A magyar nők okosabbak a férfiaknál! A nemek csatáját ezúttal az OECD, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet döntötte el: a szervezet egy 11 országot, többek között Magyarországot érintő felmérésében a nők és a férfiak problémamegoldó, számolási és olvasási készségeit vizsgálta meg. A kutatók 16 és 65 év közötti férfiakkal és nőkkel töltettek ki teszteket, és meglepő eredményre jutottak.
Kiderült, hogy a magyar nők, a vizsgált országok közül egyedülálló módon, minden egyes készségben jobban teljesítettek férfi társaiknál – holott a többi országban legalább a matekban a teremtés koronái jártak az élen.
– A nőknek a bal agyféltekéje a fejlettebb, ami kedvez a beleérző képességnek, a férfiaknak viszont a logikus gondolkodásért felelős jobb agyféltekéjük aktívabb. Emiatt általában ők a jobbak matematikából. Azonban Magyarországon a tanulásnak már annyira nincs értéke, hogy a férfiak a számolási készségben is lemaradnak a náluk szorgalmasabb nők mögött – Szilágyi Gyula szociológus szerint ez a magyarázata az eredménynek.
Ám a szakember szerint hiába jobbak a női alapképességek, a hölgyeknek az életben való előrejutáshoz sajnos egészen másra lenne szükségük. A titok nyitja az önérvényesítés, ebben pedig közismerten a férfiak az erősebbek. A szakember szerint épp ez az oka, hogy bár a nők ennyivel okosabbak, mégis még mindig jóval kevesebbet keresnek, mint a férfiak, és csak néhányuknak adatik meg, hogy csúcsvezetői pozícióba kerülhessenek.
Nő nélkül a férfi sem sikeres!
– A nők ugyanakkora eséllyel indulnak az életben, ám mivel ők önfeláldozóbbak, hajlamosak lemondani a karrierről. Ehelyett ők biztosítják a családi hátteret társuknak, aki így sokkal többet tud elérni – vélekedett Pataki Ági (59), a sikeres üzletasszony.
Nagy Feró (64), noha nagy macsó hírében áll, nem vonta kétségbe az állítást. – Naná, hogy a nők mindent jobban tudnak, hisz ők irányítják a világot! Az csak látszat, hogy mi, férfiak lennénk a főnökök. Mindent azért teszünk, hogy ezzel kivívjuk az elismerésüket.
Épülhet-e új szerelem hazugságok hátán? Egyáltalán hazugág-e, ha nem vagyunk mindenben teljesen őszinték párunkkal, ha nem teregetjük ki múltunk minden egyes pillanatát?
A pszichológust és párkapcsolati tanácsadót mondja el, hogy egy épülgető párkapcsolatnál mi a jobb, az erotikus múlt teljes feltárása (ha az nem teljesen foltmentes), vagy ha megtartjuk magunknak életünk egyes eseményeit, még akkor is, ha nincs benn pirulós részlet, csak éppen, úgy érezzük, nem tartozik rá. Vagy most még nem szembesítenénk vele. Árt vagy elősegíti a párkapcsolat megerősítését a teljes őszinteség, a tény, hogy nem vagyunk romlatlanok? De mi is lehet az, amit általában a nők ártatlanságuk védelmében elhallgatnak új párjuk elől?
– Nők esetében a leggyakoribb hazugság a szexuális partnerek számát érinti. Vagyis, amíg a pasik szívesen dicsekednek szexuális hódításaikkal, addig a nők a töredékét vallják be szexuális kalandjaiknak. Pedig ki tudja mi a jobb, a darabszámra pontos partnerismertetés, vagy ha azt mondjuk: a második vagy drágám…..?
– A csajok jelentős része szívesen hallgatja el azt is (főleg a legelején), hogy egyik-másik szexpartner bizony ügyesebb volt és nagyobb sikerrel, olajozottabban jutatta gyönyörhöz, mint aktuális partnere. Ez talán jobb is, ha így marad, hiszen attól nem lesz leleményesebb a másik, ha szembesítik azzal, mennyire remek szerető is xy, inkább csak bizonytalanságát fokoznák a pasinak, aki a továbbiakban attól tartana, hogy teljesítményét folyamatosan összehasonlítja a kedvese másokéval.
– A szüzesség elvesztésének ideje és módja is lehet homályos, főleg akkor, ha annak körülményei sokkolóak voltak. Ki vallaná be szívesen, hogy ártatlanságát egy osztálykirándulás során, egy vonatfülke mosdójában veszítette el, és nem a kalauz lyukasztott…Fordítva, az is rejtve maradhat, ha a szüzességtől, a megismerkedésük előtti hónapban sikerült végre megszabadulni, mert eddig a gátlások erősebbek voltak a vágyaknál, vagy egyszerűen nem keltünk el időben a piacon.
– Aligha akad olyan nő, aki percre pontosan bevallja, hogy mekkora volt a legrövidebb idő a partnerrel való megismerkedéstől az ágyig. Nagy valószínűséggel nem szívesen vallják be, hogy egy ismeretlennel, netalán húsz perces flörtölés után a fürdőszoba zuhanyfülkéjében vad szex-csata indult. Pedig, sokáig visszasírták azt az eget rengető szex-kalandot.
– Azt is szívesen hallgatják el, ha netalán adott alkalommal lefeküdtek a főnökkel, és hogy jelenlegi karrierjük is tulajdonképpen arra a -nem éppen öröm-dús- aktusra épül. Ez valószínűleg örök titok marad, és az is, hogy akkor tették a nagy fogadalmat: házinyúlra nem lőnek többé.
– Hogy volt rá példa, amikor semmilyen módon nem védekeztek…..és minden mindegy alapon mentek bele a szexbe. Ez olyan végtelen felelőtlenségre vall, amit nagy valószínűséggel nem nyelne le az új partner, főleg ha vele is gumi nélkül történt meg a szex. Az első estén…
– Hogy volt már (egy vagy több) abortusz is. Ez talán a legélesebb kérdés…és messze túlmegy a szexualitáson, ez ugyanis olyan mértékű értékrendbeli ütközést eredményezhet, amelyet esetleg nem visel el az új kapcsolat. El lehet hallgatni ugyan, de nem tisztességes, főleg akkor nem, ha emiatt akár többé nem is álmodhatnak közös gyerekről.
– Hogy volt leszbikus kaland, akkor is ha nem. Nos manapság sokkal inkább azt hallgatják el, hogy nem volt és nem is szándékoznak leszbi kalandba bonyolódni…
– Hogy az előző kapcsolat építgetése közben azért még lefeküdtek az akkori ex-el, csakis a jó barátság megőrzése céljából vagy nosztalgiából….(ha most éppen ez nem is történik meg)
– Hogy netalán az egyetemi tandíj miatt elvállaltak erotikus fotózást, vagy szex-cseteltek pénzért, esetleg le is feküdtek ismeretlenekkel ellenszolgáltatásért cserébe…
Az őszinteség a legfontosabb: „Egy párkapcsolat kezdetekor, az ismerkedési szakaszban a legfontosabb dolognak az őszinteséget tartom. Amiket tettünk a múltban, az a részünk, hozzánk tartozik, valamiért megtettük, és azzal, hogy nem áruljuk el a jelenlegi párunknak, azt is jelentheti, hogy önmagunk előtt nem vállaljuk azt a bizonyos dolgot, nincs a helyére téve önmagunkban. Aki megfelelő önismerettel rendelkezik, tudatos, képes kezelni a múltat, és ezt másokkal is képes megosztani. Természetesen vannak dolgok, amelyeket érdemes később elmesélni, a kapcsolat intimitásának mélyülésével.” – mondta a pszichológus.
A „kegyes hazugság” arra is vonatkozik, amikor kezdetben a „szebbik” arcunkat szeretnénk csak megmutatni a másiknak, a hibáinknak vélt vonásainkat, tulajdonságainkat eltitkoljuk, ez sem jó taktika, hiszen előbb-utóbb úgyis kiderül, ezzel szemben, ha felvállaljuk önmagunkat úgy, ahogy vagyunk, és ezt éreztetjük is a másikkal, mindenképpen célravezetőbb.
A férfiak nagyfokú nemi aktivitását mindkét nem részéről elismerés övezi. Ha azonban egy nőről derül ki, hogy nagy a szexuális étvágya, betegnek bélyegzik, és a többség kerülni kezdi, ami súlyos önértékelési zavarokhoz vezethet. Pedig ha a libidója ellen hadakozó nő megtanul eleget tenni a vágyainak, akár még teljesebb életet is élhet, mint mások.
Míg a férfiúi bővérűség vállveregetésekkel és kisfröccs-meghívásokkal jutalmazódik a szűkebb közösségben, addig az igen gyakori és intenzív szexuális vágyat tapasztaló hölgyeknek keserűbb kenyér jut osztályrészül. Az óvodáskori maszturbációról szóló gyónást kidülledt szemekkel fogadó szentatya, vagy a „disznó ribanc” bélyeg a kitaszítottság jelképeiként kísérik a „hiperszexualitásukat” vállaló nőket. Egyes vélekedések szerint „nimfománok”, vagyis betegek, mások szerint ellenkezőleg: ők azok, akiknek sikerül a szexualitáshoz való jogot elbitorolni a kizárólagos férfitulajdonostól, és – szerencsés esetben – összeegyeztetni a női identitással.
Rémisztő tud lenni: „A férfiakat teljesen megfélemlíti a szexuális étvágyam és tapasztalatom – meséli egy 43 éves nő. – Jobban rettegnek egy, a szex terén magabiztos nőtől, mint bármelyik másik nőtípustól. Az ész feleannyira sem ijesztő, mint a nemiség felől érkező, masszív öntudat.” A macsó berzenkedésre a legjobb példa az intenzív vágyaikat vállaló nők patológiásnak címkézése. Eric Blumberg szexológus szerint azonban „a szexaddikció teljesen más. A függő páciensek egyrészt elveszítik a személyes kontrollt a viselkedésük felett, másrészt pedig kizárólag a nemiségre összpontosítanak, és csökken az érdeklődésük az élet egyéb területei iránt. Gyakran előfordul, hogy növelniük kell a pornográfiával töltött idő mennyiségét, vagy újabb és újabb dolgokat kell kipróbálniuk a sóvárgás csillapítása során.” A szexet az „átlagosnál” gyakrabban kívánó nők a függőkkel ellentétben képesek fékezni magukat, és az sem igaz, hogy karriert, családot, szabadidőt vagy egészséget áldoznának a szenvedélyük oltárán. Talán a jó hírnév az egyetlen kivétel – ami viszont a „józan többség” sara.
„Kamaszkoromtól a negatív pletykák céltáblája vagyok, legyen szó iskoláról, irodáról vagy szórakozóhelyekről – mondja egy 35 éves nő. – A lányok korábban sem igazán barátkoztak velem, a kolléganőim pedig kimondottan kerülnek. Eleinte nagyon fájt, de ma már úgy gondolom, hogy ez szimpla irigység. Nem egyszerűen a szex miatt – inkább az a szívfájdalmuk, hogy velük ellentétben én harmóniában élek azzal, aki valójában vagyok.” Ami az életútinterjúk tanúsága szerint igazán megbetegítő hatású lehet ezekre a nőkre, az a társadalom elvárásaival való össze nem illés. A szüzességüket általában a többieknél hamarabb veszítik el; gyakrabban igénylik a szexuális együttlétet, és előfordul, hogy nem érik be egyetlen partnerrel: „Tinédzser lányként magányos voltam és elkeseredett – folytatja az imént idézett nő. – Nem értettem, miért nem elégülök ki, ahogy a többiek is, egy sráccal. Miért kell még, még, még valaki? Úgy nőttem fel, hogy körülöttem mindenki azt mondogatta, hogy rossz vagyok. Hogy nem vagyok százas. Hogy egy normál csaj a szerelmén kívül nem kíván meg mást. Nem maszturbál, ha már van pasija – ha az önkielégítés egyáltalán szóba került lányok között. Nem sírom vissza az úgynevezett fiatalságomat. Harminc felett jöttem rá, hogy nem velem van a gond, de addigra túlestem pár pszichiátriai kezelésen depresszió és alkalmazkodási zavar diagnózisokkal.”
Nem küzdeni kell ellene: Az intenzíven és gyakran jelentkező vágyaikkal birkózó nők – miután belekóstolnak a többiektől érkező megvetésbe – eleinte általában megpróbálják elnyomni a szexualitásukat (extrém erős edzésekkel, munkamániával, vagy bármi egyébbel, ami megváltoztathatná az érdeklődésük fókuszát). A próbálkozások ahhoz hasonló hatásfokkal bírnak, mint amikor homoszexuálisok „átnevelésével” kísérleteznek a derék polgárok, vagyis szinte teljesen eredménytelenek. Az elfojtás helyett, mint számos egyéb esetben, itt is a vágyaknak az Én szolgálatába állítása bizonyult működőképesnek. A feladat a sóvárgás és a szexualitás száműzése helyett a vágy integrálása, vagyis a személyes életvitellel és célokkal való összeegyeztetése. Blumberg három jellegzetes feladatról beszél.
A megbélyegzettséggel való megküzdésben, illetve az irigyek lefegyverzésekor nagyon fontos, hogy a nők belássák: azért, mert a kultúránk Szűz Máriákat, vagy a férfivágyakat korlátlanul kiszolgáló, Marilyn Monroe-típusú szexszimbólumokat helyez piedesztálra, a női öntudat semmiképp sem patológiás, sőt! „Mostanában kezdem elfogadni, hogy pozitívan is állhatok magamhoz – mondja egy 29 éves nő. – Ahelyett, hogy azon siránkoznék, hogy nem vagyok olyan, mint a többi vénkisasszony az íróasztal mögött, elkezdtem büszke lenni arra, hogy vállalom a vágyaimat, és számos olyan kalandban és gyönyörben van részem, amilyenben a többieknek talán majd a Paradicsomban lesz!”
Jóval nehezebb feladat ezeknek a nőknek megtalálni a megfelelő partnert, és meg is tartani őt. A „hiperszexuális” nők könnyen elbizonytalanítják a teljesítményszorongástól szenvedő, vagy túlságosan egoista férfiakat. A legjobb választás, ha minél nyitottabb és kreatívabb, kísérletező kedvű és a nőket egyenrangú partnerként kezelő férfit találnak, aki ahelyett, hogy megriadna a feminin mohóságtól, inkább energiát és inspirációt merít a társától. Ha pedig sikerült megtalálni az eszményi szeretőt – vagy a kapcsolat nyíltságától függően: partnereket -, akkor lassacskán kiépülhet a vágyakkal való összhang, magabiztosság és az egyre pozitívabb színezetű énkép is. Egy új, a korábbinál harmonikusabb személyiségstruktúra, amely egyben páncél a habzó szájú kritikusokkal szemben – akik talán éppen azok a nők, akik képtelenek elindulni a nyíltságnak és önmaguk vállalásának ezen az útján.
A nemrégiben a világ legszexisebb nőjének választott Megan Fox nem tesz lakatot a szájára, nyíltan megmondja, miért a nők irányítják a világot. A 23 esztendős színésznő kimondta, amit a férfiak amúgy is tudnak: a szexszel a gyengébbik nem sakkban tudja tartani a teremtés koronáit.
– Miénk a hatalom, mert nekünk van vaginánk – mondta Megan.
– A pasikat csak a szex hajtja, ezért tudják őket a feleségek és barátnők a markukban tartani.
Egy amerikai magazinnak még azt a meglepő kijelentést is tette a szexbomba, hogy bár nagy pasifalónak tartják, valójában egy kezén meg tudja azokat a férfiakat számolni, akik látták már őt meztelenül.
– Csak játszom a pasikkal, fogalmuk sincs arról, hogy kikezdek-e, vagy csak a bolondját járatom velük – nevetgélt a barna szépség.
– A vége pedig az, hogy a magukat erősnek hívő férfiak siránkozva nyalogatják sebeiket. A szex működése, fogamzásgátlás, betegségek, kzikönyvek, szexbajnokok, angol jog, a szex története, szex szótár, és minden amit a szexről tudni kell!
A hölgyekben életük során többször felmerül, hogy hüvelyüket nem érzik elég rugalmasnak, ezért szexuális együttléteik alatt nem tudják önfeledten, magabiztosan átadni magukat az élvezetnek.
A rugalmasság elvesztése az idő múlásával egyre fokozódhat, ennek meggyorsításában „segíthet” például egy szülés, de mindez lehet egyszerűen egy „adottság” is. Amennyiben ez valakinek gondot okoz, semmiképp ne söpörje szőnyeg alá a témát. Beszélje meg partnerével, esetleg orvosával és tegyen ellene! Mint ahogy semmilyen probléma, ez sem oldódik meg magától, ráadásul a hüvely rugalmassá tételére már igen sok megoldás létezik. A legdrasztikusabb a műtéti beavatkozás, éppen ezért sokan idegenkednek tőle, nem véletlenül. Még mielőtt valaki az operáció mellett döntene, térképezze fel a lehetőségeket! A különféle intimtornák, és hüvelyerősítő eszközök igen hatékony megoldást jelenthetnek.
„Számos oka lehet annak, hogy a hüvely elveszti rugalmasságát. Miután az izmok meggyengülnek, túl lazák lesznek, nem szabad beletörődni a helyzetbe! Hiszen a kitágult hüvely és a gyenge izmok több, későbbi problémához vezethetnek. Ennek megoldása sokszor könnyebb, mint felvállalni azt és beszélni róla! Pedig ezt meg kell tenni, mert akkor viszonylag könnyen lehet segíteni rajta! A hüvely izomzatának megfelelő tornáztatása a legtöbb esetben hatásos. Többféle intim torna létezik, amelyeket akár otthon el lehet sajátítani, és naponta néhány perces gyakorlatsor elvégzésével javulás tapasztalható.” – mondja Deák Ferenc szakértő.
„Ennél egyszerűbb és hatásosabb megoldást jelenthet az orvosi szilikonból készült, tamponszerű, hüvelyerősítő eszköz (Vagina Gym), amelyet a hüvelybe kell felhelyezni, ahol nyomást gyakorol a hüvelyfalra. Az intimtornák végzésében is nagy segítség lehet, mert a hüvelyerősítő eszközzel együtt végzett torna során könnyebben felismerhetőek az erősítendő izmok. A hüvelyerősítő egyedülálló alakjával gyengéd mozgásra, összehúzódásokra készteti a hüvelyizmokat, újra formába hozva ezzel a hüvelyfalat, amely egy idő után megerősödik, ezáltal intenzívebbé teszi a gyönyörérzetet. Visszahozza a hüvely eredeti méretét és a szűkülő érzés fokozódásával növeli a szexuális élvezetet – mindkét fél részére. Természetes úton erősíti, szűkíti és alakítja a hüvelyizmokat, segít visszaállítani a hüvely „rugalmasságát” ezáltal is növeli a hüvelyi orgazmus bekövetkeztét, intenzitását” – tette hozzá.
Miért kellene lemondani nagyobb élvezetről? Nincsen veszíteni való, hiszen könnyen, eredményesen szert lehet tenni szűkebb hüvelyizmokra, hogy intenzívebb legyen a gyönyörérzet.