Egy időben sokat utaztam. Volt ugyanis egy diplomata barátom, aki kis híján feleségül vett, de azután nem lett belőle semmi. Nos, ez az eset, amit elmesélek, Dél-Afrikában történt egy elegáns, – mit elegáns, szuper modern – szállodában, ahol három hetet töltöttünk. A barátom nem csak rendkívűl elfoglalt, de igen unalmas ember is volt. Így egész álló nap unatkoztam, nem igen tudtam mit kezdeni magammal. A boltokat jártam, vásároltam és közben a hapsikat lestem, mert rám fért volna egy kiadós szeretkezés….
Persze, vigyáznom kellett a barátom miatt, mert nem tett volna jót a karrierének, ha én férfiakkal mutatkozom. A százhúsz szintes szálló hetvenedik emeletén laktunk, és természetesen a liftet fiúk kezelték. Egy idő után feltünt nekem egy fekete, fiatal fiú, aki -bár erősen igyekezett leplezni, de- majd fölfalt a szemével. Már csak szórakozásból is mindig abba a liftbe szálltam, amit ő vitt fel, és ha egyedül utaztam -többnyire egyedül voltam-, látszólag véletlenül, vagy szórakozottságból, kigombolva hagytam a blúzomat, vagy mélyen lehajolva a cipőmet babráltam. Szerencsétlen fiút már az őrületbe kergettem. Épp csak tizennyolc éves lehetett, de igen jól fejlett és helyes srác volt. A bőre nem teljesen fekete, inkább erősen sötétbarna, és csak úgy ragyogtak a hófehér fogai, mikor elnevette magát. Az utolsó előtti napon, mikor a barátom magamra hagyott, kész tervvel szálltam be a liftbe a szálloda földszintjén. Már a második emeleten a fiú mellé léptem és lekaptam a fejéről azt az idétlen kis sapkát, amit viselnie kellett. Megdöbbenve meredt rám, de nem volt sok ideje csodálkozni, mert azonnal szájon csókoltam.
Fiatal kora ellenére elég hamar feltatálta magát, és úgy letámadott, hogy majdnem én lepődtem meg jobban. Valami számomra érthetetlen nyelven motyogott valamit, és megnyomott egy gombot. Ennek köszönhetően a lift megállt két emelet között. A fiú rávetette magát a melleimre és hatalmas nyelvével nyalogatni kezdte őket. Néha csak a kezével felemelve maga elé tartotta őket és a szemei csak úgy ragyogtak a csodálattól. Én a nadrágját kezdtem el közben simogatni és meglepve nyugtáztam, hogy a kis liftes fiú bizony igen nagy szerszámmal jár, ami már olyan kőkemény volt, mint a bronz kalapács nyele egy sztahanovista szoborcsoporton. Nem sokáig simogathattam, mert a srác egy mozdulattal feltolta a szoknyámat, és letépte rólam a bugyit. Még meglepődni sem volt időm. Máris az egyik lábam a karjára fűzte és hatalmas farkát, minden előzetes bejelentés nélkül, egyetlen lökéssel a puncimba tolta. Szó szerint úgy éreztem, mintha egy legömbölyített, kemény fakaróra húztak volna. Még csak meg sem próbált finom lenni, vagy figyelmes.
Olyan hévvel kezdett el löködni, hogy majd a szemeim ugrottak ki. Ott és akkor döbbentem rá, hogy ez a vad és durva sex is tud örjítően kellemes lenni. Egy idő után már én húztam magamra és bíztattam nagyobb tempóra a fiút. Szinte nem is hallottam azt a tompa kopogást, amit a hátammal okoztam a lift oldalán. Aztán hírtelen kirántota falloszát, és gyors mozdulattal előre döntött. Már bennem is volt újra, csak most hátulról, és ha lehet, még mélyebben. Nem bírtam tovább, bele vájtam a körmöm a kárpitozott lift ajtóba, és elélveztem. Ebben a pillanatban ömleni kezett belém a sperma, és nem akart vége lenni. Az akkor még mindig kőkemény farok nem akart kiürülni. Amikor végül kihúzta falloszát a puncimból, a lift egyik sarkába rogytam, és végignéztem a fiún. Felséges látvány volt a barna fiatal test, az álló, hatalmas farokkal. Intettem neki, hogy jöjjön közelebb. Megsimogattam kemény, izmos combját, popsiját és szemügyre vettem a farkát. Azóta sem láttam olyan arányos, és minden részletében gyönyörű falloszt. Hát persze, hogy a számmal is érezni kívántam, és a fiú finom, puha bőrét símogatva nyalogatni, szopogatni kezdtem.
Ő azonban kétségbe esetten igyekezett kivenni a számból. A rémületéből látszott, hogy íly módon, még soha senki nem érintette meg. Hamar rádöbbent azonban, hogy milyen fenséges érzés ez egy férfi számára. Halk sóhajtásai izgalommal töltöttek el. Nem értem be ennyivel. Magammal vittem a fiút a szobámba. Nem tudtam betelni vele. Beálltunk a zuhany alá, ott kellett magáévá tennie, majd a szőnyegen, és végül az ágyon. Mindezt úgy csinálta végig, hogy közben egy pillanatra sem lankadt le szerszáma, pedig minden alkalommal kiadós „szerelmi áldásban” volt részem.
Szerencsére vissza kellett mennie dolgozni, különben halálra dugott volna az a kis taknyos kölyök. Amikor aznap este, vacsora közben barátom megkérdezte, mit vinnék haza legszívesebben Dél-Afrikából, én habozás nélkül vágtam rá: a liftes fiút.
Hangosan felnevetett. Nem is sejtette, mennyire komolyan gondoltam.
Az életben volt már részem néhány meglepetésben. Mégis, ha visszagondolok, a legnagyobb és legemlékezetesebb az, ami nem is olyan régen ért. Az előzményekhez tartozik, hogy december ötödikén van a születésnapom, és talán ez adta az ötletet barátomnak. A legutóbbi szülinapi bulimon ugyanis rendeltek nekem egy mikulást. Természetesen valódi, hús-vér mikulás volt. Piros ruhával, nagy szakállal és zsákkal a vállán. Mégis, alapvetően különbözött attól a mosolygós öregúrtól, akik a mesekönyvekben vannak, annak ellenére, hogy ő is mesébe illő volt. No, de ne vágjunk a dolgok elejébe…
Amikor ajtót nyitottam neki, még semmit sam sejtettem. Hallottam, sőt láttam is már hasonlöt, amikor a becsengető rendőr egyszer csak vetkőzni kezd, és a végén egyetlen tangában lejti az erotikus táncát. A mikulás azonban nem hagyta abba a vetkőzést. Hogy őszinte legyek, nem is bántam, mert egy rendkívűl jó alakú fiú került elő a ruha alól. Természetesen nekem táncolt, és amikor egy szál tangában átölelt, és hozzám símult, én már tudtam, ez a mikulás ma éjszaka az enyém lesz.
A tekintetéből éreztem, hogy én sem vagyok közönbös neki, így azután néhány pohár pezsgő után azonnal egymásnak estünk. A szoba közepén, tánc közben kezdődött minden. Vadul csókolózni kezdtünk, mindent elfeledve, szenvedélyesen. Ő belemarkolt a fenekembe, és az ágaskodó farkát hozzám dörzsölte.
– Micsoda szerszám – futott végig az agyamon, amikor megéreztem. Legszívesebben ott, rögtön ráültem volna, mert a puncim már nedves volt az izgalomtól.
Láthatóan őt sem feszélyezték a barátaim, mert egyszer csak minden előzmény nélkül elém térdelt, és hatalmas nyelvével bele nyalt a puncimba. A többiek éljenezni kezdtek, tapsoltak és követelni kezdték a folytatást. Valami kisördög bújhatott belém, vagy a pezsgő szállt a fejembe, de bele mentem a játékba. Megfogtam a fiú fejét, és a puncimhoz nyomva, mozgatni kezdtem a csípőmet. Csodálatos érzés volt, ahogy a szoba közepén, egy fiatal fiú, előttem térdelve nyalja a puncim. Teljesen felizgatott.
Már nem láttam és hallottam semmit. Én is leereszkedtem és elkaptam a hatalmas, vastag mikulás kukit. Mohón rávetettem magam, és szopni kezdtem olyan lelkesen, mint még talán soha azelőtt. Nem sok hiányzott, és rá is ülök, de barátnőim nem engedték. Ők is szerettek volna részt venni ebben a vad lerohanásban. Kitaláltunk hát egy játékot, ami mindenkinek tetszett. Négyen voltunk lányok, és a megbeszélés szerint mindenki kapott három percet, amíg szophatta a mikulásom farkát. Akinek a szájába élvez, az nyer. A jutalma az lesz, hogy a fiúk megdugják, és csak vele foglalkoznak addig, amíg csak akarja.
Egy kicsit izgultam, mert a barátnőm: Márta, remek szopógép volt, és biztosra vettem, ezt a játékot ő nyeri. Szinte oda sem mertem nézni, mikor széles szájából kéjesen kinyújtva vastag nyelvét közeledett a mikulás fiúhoz, és nagy élvezetel szopni kezdte. A fiú teste vonaglott az élvezettől. Féltem, hogy az első három percet sem bírja ki, de kibírta. És kibírta a másodikat is. A szerencse folytán én voltam az utolsó, aki elé térdelhetett, és mikor felnéztem, láttam, hogy megkönnyebbül az arca.
Valószínűleg nekem tartogatta a spermáját, és még Márta sem tudta kicsalni belőle. Nem bírta tovább, alig hogy a számba vettem a kukiját, hírtelen felnyögött, és a számat elárasztotta a forró sperma. Mintha egy csapot nyitottak volna meg, alig győztem nyelni, és még így is vékony csíkokban folyt a szám szélén a finom geci. Hálásan szárazra szoptam a ferkát, és diadalmasan, nagy taps közepette fogadtam az elismeréseket. Tudtam persze, hogy a győzelmemet a mikulásnak köszönhetem.
A fiúk boldogan dobálták le magukról a ruhákat, és már huzigálták is a farkukat. Elszabadult a pokol. Olyan kefélés kezdődött, amilyet még nem éltem át. A négy fiú és a mikulás nekem estek, és felváltva keféltek, de úgy, hogy egy-egy farok mindig jutott a számba is. Egyszer, amikor pont Márta barátján lovagoltam, valaki egy tubus krémet nyomott a fenekembe. Megborzongtam a gyönyörűségtől. Rég óta szerettem volna kipróbálni, milyen is az, amikor minden lyukamban van egy farok. Valaki újjal tágítanai kezdte a seggemet, és mire hátra néztem volna, már bele is tuszkolta a farkát. Alig mertem mozogni. Éreztem, ahogy csúszik belém, és feszít, szinte felnyársal.
Lassan, nagyon lassan mozogni kezdtem, a fiúk ügyesen felvették az ütemet. Ettől kezdve, a fenekembe is jutott mindig egy kuki. Fél ájult voltam, amikor abba hagytuk, és az egész testemen folyt a sperma. Mind a négy fiú elélvezett. Volt, aki töbször is. Aznap már biztosan nem volt kedvük otthon kefélni.
A barátnőim irígykedve figyeltek. Láttam a szemükban, szívesen cserélnének velem, … de ezen a napon én ünnepeltem. A mikulást megtartottam, rendszeresen feljár hozzám és éjszakákon át, megállás nélkül kefélünk azóta is.
Nem hunyhatunk szemet afelett, hogy nem mindenki él párkapcsolatban, nem mindenkinek azonos a szexuális kultúrája, és van, aki még csak most nyílik ki ily módon. Foglalkoznunk kell a különböző szexuális szokásokkal, még a kétségbeesésből fakadóakkal vagy a társadalmilag kevésbé elfogadottakkal is. Ilyen a szvinger klubozás is. Nem – sajnos -, nem a klasszikus táncot boncolgatjuk, hanem a szervezett formában történő csoportos szexet.
Rengeteg olyan pár van, melynek tagjai nem utasítják el a másokkal való szexuális együttlétet sem. Sokan elfogadottnak tartják, hogy házaséletüket úgy színesítsék meg, hogy bevesznek harmadik, negyedik embert is az együttlétekbe, esetleg eljárnak olyan közösségekbe, amik csak azért jöttek létre, hogy kölcsönös szimpátián alapuló szexuális viszonyt létesítsenek többedmagukkal, azaz szvingerkedni mennek szvingerklubokba. A szvinger jelentése eredetileg városok között ingázó emberre utalt, nyilván az ilyen életstílust élők előbb-utóbb beújítottak egy-egy szeretőt minden városban, majd ezeknek a személyeknek az összeengedéséből alakult ki a csoportos szexelés. A hivatalos szextörténet írás szerint amerikai katonák fogadalmat tettek egymásnak, hogy amennyiben valamelyikőjük elesik bevetés közben, a bajtársuk minden tekintetben gondoskodik megözvegyült feleségükről, és már létre is jött a feleségcsere. A hatvanas évek elején megalakult az Észak Amerikai Swinger Klubok Szövetsége, és a kort meghatározó szexuális forradalom és a szabadosság hatalmas érdeklődést biztosított a csoportos szexnek.
Tagsági igazolvány
Magyarországon is egyre több az olyan jellegű „műintézmény”, ahol a kíváncsi pároknak, szólóknak lehetőségük van a szvingelésre. Ezek a helyek általában otthonosak, házibuli jellegű hangulatot biztosítanak, szaunával, pezsifürdővel, szeparált és nyitott terekkel. Amennyiben csak kíváncsiskodnál, de még nincs merszed a keményebb ismerkedéshez, nyugodtan befizethetsz egy éjszakára, csak úgy a látvány kedvéért. Ez sokat segíthet abban, hogy később racionálisan el tudd dönteni, tényleg meg akarod-e ismerni ezt a különleges, de egyáltalán nem szokványos szexuális kalandot. Az ilyen klubokat párok és szinglik is látogatják, és kifejezetten szimpátián alapuló pásztorórák alakulnak ki, nincs kényszer, nincs erőszak. Amennyiben valakinek azt mondod: nem, az valóban nemet jelent, kérdések, sértődés, kelletlenkedő pillantások nélkül.
Privátban
Természetesen a csoportszexnek nem csak a klubokban kivitelezett formája létezik. Számtalan olyan történet kering, amelyben egy átmulatott éjszaka után az ember többedmagával egy ágyban köt ki. Nem is lehet elítélni az ilyen jellegű élvezeteket, ahogy más jellegűeket sem. Minden az illető értékrendszerétől függ, a szexuális kíváncsiságától, a normáitól. Személyes véleményemet sem rejthetem el, én úgy gondolom, ha valaki erős vágyat érez, és nincs konzervált, szerelmes kapcsolatban, engedje szabadjára fantáziáját és vágyait. Ha mégis rosszul sülne el, még mindig ki lehet szállni. Persze a biztonság – testi és lelki egyaránt – álljon mindennek felett.
Édes hármas
„Ha egy párral szexelsz, belépsz a kettejük közt létrejövő erotikus vonzalom világába, ami csak ilyenkor adatik meg valakinek. Részese vagy kémiájuknak és mindannak a tudásnak, amit egymásról hordoznak, beavatnak titkaikba és szexuális előtörténetükbe. Olyan, mintha az első sorból kukkolnál” – vallja egy tapasztalt harmadik. „Varázsa pont ebben rejlik: beavatáson és elfogadáson alapul, mindhárom fél részéről.” De mégis, miért ez a leggyakoribb fantázia, miért vágyunk a kezek és szájak kavalkádjára, és mindezeken felül milyen párkapcsolati érettséget, milyen felkészülést kíván, ha közös megegyezés alapján egy harmadikkal bújunk ágyba?
Tudvalevő, hogy a szexuális fantáziák között élen jár a hármas szex mindkét nem részéről, tehát semmiképp sem valami beteges, perverz vágyról vagy szokásról beszélünk, ami ellen kézzel-lábbal tiltakozni illik. Tény az is, hogy a leggyakoribb felállás szerint két nő és egy férfi vesz részt az aktusban, aminek mind férfi-, mind női oldalról megadható a racionális magyarázata. A legtöbb férfi álmában két nő sokkal gyakrabban jelenik meg, mint egy másik pasi, ez utóbbi esetében ugyanis nagyobb lépést kell megtennie saját szexualitásának értelmezésében, át kell gondolnia a homoszexualitáshoz fűződő viszonyt, ami azonnal felvetődik, ha két meztelen férfitest képe vetül elénk – akár van jelen nő, akár nincs. Hozzátartozik az is, hogy a férfiak hajlamosak a nőt ki nem mondott birtokként kezelni, így azt nehezebb feldolgozni, hogy szemünk láttára teszi magáévá valaki életünk párját. Női oldalról egyszerű a képlet, a saját nemhez való vonzódás ily módon biztonságos keretek között valósulhat meg, jelen van egy férfi, aki segít az eleinte ismeretlen örömszerzésben, ráadásul nem titokban, hanem felügyelet alatt zajlik az idegen bugyijába való nyúlkálás.
Vendég vagy házigazda?
Alapvetően kétféleképp találhatjuk magunkat édes hármasban: vagy minket invitálnak meg, vagy mi kérünk fel valakit, hogy csatlakozzon. Léteznek ugyan spontán összeverődött hármas felállások is, de ez jóval ritkább, többnyire bulihoz kötött esemény, így a bonyodalmak is többnyire elmaradnak – bár ez esetben maga az együttlét sem annyira intim, mintha egy összeszokott pár szexuális kémiájába olvadna bele egy harmadik személy. Az összeszokottság és a nyitottság egyaránt fontos lehet, s az alkalmi hármasok létrejötte inkább valamilyen emelkedett hangulat eredménye, nem átgondolt döntés következménye. Ilyenkor mindenki független, mindenki tudja, mit akar, a pillanat öröme rendszerint a pillanat elmúltával véget is ér.
Tapasztalt hármas szexelők szerint ennél sokkal élvezetesebb, ha párként invitálunk meg valakit ágyunkba, vagy mi csatlakozunk egy párhoz, miután erre egyértelmű jelzéseket kaptunk. Ha te vagy a kiszemelt harmadik, nagyon egyszerű dolgod van, csak a jeleket kell felismerned, amit feléd küld egy vállalkozó szellemű pár, bár igazság szerint ezeket gyakran nehezebb észrevenni, mint a szimpla udvarlást. Rendszerint kevésbé egyértelműek, mint egy hagyományos csábítás elemei, és a helyzet is furcsa lehet: eldönteni, éppen ki udvarol kinek, a barát vagy barátnő hogy reagál, és egyáltalán, jól értelmezzük-e, ami történik velünk. Ha elfogadjuk a közeledést, és kedvünk is van az együttléthez, menjünk bele a játékba és élvezzük ki, amit az élet tálcán kínált nekünk.
Bár alapvetően úgy tűnik, ha a szándék megvan, akkor a vonzódás is beköszönt. Ha valaki mégis úgy gondolja, hogy a természetes párválasztás meghaladja a képességeit, vagy gyorsan célba akar érni, legegyszerűbb az interneten keresztül, specializált társkereső oldalakon megkeresni a megfelelő embert a kalandhoz. Ha mi szeretnénk részt venni édes hármasban, de mindeddig nem kaptunk ajánlatot, hasonlóképp járhatunk el. Persze veszélyek nem csak ebből fakadóan leselkedhetnek ránk, de ha jól választottunk, minden bizonnyal a legkiváltságosabb helyzetben leszünk az együttlét alatt, hisz mi vagyunk a friss hús, és feltételezhetően mindketten ránk koncentrálnak majd leginkább. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindvégig a passzív áldozat szerepében kell tetszelegnünk, de minden bizonnyal a koreográfiát nem mi írjuk.
Piszché
Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a csopiszex nem kötelezően szerves része a szexuális kultúránknak! Mindenkinek saját döntése kell, hogy legyen, részt vesz-e ilyenben vagy sem. Sok pasiban él az a vágyálom, hogy egyszerre két nő kényeztesse, és bizony vannak olyanok is, akik ezt kinyilvánítják partnerük felé. Amennyiben erkölcsi és mentális életedbe belefér egy ilyen, mi nem ítélünk el, de mindenképpen vedd figyelembe, hogy ez távol áll, a klasszikus, romantikus társkapcsolatok pozitív jellemzőitől. Sokan megromlott párkapcsolatukban így próbálnak egy kis színt vinni, áthidalva a hűtlenkedés és a párkapcsolati hűség közötti mély szakadékot. az elmondott tapasztalatok azt mutatják, hogy a női lelket sokkal inkább megviselik, ezek : „Oké belemegyek, hogy megmentsem a kapcsolatunkat” típusú indokokkal abszolvált orgiák. Tény, hogy egy – vagy akár több – ilyen alkalom nem fog megmenteni egyetlen szerelmet sem, sőt…Amennyiben nincs olyan kapcsolatunk, amelyben felelősséggel tartoznánk, és megöl a kíváncsiság, hát tessék! A lehetőségek adottak.
Nincs lemaradásunk a nyugati európától: a szex zászlaja alatt mi is régóta Brüsszelben tanyázunk. Tömegek szórakozásához itthon is futószalagon készülnek a produkciók. Alkotóik szerint a pornófilmek ugyanúgy az ember természetes vizuális szükségletét hivatottak kielégíteni, mint bármely más filmipari termék. Tartalmából adódóan élvezeti cikk, és amennyiben arra érett nézőről van szó, fogyasztása káros hatások nélkül jár. Kétségtelen tény, hogy sokan fogyasztják. A videokölcsönzési mutatók szerint egy magyar hard core-nak legkevesebb évi negyvenezer nézője akad. Az összesen huszonkét, magyar produkcióban készült pornót az elmúlt három évben több mint egymilliószor kölcsönözték ki. (Természetesen nem versenytársak, s nagyban különböznek a forgalmazási viszonyok is, így csak a margón jegyzendő meg, hogy az 1994-ben készült tizenhét magyar nagyjátékfilm kettőszázötezer látogatót vonzott a mozikba.)
Sokan az ilyen adatok alapján is bizonyítva látják: a pornófilmkészítés a szexipar egyik biztos jövedelmet hozó ágazata, mely alacsony gyártási költségű tömegárut termel elfajult tömegfogyasztóknak. Azt sem szokás kétségbe vonni, hogy egy „ilyen” rendező nem több egy kéjiparosnál, vagyis semmiképp sem nevezhető alkotó művésznek. A legtöbb ellenérzés pedig a pornóval kapcsolatosan felmerülő morális aggályokban fejeződik ki.
Sok pornót látnak sokan. Beszéljünk és beszélgessünk tehát huszonkét magyar filmről, amelyeknek több százezres közönsége van.
A fekete hajú nő szétterpesztett lábbal ül az ágyon, és a combjai közt kedvességet gyakorló szőke női fejre figyel, tőlük jobbra, az ágy mellett, ritmikus kézmozdulatokkal kínálgatja egy férfi az egyelőre magányosan kókadozó elsődleges nemi jellegét, a vásár végére megmaradt utolsó portékát: csempült szélű kerámiát, hervadozó bokrétát… A fekete hajú figyelmetlenségének a rendezői utasítás vet véget: „Csinálj már azzal a fasszal valamit!”
A Kovács Kovi István rendezte, Ami a filmekből kimaradt című pornó-bakiválogatásból idézett tanácstalan helyzetet végül – a testhelyzetből adódó – rutinos felláció oldja fel. Folyamatosan dolgoznak a szervek, lázas ügyintézés folyik, mindennek megvan a maga rekesze, könyvtára, csupán el kell rendezni. Gyorsan feltárni és feltárulkozni, mindezt akcióval jutalmazni – csak az a szalonképes pornókép, melyen a feltárulkozást jutalomban részesítik. A Hamupopóka című hard core-hoz készített jelenet már a rögtönzött fellációval indul, egy megfelelően szűk közelkép mossa tisztára a férfi kívülállóságának örökös priuszát. A pénisz jutaloméhsége, emigrációs kénye-kényszere a nadrágba zárt magányból csak a feltámadás utáni képekben nyeri el pornófilmre érett korát. Felserdül. „A férfi némaságában, kívüllétében nem csupán a fölény jelenik meg, hanem a szenvedés is, hisz a nemi aktus itt passió. Márpedig a férfiszexualitás passiójának alapja az impotencia.” (Idézet Walter Benjamintól, Szilágyi Ákos; Filmvilág 85/1.)
A pornó a meztelenség utáni állapot, a tevékeny bürokrácia és – a pornó számára egyedül fontos – funkcióját top formában ellátó test, az öntudatosan, az akcióért szerveződött hús mikroszkópiája. A Dr. Jackyll bájitala az impotencia öngyilkos gondolatokat ébresztő elviselhetetlenségéből kémiai kiutat kereső professzor karriertörténete. Bájitalt kotyvaszt, meditál és emlékezik. Önmarcangoló monológja az elmúlt szép időkről, valamint a Mr. Hyde és az asszisztensnő boldog technopornójának látványára felszakadó emlékek már az első tíz perc után, flash-back képekben támasztják fel a romokban heverő testrész-főszereplőt: „Jajj, azok a jó kis dugások!” – Dr. Jackyll, Hyde és az asszisztensnő harmonikus hármasának emlékképe hivatott a szobájába bezárkózott, bágyadt tagját hiába nógató doktor apokaliptikus képét kiegyensúlyozni. A sokadik bájital felhörpölése után nagy reményekkel vág bele egy mindent eldöntő gyorstesztbe. Az asszisztensnő feladatot kap: „Veled akarok először dugni!”. Előveszik, berakják, érlelik, s a jól végzett munka bizonyítéka is napvilágra kerül. A záróképeken már a mindent betöltő rend uralkodik.
A szexualitáshoz kapcsolódó másodvonalbeli problémákhoz szándékoznak megoldást kínálni a Mazochista álmok és a Franciás pezsgő. Agresszívan fellépő és bőr plusz fémtárgyakat felvonultató el-bánásmódról álmodozik a háziasszony. Álmaiban meg is jelenik két motoros, de a végkifejletet elrontja az ebédszünetre hazalátogató férj és a maga után kívánni valókat hagyó gyors numera. A csalódott feleség nem szól, nem is panaszkodik a távozó férjnek. Rendeltetési helyén, a franciaágyban marad, s visszatér az álommotorosaihoz, akik bizony ki is elégítik a sóvárgó asszonyt. Még a bármennyire is igénytelennek tartott nézőt is megalázza a következő jelenet indokolatlansága. Az újból hazakukkantó férj időközben szakértővé válik, szavak nélkül is rájön, mi kell ennek a „büdös”-nek: „Nna, büdös kurva, most megkapod, amit akartál” – kurjantja, s megadja. A nő hálás, a kommunikáció helyreállt, néma gyermeknek anyja is érti a szavát. Felüdülés, hogy szavak, sőt mondatok alapozzák meg a Franciás pezsgő főszereplőnőjének, Ildikónak barátnője hathatós segítségével megoldódó alapproblémáját: undorodik a spermium extravaginális felhasználásától. Férje ezért elfordul tőle. A barátnője szervez azonban egy bulit, ahol egy idegen férfi tölt Ildikóba spermium-pezsgő koktélt. Ez még nem elég durva, így nem is hat. A második bulin már öt férfi keveri ki az „Ondó Pur”-t, és belepréselik Ildikó szájába. Az élet vizétől ittasan végre ráérez a Jóra. Helyretették az agyát, és a házassága is helyreállt. A megtekintett filmek közül – erőszakolt bölcselete ellenére – talán a dialógusok kidolgozottságának és az Ildikóról soha le nem kerülő bevásárló-szemüvegnek köszönhetően, az egyetlen, melynek története következetes egész. Nem süt belőle az egyébként általánosan jellemző, az akciók között misungként odapacsmagolt „Let’s talk about sex, baby!”-promenádok, a hitelességre többrendbelileg fitymát hányók zagyvasága.
A hálószobák szűkös univerzalitásából kilépve keresnek magyar utat a Szexkirálynő és a Pusztaszex című minimálfilmek. A biztos befutóra fogadó történetek puszta-folklórt kombinálnak szamizdatszex-fílinggel. Mára csupán a magyar táj örök és büszke szalámikerítései emlékeztetnek a „vasfüggönyön innen és túl” valahavolt problematikájára, a mék láv not vór-világútlevél – most már kiderülhet – mindig is volt, „sorok közötti” magyar használatára.
Míg – ezt aláhúzva – a Pusztaszex csikóslegényei és -leányai az időtlen és piacképes hángérien paprika virtusról tesznek tanúbizonyságot, a Szexkirálynő ötven év körüli címszereplője arra is emlékszik, amikor szülőfalujában, a helyi négyfős vezetőség (tanácselnök, tészelnök stb.) a szokásoknak megfelelően többfordulós szexkirálynő-választást tartott. Most már elmondható az igazság: csak úgy özönlöttek a rendszer prűd sorompói mögül kitörtni vágyó szexuálforradalmár honleányok. Bizony nem volt lemaradásunk a nyugati européertől, a szex zászlaja alatt mi is régóta Brüsszelben tanyázunk.
A határok végül is, imigyen bár, de nyitottak voltak. Hálás ötletnek látszik tehát egy-két, a közös anyatejre figyelmeztető mese-evergreenre bízni az alapbonyodalmat: sorozatos szex-sorscsapások érik Hótehénkét, Hamupopókát, valamint Jancsit és Juliskát. Miután Hótehénkét mostohája a fenyítő jellegű leszbikus grátisz-szolgáltatás után az utcára csapja, a budapesti nevezetességek között szomorúan vándorló leányzó tikkadtságában végül a hét törpe lakta „Zimmer Frei”-feliratú panzióban köt ki. A mostoha haragja a tetőfokára hág, midőn a tükre a szemére olvassa: „Jól szopsz, jól szopsz, de Hótehénke hétszer jobban szopik nálad!” A logikus geget az az előre nem látható, a rendezői szándéktól pozitívan eltérő következetlenség töri meg, hogy a Hótehénke futószalagfellációjától nekibőszült hét törpe (akik miatt elnézést kér a narrátor, hogy nagyra nőttek, „dehát ez egy mese”) a forgatókönyv szerinti hét helyett tizenkét ejakulációval lehel életet Hótehénke sápadt arcába. Kovi: „nem lehetett mit csinálni, mire a hetedikkel végzett, már újra sorba állt az első, és így tovább. Mi meg hasznosítottunk minden használnivaló jelenetet!” A hasznosított hasznosban nincs adó és nincs vevő sem, csak technicizált kiürítés, tolakodás a női ajak által kínált retyónál, a lecsekkolás a munkahelyi bélyegző órán. Ha „a szex orvosság az idegességre” (A Rebecca című olasz pornófilmben árulja el Lorenzo), akkor a polipánik megoldásának kulcsa a tátott szájak számának és befogadóképességének emelése. Mert ebben is lehet műfaji trend: a megnézett huszonkét filmben megörökített mintegy kétszáz férfiorgazmus szabad röptükre engedett csepphírnökei szinte kizárólag a hálásan rebegő asszonyarcokon landolnak. „Divat lett, de most már rájöttem, hogy hiba – egysíkú lett a dolog, és nem felel meg a valóságnak, visszamegyek azokhoz az ősi képekhez, amikor a nő egész testén szétspriccelik” (Kovi). A látható ejakuláció a pornófilm legparadoxabb követelménye. Garancia-ikonja, egyetlen védjegye, filmes „testblendéje” az analfabéta testbeszédnek. Jelentése: „éles”. A nő pediglen mindig annak örül, ha teljesítménye látható. Saját orgazmusára nem is ügyel, hisz az nem látható, tehát gyanús. A közös csúcspont képileg túlzottan totál, az arc-pénisz kapcsolat ennél intimebb, mert elidegenít és szókimondóbb, mert néma. Rút, ezért bátorságával akar vakítani: „a vizuális kultúra felbecsülhetetlen újdonságokat hozott a hagyományos verbális kultúrával szemben, viszont úgy látszik, oly mértékű hatalmi potenciál rejlik benne, hogy kibontakozása pillanatában egy magvakítási folyamat foglya lehet, éppen a »minden látható« néma közmegegyezése által” (Balassa Péter, Filmvilág, 85/1 ).
Már ismerősen csengő címük révén is felkeltik a nézők figyelmét a nemzetközi pornófilmpiacon rendre nagy sikert arató, hollywoodi sikerfilmek pornóváltozatai (Szexterminátor, Midnight Szexpressz stb.). A szándék szintjén megrekedő hazai próbálkozás a Félénk vagyok, de dugni akarok című hard core, mely egy érdekesen új filmhibrid ígéretével kecsegtetve, a Volt egyszer egy vadnyugat kezdőjelenetéből szakít egy darabkát: vidéki cowboy érkezik vonattal Budapestre, veszkócsizmát hord, és megfontolt. Pisztolypárbaj-távolságra áll oda a reáváró, kifürkészhetetlen szándékú, pesti aszfaltcowboytól. Némán méregetik egymást, s megszólal valahol egy szájharmonika is… Eddig az idézet. A pisztolyokra már nem kerül sor. „Majd én bevezetlek az itteni Jóba” – ígéri a dörzsölt pesti a faluról jött pubinak. A Jó helyszíne egy night club, ahol a magányos vágyak kollektív formát öltve integrálják a városi tömeglájvsó okozta első felindulását önpaskolásba fojtó (szakszó: „picsi-pacsi”), félénkségében a vécé rejtekét felkereső magányos farkast. Kísérője nem tűrheti ezt, kirángatva monomániájából nőket és szobát szervez a vidéki csődörnek, aki ezt követően vagy egy órán át váltott lovakon vágtatva urbanizálódik. Bár a film konfliktus-helyzetének megalapozása itt is – a minimális – maximum tíz percre korlátozódik, mégis kitűnik azzal, hogy a magyar pornófilmek közül ebben található a legkevesebb amatőr vágás, sőt, a fővilágosító is többnyire „résen” van. Olyan szereposztási zűrzavar sem fárasztja a földhözragadt nézőt, mint ahogy azt az olasz forgatókönyvből készült, szentimentálisra hangszerelt „Bezzeg, 1941-ben, Berlinben milyen szép volt az élet” (mi van?)-flashbackre épülő Egy madam naplója teszi: a visszaemlékező bordélymadám félrecsúszott(ősz parókáján és bakfis simaságú arcán kívül már csak az anyakönyve árulkodna hitelesebben alig ivarérett koráról. Igaz, hogy könnyen elsiklunk emellett, mert nem kevésbé meglepő, mikor monológjában közli: „Ez volt Berlin, a szerelem és csodák városa, bárcsak ott lehetnék megint! Oh, Berlin, ’41, azok a régi, szép idők. Háború volt, mi, a lányok pedig a szegény katonákat szolgáltuk…” Az ily kultúrtörténeti kalandutakat bejáró néző, a tétnélkülibbnek ható, egyszerű hálószoba-dokumentációk első kockái után éppen fellélegezne, ha nem köszönnének vissza ugyanazok az Egy madam naplójában legjobban tettenérhető, a különböző szexakciókra militáns agresszivitással felszólító parancsszavak (náci tábornok: „A hazáért szopj; a rabszolgám vagy, szuka!”). Ha nem is mindig a hazáért, de valamiért mindegyik filmben kell… Ugyan miért ne lenne a szuka jólfelfogott érdeke a számára is kellemes feladat teljesítése?
A „Privát” felirattal ellátott két videóban – melyekben a képi megjelenítés misztikus jelrendszeréből végképp száműzött lények poroszkálnak a humanoidok lakta sivatag franciaágy-központja körül –, a Hárman az ágyban és az Ötszexbenérvényesülnek legjobban a profibb filmekből gondosan kiszanált, „Nna, most mit kezdjünk egymással?”-állapot lehangoló képsorai. A szereplőknek a meglesettek (a kazetta borítóján kulcslyuk!) mit sem sejtő természetességével kellene privát háziszexet produkálniuk. A valóság valóságos tettenérése, realista siker, hogy ehelyett a meglesettségtől megzavarodott „civilek” a pornófilmekben látott profikat és azok gesztusait mímelik. Értetlenül bámulnak a kamerába, nem értik, hogyan hatolt be. Azt sem, hogy ők mit keresnek itt. Harc és harcot játszani képtelen testek dokumentációja ez, danse macabre. Ismerni nem vágyott, végtelen űrből tolonganak a képek az egyre tehetetlenebb retinára.
Huszonkettő
E listára az 1990-től mostanáig készült, az úgynevezett hard core filmek kerültek, amelyeknek vagy a gyártója, vagy a rendezője magyar. A magyar pornófilmek pilótadarabjának a nyolcvanas évek végén készült Pornósztár volt őnagysága című 90 percest tekinti a szakma. Ezen a filmen kívül 1995 júniusáig összesen tizenhét kizárólagosan magyar pornóprodukció készült, ezeket az elmúlt öt évben forgatták. Becslések szerint több ezerre tehető a kéz alatt gazdát s nézőt cserélő privát home-pornók száma, s ugyanígy felmérhetetlenül nagy a csak magyar szereplőket felvonultató – többnyire hazai helyszíneken játszódó – külföldi filmtermés.
Szexkirálynő, rendező és producer Nagy László, 1991.
Hárman az ágyban, r.: Nagy László, 1992.
Ötszex, r.: Nagy László, 1992.
Franciáspezsgő, r.: Nagy László, 1992.
Botránya szex–videotékában, r.: Nagy László, 1992.
Mazochistaálmok, r.: Nagy László, 1993.
Pusztaszex, r.: Szabó Sándor, 1993.
Hótehénke, r.: Kovács István, 1993.
Jancsi és Juliska, r.: Andrew Tom, 1993.
Hamupopóka, r.: Kovács István, 1994.
Bujagyertyák, r.: Nagy László, 1994.
Félénk vagyok, de dugni akarok, r.: Nagy László. 1994.
Fogadás alulra, r.: Kovács István, olasz koprodukció, 1994.
Vágyak panziója, r.: Kovács István, olasz koprodukció, 1994.
Dr. Jackyll bájitala, r.: Kovács István, olasz koprodukció, 1994.
Egy madam naplója, r.: Kovács István, olasz koprodukció, 1995.
Mesék az erotikáról, r.: Kovács István, 1995.
Szex dupla whiskeyvel, r.: Kovács István, 1995.
Több filmből átszerkesztett olasz koprodukciók:
Ami a filmekből kimaradt, r.: Kovács István, 1995.
Egy perverz titkárnő, r.: Kovács István, 1994.
Szexis hétvége, r.: Kovács István, 1994.
Szextúra Párizsba, r.: Kovács István, 1994.
A pornósztár: Anita Rinaldi
Anita Rinaldi, anyakönyvi nevén Skultéty Anita 23 éves, és két éve kezdte filmes karrierjét: jelentkezett az Expressz hirdetési újságban erotikus filmekhez szereplőket kereső ügynökségnél. Ma a szakmában a legnagyobb sztárok között tartják számon, az átlagos kétszáz márka helyett kétezer márkás napi gázsit kap egy pornóalakításért.
– Két filmjét láttam, a nemrég készült, Kovács István által rendezett Vágyak panzióját és az olasz produkcióban készült Rebeccát. Az, hogy az olasz filmhez több pénz áll rendelkezésre, nyilvánvaló, de feltűnő a különbség a két színésznői teljesítmény között is.
– A Vágyak panzióját egy „kis videó”-nak tartom. Ha jól emlékszem, nem is, vagy alig volt erotikus jelenetem, egyszerűen kellett két jó húzónév Kovács Istvánnak – akit nagyon jó barátnak és kollégának tartok –, így beszálltunk Cristoph Clarkkal egy-két jelenet erejéig. Más kategória és az eddigi pályafutásom talán legnehezebb szerepe a Rebecca címszerepe, de ez egyben a legjobb és legszebb film abból a tizenötből, amelyikben eddig játszottam. Tíz napig tartott a forgatás, XVII. századi angol nyelven írták a forgatókönyvet, és úgy kellett a szöveget megtanulnom, hogy nem is tudok angolul. Ez szerintem a legszebb film, amit Olaszországban az elmúlt öt évben csináltak, az erotikus változata júliusban kerül az olasz nagymozikba.
– A pornó Rebeccának van egy szoft változata?
– A leforgatott anyagból a pornóváltozat számára kivágják az erotikus jeleneteket, csak a kemény rész marad, és a történet is egyszerűsödik. Az erotikus mozi-, illetve tévéváltozatban nem lehet látni mindent, csak oda lehet képzelni azt, ami a valóságban is lejátszódik. Ilyen például a behatolás.
– Mit jelent pornószínésznőnek lenni, színművészet, vagy – ahogy sokan általánosságban állítják – ipar?
– Filmenként változik. Igyekszem azokat a filmeket megcsinálni, melyek mindkét változatban elkészülnek, mert sokat jelent, ha nem csak az fontos, hogy erotika legyen benne, tehát a rendezők odafigyelnek arra is, ki a film főszereplője, hogy képes-e színészi teljesítményekre. Engem, úgy gondolom, a színészi játékért keresnek.
– Tehát az ilyen igényesebb filmeket vállalja inkább, mert az színészi képességeket vár el Öntől?
– Ha akarnám, minden nap forgathatnék, egy hónap alatt milliomossá tudnék válni, de ez nem kell, mert szeretnék hoszú távon dolgozni. Ebben a szakmában a lányoknak maximálisan három-négy évük van. Sajnos, ha a lányok folyamatosan dolgoznak, minden filmben benne vannak, előbb-utóbb nem hívják őket, szó szerint elhasználják magukat. Meg kiégnek. Sőt a privát életük is tönkremegy, nekem az fontosabb.
– Azért lett Önből pornósztár, mert nem csinál meg akármilyen filmet? Kiből lehet egyáltalán pornósztár?
– Azon múlik, milyen ügynökség, milyen menedzser áll a háttérben. Ezen múlik minden.
– Személyes adottságok nem is játszanak szerepet?
– Szépnek kell lennie, mármint az alaknak, arcnak. Tehát fontos, hogy a piacon ne találj még egy ugyanilyen lányt, akinek – tegyük fel – szép, babás arca van, nem az a perverz fajta. Bár vannak olyan lányok, akiknek szadomazo feje van, és mégis sztárok. Tehát a lényeg, hogy nem lehet még egy ugyanolyan, vagy akár hasonló lány sem a piacon. A fellépés is nagyon fontos, én például Olaszországban közismert személyiséggé váltam. Az olasz producer, Gianfranco élettársa vagyok, de nem ez vitt előre a sikerben, sőt nem is nagyon akarta, hogy filmeket forgassak, a privát kapcsolatunk miatt. Viszont talán az egyetlen olyan szereplő vagyok, akit tiszelnek, mert nem minden lányt tisztelnek itt, úgy kezelik, mint egy tárgyat. Ha már pornót csinál, úgy gondolják, mindegy neki, hogy kivel megy ágyba, egy pasival több vagy kevesebb…
– Általános ez a vélekedés?
– Igen. Általában úgy kezelik a lányokat, mint egy darab húst, és van, aki ezt tűri. Én nem.
– De ezeknek a nőalakoknak, akiket megjelenít a filmjeiben, szinte tényleg csak húsuk van, amit folyamatosan felkínálnak…
– Abszolút színészkedés az egész, még csak fel sem izgulok. Azt csinálom, amit a rendező elvár, az egész nem indítja meg a fantáziámat.
– Mi a véleménye arról, hogy az általános felfogás szerint a pornófilm nem kulturális, hanem olcsó üzleti termék?
– Hipokriták! Szerintem ez is egyfajta művészet. Senki sem beszél persze nyíltan a szexről a privát életében, pedig mindenkit felizgat egy pornófilm, csak titkolja. A prűd, elmaradott emberek mit csinálnak a feleségükkel? Három hónapban egyszer ugyanúgy nyúlnak hozzá, mint évek óta mindig. Kivesznek egyszer egy pornót, és az felvirágoztatja a szexuális életüket.
– Tehát a szexuális kultúrában pozitív szerepet tölt be?
– Abszolút! Amikor 13 éves korban a fiúk elkezdik megnézni a lányok bimódzó mellét vagy fenekét, amikor izgatni kezdi őket a dolog, nem baj, ha megnéznek egy pornót, legalább tudják, hogy nem a gólya hozza a gyereket. Komolyabb sérülést nem okozhat. Bár ha kivesz egy filmet, és épp a néni fejére pisilnek, az egy életre elveheti a kedvét, és az is előfordulhat, hogy elferdült érdeklődésű lesz…
– De ezekben a filmekben meglehetősen szokatlan az aktusok dramaturgiája. Ha csak arra gondol például, hogy szinte kivétel nélkül, mindegyikben a férfi élvezete a csúcspont, ennek következtében nem is jelenik meg, mert nem is fontos, a női orgazmus. Mit lehet ebből a gólyákra vonatkozólag tanulni?
– Az orális szex dominál. Amikor csinálják a pornót, jól kell látszania mindennek, hogy jól el lehessen adni. Az orgazmusnak két fő szereplője van. A férfi farka és a lány arca. Muszáj, meg szerintem szép is. Szép lány arca plusz férfi nemi szerve együtt – szép. Szerintem a nők kilencven százalékának tetszik, ebben biztos vagyok. A nőknek nem ettől kell kielégülniük. Igaz, végül is háttérbe szorul a női orgazmus. Nekünk azt kell csinálni, amit a rendező mond. Igaz, hogy nem így fejeződik be az életben, de ha már itt tartunk, azt sem mutatják, hogy beszélgetnek, hogy előjáték van, mert erre lenne egy párnak szüksége…
– Nem fordulhat elő véletlenül, hogy pont az Ön fejére pisilnek majd egy videón, amit egy ébredező kamasz bekapcsol?
– Most mit tudok mondani? Így is fel lehet fogni. De ezt választottam, és együtt kell működnöm.
Kovi 1992 óta finanszíroz és rendez pornófilmeket, első filmjének forgatókönyvét a Hófehérkéből írta – Hótehénke címmel, mára túl van a tizenkettedik filmjén. Harmincegy éves, eredeti foglalkozása fotóriporter. Abból él, hogy „élvezeti cikkeket” készít és árusít. Mint mondja, ez az első alkalom, hogy nem üzleti jellegű, vagy etikáját, hozzáállását firtató kérdésekre válaszol.
– Általában évi négy filmet forgat, ezzel Ön az utóbbi évek egyik legjobban foglalkoztatott magyar filmrendezője.
– Több tízezren látják, amit csinálok, és keresik a KOVI feliratos filmeket, ez ad igazolást a további munkához. Egy filmből el lehet adni Magyarországon körülbelül ötszázat, ebből négyszázat a videotékások, százat magánemberek vesznek meg. A tékásnak az éri meg, ha legalább százszor nézik meg – és akkor ez csak egy film volt. A saját tékámban, ahol a hagyományoson kívül pornót is kölcsönzünk, húsz nap alatt tízszer vesznek ki egy ilyen filmet. A szexfilm tíz év alatt öregszik el, van, hogy többször is kiveszik ugyanazt, ehhez képest az akciófilmek gyorsabban avulnak el, nem beszélve az úgynevezett művészfilmről, amit nem is keresnek.
– Kik nézik meg Ön szerint a filmjeit?
– Mindenki, aki szereti a szép női testet, illetve akit izgat a nemi aktus látványa. A pornófilm nem törekszik a valóság hű ábrázolására, hanem mese felnőtteknek.
– Mi a tanulsága ezeknek a meséknek?
– Hogy szép az élet, és jó szeretkezni! Komolyabbra fordítva a szót, helyesbítenék, ez élvezeti cikk, olyan, mint a kábítószer – persze jó értelemben. Nem hagyom bántani ezt a műfajt, amíg nem gyilkolásról, gyűlöletről szól. Senkit nem kényszerítenék szereplésre, mindenki saját meggyőződéséből vesz részt, és munkának tekintei, amit csinál. Ez nem a szexipar része, hanem a szórakoztató filmiparé, és nem gondolom, hogy épületesebb lenne a közönségnek karate- vagy egyéb erőszakfilmeket néznie. Ha a pornó ellen felhozott érveket veszem, akkor ilyen alapon az sem lenne kizárt, hogy egy thriller megtekintése után kimegyek az utcára, és vagy harminc ember fejét lerúgom.
– Ön szerint tehát a pornónak az a feladata, hogy izgató legyen, és az az izgató, ha minden – és minél jobban – látható?
– A pornónak van egy behatárolt célja, mégpedig az, hogy bemutassa a szexualitást, minimális érzelmek mellett. Nincsenek benne személyiségek, csak akciók. Az, hogy egy pornófilmet jónak, vagy rossznak tartok, nem erkölcsi kérdés, hanem a hatás kérdése. Az igazán jó film megtekintésekor nem marad bennem az az érzés, hogy valamit eltakarnak, pedig lezajlott. De az is előfordulhat, hogy rossz a rendezés, és emiatt nem látható a lényeg, az aktus, amibe bele tudom élni magam.
– Arra gondol, hogy egy hagyományos filmben ábrázolt szexuális érintkezés, annak korlátozott képi megjelenítése miatt, hiányérzetet kelt az egyébként többre kíváncsi közönségben?
– Én nem is forgalmazok olyan filmet, ahol mondjuk percekig tartó snittekben csupán egy ringó férfifenék látszik, nincs látvány, a néző nem azt kapja, amit a műfaj ígér.
– Azt mondta, hogy a női test szépsége és az akció izgató képei fogják meg a nézőt. Szépek az aktusok is, vagy csak izgatók?
– Ha nem volna szép az aktus önmagában, vagyis taszító volna, akkor nem élné bele magát a férfinéző. Azonkívül a horrorokat is rengetegen imádják, pedig nem tudom, mi a szép a belekben való turkálásban, engem például ez taszít. Ha már itt tartunk, a média egyre inkább betört az ember intim szférájába, és már rég nem a közönség határozza meg, hogy mit lát.
– A beleéléshez nem szükségeltetik a „hitelesség”, amelynek hiányát az Ami a filmekből kimaradt kvázi-werkfilm leleplezi?
– Sokan figyelmeztettek, hogy nem kéne ilyen anyagot piacra dobni, mert megmutatja, hogy a szereplők, de főleg a nők, nem is élvezik az aktust. Szerintem ez megint a pornófilm másfajta megítéléséből ered – más filmeknél is készül a forgatásról egy egyveleg, és senkit sem döbbent meg, hogy Jack Nicholson nem félig farkas, mert a werkfilm tanúsága szerint négy órán át maszkírozták farkasos kinézetűre. Meg akartam mutatni, hogy milyen – egyébként fantasztikus – hangulatban folyik egy ilyen forgatás, és épp azt, hogy emberek játszanak embereket. Nekem lett igazam, nagy siker volt – sokan újra kivették azokat a filmeket, amikből a bakis jeleneteket összevágtuk.
– További filmtervek?
– Egyre jobb filmeket szeretnék csinálni, minden filmnél tanultam valamit a hibáimból, amiket később már el tudtam kerülni. Lehet, hogy eljön az idő, amikor a televízió is elkezd érdeklődni a szoft változatok iránt.
Tavaly a nagy karácsonyi bevásárlás jó kis kalandba sodort. Egy nemrég nyílt hatalmas hipermarketben nézelődtem csak úgy, hátha meglátok valamit, amivel meglephetem magam. Találtam is egy kis kosztűmöt, amilyenre már régen fájt a fogam. Az áruház tele volt mikulásokkal, akik ajándékokat osztogattak, nagy piros zsákjukból. Két mikulás a próbafülke előtt táborozott le és nekem közöttük kellett elmennem, hogy bejussak a fülkébe. Éreztem a mohó pillantásukat, ahogy elhaladtam mellettük.Gonosz ötletem támadt.
Megviccelem egy kicsit őket, gondoltam, biztos nem fognak megharagudni érte. A mikulás jelmez alatt két csillogó szempárt véltem felfedezni. Biztosan egyetemisták gondoltam, akik így keresnek egy kis pénzt. A próbafülke ajtaját résnyire nyitva hagytam, és lassan vetkőzni kezdtem. Lopva ki-kipillantottam a résen és nem kellett csalódnom, a két mikulás bizony alig leplezve lesett be rajta.
Mint mindig, most is őrjítően sexis fehérnemű volt rajtam, és nem síettem az öltözködéssel. A várt hatás nem maradt el. Az egyik mikulás egész közel jött, és szinte a függönyhöz ért a feje, ahogy izgalomtól tüzes szemekkel bámulta testemet. Elnevettem magam, és intettem neki, hogy jöjjön be. Meglepődött ugyan, de nem tétovázott, belépett a szűk, csupa tükör fülkébe. Én berántottam mögötte a függönyt és megkérdeztem:
– tetszem neked?
Remegő hangon, alig hallhatóan mondta, hogy igen, nagyon tetszem, és nem is látott még hozzám hasonló, csinos nőt levetkőzve. Benyúltam a köntöse alá, hogy meggyőződjek róla, igazat mond-e? Igazat mondott. A kukija olyan kőkemény volt, hogy előszőr nem is mertem elhinni, hogy az tényleg az, ezért kivettem a nadrágjából és megsimogattam. Vékony, hosszú, formátlan kukija volt, de mintha vasból lett volna, úgy meredezett a vörös mikulás ruha alatt. Letérdeltem elé és a számba vettem. Lassan, nagy élvezettel szopni kezdtem a fiú kimondhatatlan nagy örömére.
Éreztem, hogy szegénykém alig bír magával, -ezért, hogy egy kicsit lehűtsem- bele haraptam hírtelen. Hangosan feljajdult, de nem vette ki a számból. Nekem is kezdett nedvesedni a puncim. Talán ennek a fiatal mikulásnak a farka izgatott fel, de az is lehet, hogy csak a szokatlan és izgalmas körülmény volt az oka. Előre hajoltam és a fenekemet a fiú kukijához nyomtam. Izgatottan, kapkodva próbálta betuszkolni farkát a puncimba, de nem boldogult vele, mert a bugyim még rajtam volt. Segítenem kellett neki. Olyan érzésem volt, mintha egy fémvibrátort dugtak volna belém. A mikulás gyerek rémes ütemre kapcsolt. Olyan sebesen kezdett kefélni, hogy bele remegett a próbafülke.
Valószínűleg kinn is lehetett hallani, mert egyszer csak bedugta a fejét a másik mikulás is és ijedten rántotta be újra a föggönyt. Őszintén szólva, már nem érdekelt, ki néz be, mert a plafonon voltam, és ez az érzés egyre fokozódott, mikor lavina szerűen ömleni kezdett belém a fiú spermája. Olyan hírtelen történt, hogy szinte felordítottam a gyönyörtől és elélveztem.
Szívesen vettem volna, ha még egy kicsit bennem hagyja a kukiját, de bizonyára sűrgős volt neki, mert amikor megfordultam, már el is pakolta a szerszámát. Valamit motyogott a szakálla alatt és kimenekült a fülkéből. Még magamhoz sem tértem, mikor megjelent a társa és lángoló tekintettel, könyörögve nézett rám.
Elmosolyogtam magam, amit ő bátorításnak vélt, és már ott térdelt a lábaim között, és megpróbálta nyelvét a puncimba dugni. Finoman eltoltam magamtól, mert éreztem, hogy az előző mikulás spermája szivárog a puncimból és folyik le a combomon. Nem volt más kéznél, hát az én új mikulásom vastag vatta szakállába törölköztem. Így már semmi akadálya nem volt, hogy kinyaljon, ha annyira szeretné. Finoman és nagy élvezettel nyalta puncimat. Lecsuktam a szemem, és átadtam magam az élvezetnek. Úgy érzetem, el tudnám viselni, akár órákig is ennek a fiúnak a nyelvét. Ő se nagyon akarta abba hagyni. Még jó, hogy észre vettem, mikor elővette a farkát és rázni kezdte nyalás közben. Nem akartam hinni a szememnek. Ennek a mikulásnak akkora farka volt, mint egy ponilónak.
Szelíden eltoltam magamtól és megfogtam a farkát. Borsózott a hátam a meglepetéstől. Megpróbáltam bekapni, de csak a fejét sikerúlt bepréselni a számba, és így is az volt az érzésem, hogy kiugrik az állkapcsom. Mindkét kezemmel fogtam, és még így is volt egy jókora darab szabadon. Hanyatt döntöttem a fiút és bele ültem a farkába. Lassan ereszkedtem, és óvatosan, mert az egész puncimat betöltötte ez a hatalmas szerszám. Aztán egyszer csak nem volt tovább, azaz, hogy nagyon is volt tovább, csak már nem volt hova dugni. Úgy éreztem, a gyomromban van a vége, ezért kiszálltam és a mikulás köpeny vastag textil övét rátekertem a fiú farka tövére. Visszaültam, és finoman mozogni kezdtem.
Soha nem éreztem még ehhez foghatót. A szó szoros értelmében elájultam az élvezettől. Legalábbis volt néhány pillanat tudat kiesésem, mikor elélveztem. A fiú meg se mert mozdulni, csak a melleimet csókolgatta. Eltelt egy-két perc, mire le tudtam szállni a farkáról, hogy a kezembe véve még egyszer közelről is megcsodáljam ezt a csoda szerszámot.
Talán kettőt, hármat húztam rajta óvatosan, amikor vagy húsz centis spermacsík csapódott az arcomhoz, bele a számba, orromba, és a szemembe. Nem mindig szeretem, de most kifejezetten jól esett. A fiú zavartan próbálta letörölni az arcom, közben volt időm jobban szemügyre venni az arcát, már ami kilátszott a szakáll és a műhaj között. Helyes fiú lehetett, szép, tiszta, égszínkék szemekkel.
A kosztűmöt megvettem, ez a kedvenc ruhám a mai napig.
Beszéljünk kicsit a régmúlt emberek (szüleink,nagyszüleink, dédnagyszüleink) szerelméről, szexuális életeikről. Bizonyára már Te is hallottál róla, hogy régen a szex dolog tabu volt az emberek életében. Az emberek nagy része falvakban lakott és ott az embereknek amúgy sem volt semmilyen fajta magánéletük, hiszen mindenki ismert mindenkit. Mondanom sem kell, hogy szegénység uralkodott, egy szobát fűtöttek, mert a régi nagy parasztházakban maximum 2 szoba lehetett, az egyik ebből hatalmas, ebben aludt 6-8 gyerek és 2 felnőtt. A lányok be voltak fogva munkára és majd, ha minden munka el volt végezve a ház körül, délutáni napszakban a férfi max. 1-2 óra erejéig meglátogathatta leendőbeli kedvesét. Nagyon nem tudtak egymással foglalkozni, (pedig a vágyak akkor is vágyak voltak) mert a szülők állandóan ott voltak körülöttük. De ha mégis, akkor a pajta mindig készen állt, nameg az istálló:-)
A fogamzásgátlás akkoriban még gondot jelentett. Nekem egy 75 éves néni mesélte el a tavalyi évben, ők hogyan védekeztek a terhességtől fiatalon. Bizony… énis meglepődtem. Akkoriban gyakori volt a megszakított közösülés. De ez még hagyján, a nő az aktus után újjával felnyúlt magának a méhszájig ,és tenyerét megköpve sok nyállal törölte ki magából a férfi hímivarsejteket (spermát) (Ha semmilyen szappan vagy egyéb tiszta víz nem állt rendelkezésre)
Az orális szex tabu volt, nemsokan csinálták, söt undorodtak tőle a nők többsége. Egy aktus rövid ideig tartott, többnyire izgatás nélkül, és akkor amikor a férfi kívánta, ellenkező esetben a nőt meg is rugdosta, ha ellenkezett kedvesét. Persze ez nem minden családban, de mindig a férfi volt az úr, ő hordta a kalapot.
Az érzelmes részéről: A régi 30-as években sokat zenéltek az emberek. Kocsmákban, hangulathelyeken, esetleg hobbiból is. Nagy hagyomány volt a „szerenád”, amit a kedvesük szülőháza előtt az ablak alatt éjszaka 2-3 nótát eljátszottak, ha az érdeklődésük komoly volt a lányt illetően. Így szerették volna felhívni a figyelmet magukra az akkori férfiak. Aki nem tudott zenélni hangszeren, az felbérelt muzsikusokat. Aki hobbiból zenélt, maga adott szerenádot, közben énekelt.
A lány reakciója kétes lehetett. Ha villanyt kapcsolt, esetleg kinézett az ablakon mosolyogva , akkor ennek a jelentése az volt, hogy a Kedves fogadta a szerenádot, az udvarlást. Elég volt egy pillanatnyi villanyoltás, mert a nagycsaládok ebbe is beleszólhattak . Az én Dédnagymamám sajnos nem kapcsolhatott villanyt, bármennyire is szeretett volna, mert nem engedték neki. De ennek ellenére a dolgok máshogy alakultak a jövőben:-)
Ha a hölgy nem kapcsolt villanyt,vagy nem gyújtott gyertyát, akkor ez azt is jelenthette, hogy a szíve már foglalt, vagy érdektelen, közömbös az Úr iránt.
A 80 – as évek már ennél sokkal rugalmasabbak voltak. Kb. ekkor történt, hogy a férfi ment udvarolni a menyasszonyához (a nő nem mehetett a férfihoz a mai arternatívával ellentétben). Nagyon szerelmesek voltak, de nem kezdhettek semmilyen intim dologba, merthogy a csók is már egyfajta intimitásnak számított. Sőt, még meg is szólták a szüleik, hogy miért nem húzott fel harisnyát! – Kislányom, nem illik! Körülbelül. A szobában 2db fatámlás szék volt bekészítve, hogy a lány majd oda fogadhatja az udvarlóját, és a két szék közötti távolság kb. fél méter volt!
Képzeld a szülők minden 10 percben lesekedtek a szoba ajtó ablakán és a feleség állandóan küldte be a férjét vagy felváltva bejárkáltak, hogy az udvarló mit kér enni, inni. Sütemény, kávé…stb. Nagyon kínos lehetett… Nem beszélve arról, hogy többször lecsücsültek oda melléjük, vagy az udvarló szeme láttára dolgoztatták a lányt.
A régi időkben nagyon más volt minden, a 80- as években például a Disco, ami a 70-es évek végétől indult újdonságnak számított. Délután 16:00 órakor kezdődött és kb este 22:00 órakor takarodó volt. Este 10-re otthon kellett lennie a lánynak, mert ha nem, baj lett.
Ez volt a jobbik eset. Akkoriban nagyon nagy divat volt a Gardi Mama bál. A lány a szüleivel mehetett el a Bálba. Ekkor a lány a szüleik láttára ismerkedhetett, és engedélyt kérhetett a szülőktől, hogy a fiúval táncolhasson. Ekkor nagy százalékban a lány anyját kérték fel táncolni, így közelebb kerülve a lányhoz… Az ismerkedés például itt vehette kezdetét.
Az udvarló a nászéjszakán aludt először a „lányos háznál”.
Két lány, Fanni és Viki az, akik gyakran együtt jönnek fel hozzám, és ilyenkor hármasban nyomjuk, imádok velük kefélni, mert ők teljes egészében kielégítik a vágyaimat. Az első ilyen közös randink is szuper volt, a lányok egyáltalán nem voltak szégyenlősek, úgy estek nekem, mint az éhes kiscicák. Miután ittunk pár pohárka bort, a lányok mellém telepedtek a kanapéra, és csókolgatni kezdtek. Miközben vetkőztek, engem is megfosztottak a ruháimtól, én pedig azt sem tudtam hírtelen, hogy melyikhez nyúljak, melyiket kényeztessem. Végül ők vették át az irányítást, és én hagytam magam kényeztetni. Fanni a lábaim elé térdelt, és rögtön kezébe vette a már duzzadó farkamat. Finom hideg keze átfogta dárdámat, és elkezdte le-fel húzogatni rajta a bőrt, miközben nyelvével a makkomat nyalogatta körbe-körbe. Pillanatok alatt vörösen duzzadt a kezei között a répám, és ekkor már teljesen a szájába engedte a farkamat. Viki időközben feltérdelt a fejemhez, és arcom elé guggolva felkínálta a már nedvesedő punciját. Nyelvem abban a pillanatban rátapadt csiklójára, és körkörösen ingereltem édes kelyhét, néha pedig erős szívásokkal tüzeltem még jobban az édes kis lányt. Ujjaimat puncijába mélyesztettem, és szinte egy ritmusba jártattam benne, épp úgy, mint a farkamat nyalogató Fanni. Kis idő múlva a lányok gyorsan helyet cseréltek, de míg Fanni ráguggolt az arcomra, addig Viki már belevezette farkamat a puncijába, és lassan lovagolni kezdett rajtam. Imádtam, amit velem tettek, alig tudtam betelni velük. Nyaltam és szívtam Fanni csiklóját, ujjaim tövig eltűntek puncijába. Pár pillanat múlva elélvezett rajtam, egyenesen rá a nyelvemre és az ujjaimra. Halk sikítása engem is majdnem a csúcsra juttattak, de még tartottam magam, tovább akartam élvezni a két lány kényeztetését. Fanni miután leszállt rólam, odament a még mindig rajtam lovagló Vikihez, és csókolta. Csókolta száját, csókolta a melleit, a látványtól alig bírtam magammal. Majd helyet cseréltek ismét, és most Fanni ült bele az égnek meredező farkamba, és Viki volt az, aki Fannit csókolta, ahol csak érte. A két lány jól elvolt egymással, miközben engem is kényeztettek. Viki kihúzta farkamat Ági puncijából, és óvatosan a barátnője fenekébe vezette dárdámat. Fanni lassan ült bele a répámba, de Viki szorosan tartott, és irányította őt egyre beljebb. Majd Fanni elé lépett, és hol a Fanni csiklóját nyalogatta a nyelvével, hol az én golyóimat szívogatta és masszírozta a kezeivel. Éreztem, hogy egyre közelebb érek a csúcshoz, most már nem volt megállás. Most már átvettem az irányítás, és őrült tempóban csapódtam bele Fanni fenekébe. Abban a pillanatban, mikor elélveztem, Viki kikapta farkamat Fanniból, és a két lány elém térdelve melleikre spriccelte az egész nedűmet. A következő pillanatban mosolyogva nyalogatták le egymásról az egészet, miközben egy percig sem hagyták pihenni farkamat, ami pár perc alatt újra készen állt a két punci heves vágyainak.
Egy időben sokat utaztam. Volt ugyanis egy diplomata barátom, aki kis híján feleségül vett, de azután nem lett belőle semmi. Nos, ez az eset, amit elmesélek, Dél-Afrikában történt egy elegáns, – mit elegáns, szuper modern – szállodában, ahol három hetet töltöttünk. A barátom nem csak rendkívűl elfoglalt, de igen unalmas ember is volt. Így egész álló nap unatkoztam, nem igen tudtam mit kezdeni magammal. A boltokat jártam, vásároltam és közben a hapsikat lestem, mert rám fért volna egy kiadós szeretkezés….
A Kovács Kovi István rendezte, Ami a filmekből kimaradt című pornó-bakiválogatásból idézett tanácstalan helyzetet végül – a testhelyzetből adódó – rutinos felláció oldja fel. Folyamatosan dolgoznak a szervek, lázas ügyintézés folyik, mindennek megvan a maga rekesze, könyvtára, csupán el kell rendezni. Gyorsan feltárni és feltárulkozni, mindezt akcióval jutalmazni – csak az a szalonképes pornókép, melyen a feltárulkozást jutalomban részesítik. A Hamupopóka című hard core-hoz készített jelenet már a rögtönzött fellációval indul, egy megfelelően szűk közelkép mossa tisztára a férfi kívülállóságának örökös priuszát. A pénisz jutaloméhsége, emigrációs kénye-kényszere a nadrágba zárt magányból csak a feltámadás utáni képekben nyeri el pornófilmre érett korát. Felserdül. „A férfi némaságában, kívüllétében nem csupán a fölény jelenik meg, hanem a szenvedés is, hisz a nemi aktus itt passió. Márpedig a férfiszexualitás passiójának alapja az impotencia.” (Idézet Walter Benjamintól, Szilágyi Ákos; Filmvilág 85/1.)
Anita Rinaldi, anyakönyvi nevén Skultéty Anita 23 éves, és két éve kezdte filmes karrierjét: jelentkezett az Expressz hirdetési újságban erotikus filmekhez szereplőket kereső ügynökségnél. Ma a szakmában a legnagyobb sztárok között tartják számon, az átlagos kétszáz márka helyett kétezer márkás napi gázsit kap egy pornóalakításért.
ilyen közös randink is szuper volt, a lányok egyáltalán nem voltak szégyenlősek, úgy estek nekem, mint az éhes kiscicák. Miután ittunk pár pohárka bort, a lányok mellém telepedtek a kanapéra, és csókolgatni kezdtek. Miközben vetkőztek, engem is megfosztottak a ruháimtól, én pedig azt sem tudtam hírtelen, hogy melyikhez nyúljak, melyiket kényeztessem. Végül ők vették át az irányítást, és én hagytam magam kényeztetni. Fanni a lábaim elé térdelt, és rögtön kezébe vette a már duzzadó farkamat. Finom hideg keze átfogta dárdámat, és elkezdte le-fel húzogatni rajta a bőrt, miközben nyelvével a makkomat nyalogatta körbe-körbe. Pillanatok alatt vörösen duzzadt a kezei között a répám, és ekkor már teljesen a szájába engedte a farkamat.
amit velem tettek, alig tudtam betelni velük. Nyaltam és szívtam Fanni csiklóját, ujjaim tövig eltűntek puncijába. Pár pillanat múlva elélvezett rajtam, egyenesen rá a nyelvemre és az ujjaimra. Halk sikítása engem is majdnem a csúcsra juttattak, de még tartottam magam, tovább akartam élvezni a két lány kényeztetését. Fanni miután leszállt rólam, odament a még mindig rajtam lovagló Vikihez, és csókolta. Csókolta száját, csókolta a melleit, a látványtól alig bírtam magammal.