define('DISABLE_WP_CRON', true); korbács | PárForintos | Oldal 4

Címke archívum: korbács - Oldal 4

Úrnőm tiszteletére 2.

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás

mistressAz Úrnő közel hajolt hozzám és fájdalomtól eltozult arcomat látva elégedetten folytatta: ha megérted, az jó! Akkor biztos azt is belátod, hogy fontos megkövetelnem a fegyelmet, – ugye? – Igen Úrnőm! – válaszoltam elcsukló hangon, mert a farkam még mindig sajgott a fájdalomtól. Úgy éreztem, mintha már nem is lenne, mintha az Úrnő egyetlen ütéssel leszakította volna. -Nagyszerű! – nyugtázta az Úrnő, – akkor jó, ha megjegyzed, hogy a farkad csak abban az esetben állhat fel, ha kifejezetten azt parancsolom! Érthető, te féreg?

Ha nem, akkor a nádpálcámmal majd én gondoskodom róla, hogy ez a szánalmasan nyamvadt farok olyan állapotba kerüljön, hogy ne legyen kedve ágaskodni! Megértetted?
– Igen, Úrnőm! – válaszoltam, de szinte még nem is feleltem, az Úrnő máris folytatta:
– Ha így viselekedsz, hamar elintézem neked, hogy még a hugyozás is akkora fájdalmat okozzon, hogy rettegj tőle és ne merj egész nap inni! Ha folyton mereven himbálod nekem itt ezt a vackot, én esküszöm, hogy olyan dagadtra és véresre verem ezt az nyomorék ondótartályt itt a lábad között, hogy hetekig gondolni sem mersz majd nőre, mert már az is fájni fog! Megértetted?
– Igen, megértettem Úrnőm! – válaszoltam kicsit remegő hangon, mert valóban úgy éreztem, hogy ez itt már korántsem játék. Őszinte alázatomat valószínűleg az Úrnő is észre vette, mert nyugodt hangon folytatta:
– Megértem én, ha tele van a zacskód és ez nyomaszt.. Megértem, hiszen csak egy szánalmas férfi vagy, s mint ilyen, a faszodban hordod az eszed! De tudod, azzal együtt, hogy megértem, abszolút nem érdekel! Szolga vagy, tehát szolgálj! Ha pedig ki akarod verni azt a rút dögöt ott a lábad között, dolgozz meg érte, érdemeld ki! – mondta mosolyogva, majd a farkamra mutatva folytatta:
– nézd csak meg, a pálca máris segített neki, hogy megtanulja a rendet! – mondta az Úrnő szinte kacagva, majd a néhány lépésnyire lévő ajtóhoz ment és átlépett a másik szobába.
Odaátról némi zaj szűrődött át, mintha az Úrnő telefonált volna, de ebben nem voltam biztos. Közben, amennyire a nyakamon lévő szoros kötés engedte, lehajtottam a fejem, s megnéztem még mindig izzóan sajgó farkam. A látvány őszintén megrémített, hiszen a péniszemen egy dagadt, szinte bíborvörös csík futott végig, amely egy világosab árnyalatban folytatódott a combomon is. Bár az ütés óta talán már percek is elteltek, ágyékomon az égető fájdalom cseppet sem csitult, s a férfiasságom helyét betöltő kínzó fájdalom immár vizuálisan is sokkoló volt számomra. Tudatom legmélyén mindig erre vágytam, de ahogy most megláttam a lábam között, tényleg erőtlenül lógó, vérvörös farkam, őszintén megijedtem. Úgy éreztem, hogy nem vagyok ura férfiasságomnak, s bár próbáltam rákoncentrálni, a tüzes fájdalmon kívül semmit nem éreztem ott, ahol máskor lüktető érzések kerítettek hatalmukba. Sok morfondírozásra azonban nem volt időm, mert nyílott az ajtó, s az Úrnő belépett a szobába. Nem hittem a szememnek! Mindössze egy szűk, rövid bőr felsőrész volt rajta, amely szorosan ölelte körül telt kebleit, kidomborítva ezzel is sugárzóan csábító nőiességét.
– Gondolom, most már bírsz a pöcsöddel, – mondta vigyorogva – de ha mégsem, arra az esetre itt a pálcám! Erre mindig számíthatsz, bármikor kisegít! – mutatta a jobb kezében lévő nádpálcát, amely fenyegetően meredezett rám, de engem ezúttal lefoglalt a szemem által közvetített meseszép látvány, s igazi ámultba estem, hiszen az Úrnő szinte teljesen meztelenül állt előttem!
Egészen bele feledkeztem az előttem varázslatosan ringó női test csodálatába, de az Úrnő szavai megtörték szinte önkívületi állapotomat.
– Most pedig lépjünk tovább! – mondta. Eloldozlak, s bár nem szokásom figyelmeztetni a nehéz felfogású szolgákat a szabályokra, azért veled most kegyes leszek és kivételt teszek: ne feledd, hogy négykézláb a helyed és továbbra sem akarom a farkadat keményedni látni, kivéve, ha azt parancsolom! – mondta, miközben tekintetével a kezében lévő pálcára mutatott.
A pár perccel ezelőtti lecke elég tanulságos volt, úgyhogy értettem a célzást… Az Úrnő közel lépett hozzám, majd leoldozta a fali rögzítést, aztán a deszkától is eloldozott. Én parancsait és a szabályokat követve négykézlábra emelkedve vártam utasításait.
– Azt hiszem ideje, hogy köszönetet mondj Úrnődnek az eddigi leckékért! – mondta, majd jobb lábát felém nyújtotta.
Én azonnal tudtam, mi a dolgom, s kecses lábat alázattal csókolgatni kezdtem.
– Egészen jól haladsz, te kis féreg! – mondta az Úrnő láthatóan elégedetten. Ha így folytatod, talán egyszer még használni is tudlak valamire! Persze addig még sok munkám lesz veled, meg azzal a hitvány farkaddal is, de talán nem hiába… – morfondírozott magában. Azt azért ne hidd, hogy a honolului strandon sütteted a hasad, – emelte fel kicsit hangját, mintegy visszazökkenve a velem folytatott párbeszéd korábbi stílusához – minden engedelmességedért és tiszteletlenségedért a falloszod fizet! S ha esetleg kárt kell tennem benne, ne hidd, hogy sírni fogok a sajnálattól! – fejezte be mondandóját, immár a reá nagyon is jellemző határozottsággal. Aztán odament az egyik polchoz, s néhány olyan dolgot vett le róla, amelyről nem láttam pontosan, hogy mire való, de sokáig nem voltak kétségeim.
– Tedd szét a lábad, hímringyó! – kiáltott rám, majd a lábam közé nyúlt, én pedig úgy éreztem, mintha beleharapott volna a herezacskómba.
Ahogy négykézláb térdeltem a földön, a fejemet lehajtva odapillantottam, de csak óvatosan, mert nem tudtam, vajon szabad-e ilyet tennem? A kiváncsiság és furcsa fájdalom azonban erősebb volt a kétségnél. Egy fémcsipeszt láttam a zacskómon, s éreztem, amint fogai mélyen bele vájnak a zacskó érzékeny bőrébe. Feljajdulni nem mertem, de sok időm sem volt rá, mert mire felismertem, hogy mi történik velem, az Úrnő máris tett egy újabb csipeszt a zacskómra, ezúttal a másik felére. Ismét megpróbáltam lopva odapillantani, de ezúttal már az Úrnő is észre vette, hogy miben mesterkedem.
– Fáj? – kérdezte cinikus mosollyal a szája szegletében.
– Igen Úrnőm! – feleltem, goindosan ügyelve arra, hogy ne sértsem meg a szabályokat, de válaszom az Úrnőt ennek ellenére sem tette elégedetté.
– Ez még nem fájdalom, amit érzel, te tetű! – mondta, majd a polcról leemelt két nem tudom mekkora súlyt és azt durván a herezacskóm bőrébe fémfogaival egyre mélyebben belevájódó csipeszekre akasztotta minden óvatosságot nélkülözve. A két súly szinte megtépte a zacskómat, úgy éreztem, mintha valaki teljes súlyával ráfüggeszkedett volna, férfiúi büszkeségem egy darabjára. Iszonyatos feszítést éreztem!
– Na, ez már egy kicsit fájhat, de még ez sem komoly! A többi fájdalmat viszont már te okozod magadnak! – kacagott fel az Úrnő, s szinte nem is fogtam fel szavainak értelmét, mikor szétterpesztett lábaim között nagyot csattant a nádpálca!

Az ütés nyomán ösztönösen megrándult testem és hatalmasat ugrottam, de ekkor a heréimre rögzített nehéz súlyok rángatni, szinte tépni kezdték a zacskómat. Őrületesen fájt. Minden egyes mozdulatnál úgy éreztem, mintha éppen leszakadna a zacskóm, a nehéz súlyok mozgása pedig lassan csillapodott. Fájdalomtól eltorult arccal próbáltam tűrni a fájdalmat, de hirtelem újabb nagyon hangos csattanást hallottam. A hangot előbb észleltem, mint a néhány tizedmásodpercnyi késéssel jelentkező fájdalmat, de az ütés kínjait szinte már elnyomta az a heréim körül mindent elborító, izzó, égető érzés, amely szinte már perzselte a bőröm. Úgy éreztem, mintha valaki tűzzel égetné heréimet, miközben folyamatosan rángatva le akarná tépni.
Elmondhatatlanul fájdalmas volt. A férfiasságom körüli égető fájdalom egy fajta önkívületi állapotba sodort, nem tudtam már figyelni a külvilágra, megszüntek számomra a zajok, megszüntek a fények, megszűnt minden, ami körül vett, számomra már csak a heréim léteztek, bár igazán azokat sem éreztem már. Az Úrnő pedig nem kegyelmezett, lesújtott ismét és ismét és ismét…
Nem tudom, hány pálcaütést kaptam a farkamra, de azt tudom, hogy sokat. Az ütések egy idő után már nem okozotak újabb kínt, csak a már meglévő fájdalom érzést stabilizálták. A lassan múló kínt egy-egy újabb ütés ismét felerősítette. Én szinte önkívületi állapotban rángatóztam, vonaglottam, ösztönösen próbáltam kitérni, miközben már nem is igazán voltam tudatában annak, hogy mi történik velem? Egyszerűen, csak azt éreztem, szinte lángol a lábam köze. A heréim körüli égető, tépő fájdalom szinte kiszakított a világból, nem voltam már tudatában annak, hogy az Úrnő a farkamat veri-e? Szinte már a fájdalmat is máshogy éreztem, megszüntem ebben a világban létezni… Ekkor hirtelen sokkoló érzést rántott vissza a valós világ színpadára. Az Úrnő egy vödör jegesvizet öntött a fájdalomtól lángoló heréimre. Leírhatatlan érzés volt, a farkamat már szinte nem is éreztem, olyan volt, mintha amputálták volna, a fájdalomtól forró volt és mégis jéghideg.
Nem tudom, mennyi ideig pálcázta az Úrnő a heréimet, mert közben elveszítettem az időérzékemet, de az időnek már nem is volt jelentősége, mert most már valóban én is úgy éreztem, hogy az Úrnő a rabszolgájává, a tulajdonává tett… Megtörésemet és őszinte alázatomat az Úrnő is örömmel konstatálta:
-köszönd meg Úrnődnek a leckét! – mondta elégedett mosollyal, látva a fájdalomtól és önkívületi állapottól még mindig eltorzult, szenvedő arcom, miközben lábát felém nyújtotta. Nagy alázattal kezdtem csókolgatni a kecses lábfejet, s csókjaim mögött már magam is éreztem egyfajta őszinteséget, éreztem azt a vágyat, amely miatt tulajdonképpen örömet okozott számomra, hogy csókolgathattam Úrnőm lábát.
– Mintha mutatnál némi előrehaladást! – nyugtázta őszinte lábimádó csókjaimat az Úrnő. Mit gondolsz, talán már némi jutalmat is megérdemelsz? – kérdezte felém fordulva.
– Ahogy Úrnőm jónak látja! – feleltem, s éreztem, hogy ez volt az első olyan válaszom, amely az Úrnő tetszését is maximálisan elnyerte.
-Úgy van! – válaszolta az Úrnő elégedetten!
Megmarkolta a hajam és fejemet közel húzva magához, nagyon halkan azt mondta:
-tudom, hogy mi kell neked… Aztán elengedte a fejemet, hátra lépett a nádpálcájáért, s folytatta:
-ezt azért magamnál tartom, de remélem, tudsz már viselkedni annyira, te patkány, hogy nem lesz rá szükségem! Úgye?
-Igen, Úrnőm, tudok! – válaszoltam kötelesség tudóan négykézláb, hűséges kutyaként térdelve a padlón az Úrnőm lábai előtt, s még mindig bizsergő heréimre gondolva valóban úgy éreztem, hogy az Úrnő minden parancsának eleget kell tennem. A még mindig rajta függő csipeszek és azokon lógó nehéz súlyok okozta fájdalmat, szinte már nem is éreztem. A zacskómon folyamatosan jelen lévő fájdalom érzés férfiasságom részévé vált, megtanultam együtt élni vele.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Úrnőm tiszteletére 1.

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás

domina_usbEzt a történetet Úrnőm engedélyével az Ő tiszteletére teszem közzé: A Szolga. Kopogok az ajtón. Semmi válasz. Kicsit elbizonytalanodva kopogok ismét. Néhány másodperc után egy nőies, de határozott hangot hallottam.
– Ki az?
– Tamás vagyok! – válaszoltam.
– Miféle Tamás? – nyitotta ki Alexa Úrnő az ajtót. Egy kifejezetten szexis papucs, miniszoknya és egy blúz volt rajta, s bár ez utóbbi nem volt átlászó, gyönyörű domborulatai csábítóan meredtek rám a blúz alól is.

Végigmért… – nálam nincs semmiféle Tamás! Amíg nem érdemled ki, hogy megtiszteljelek egy névvel, addig nálam csak szolga a neved! Nem érdekel, hogy amúgy ki vagy, mi vagy és hogy hívnak, nálam csak egy férfi vagy és mint ilyen, természet szerűleg nem lehetsz más, mint szolga! Világosan beszéltem?
– Igen, persze! – válaszoltam, miközben az Úrnő nagyobbra nyitotta előttem az ajtót, hogy beléphessek.
– Úgy látom, nem vagy tisztában azzal, hogy miképpen illendő viselkedni egy Úrnő színe előtt… – mondta kissé lenézően, egyre inkább szigorú hanggal. Ezek szerint nem jártál még dominánál? Mondtam neked már a telefonban is, hogy kezdőkkel nem foglalkozom!
Kissé kérdően néztem az Úrnőre, majd határozottságát látva, elbizonytalandtva válaszoltam:
– Jártam már több Domina Úrnőnél is…
– Akkor mi van, mire vársz? – rivalt rám Alexa Úrnő, szinte már dühösen. Beléptél a birodalmamba, nem? Itt akkor emelkedhetsz két lábra, ha azt külön engedélyezem neked! Amúgy a küszöbömön túl négykézláb a helyed! Kérvényt nyújtsak be?
Bevallom, meglepett az Úrnő határozottsága, mert eddigi dominás élményeim alapján arra számítottam, hogy előszőr egy üdítő kíséretében átbeszéljük, hogy mit is szeretnék, azután kezdődik a játék. Alexa Úrnőnél szemmel láthatóan szó sem volt erről! Zavaromat az Úrnő is észre vette, de tétovázásom csak tovább dühítette.
-Földre már, te féreg! – kiáltott rám.
A hangjában meghúzódó határozottság olyan erőteljes volt, egyszerűen nem hagyott számomra döntési lehetoséget, térdre ereszkedtem.
-Nem azt mondtam, hogy térdre, hanem azt, hogy négykézlábra, te tetű! – kiabált ismét rám.
Szavainak súlyából éreztem, hogy zavaros viselkedésem egyre inkább kihozza sodrából, s arra gondoltam, talán nem is kellett volna ide jönnöm… Ahogy a földre ereszkedtem, az Úrnő lába pont az arcom elé került. Térdeltem négykézláb, néztem az Úrnő lábát, de mivel hosszú másodpercekig nem történt semmi, felnéztem, hogy próbáljam kipuhatolni, mit vár tőlem. Az Úrnő tekintete azonban nem árult el semmit.
– Ki mondta, hogy felnézhetsz? – kiáltott rám ellenben kérdőn.
Miután utasításainak engedelmeskedve zavartan ismét a föld felé fordítottam tekintetem, halk, kimért hangon folytatta:
– Általában türelmes és megbocsátó vagyok a szolgákkal szemben, de úgy látszik, te ma mindenképpen ki akarsz hozni a sodromból! – mondta az Úrnő, majd az utolsó mondatot szinte már be sem fejezve, néhány lépésnyire eltávolodott tőlem. Te tudod…. Én megadtam neked a lehetőséget, de beszélhetek másként is! – mondta olyan nyugodt, kimért és idegeket borzoló hangon, hogy szavai szinte jégcsapként futottak végig a hátamon. Majd ugyanezen a hangon folytatta:
– Hát jó…akkor kezdjük a legelején! Azt már elmagyaráztam neked, hogy a neved nálam csakis szolga lehet. Elmondtam azt is, hogy ha átléped a küszöböm, a padlón a helyed! Azt tudod-e, hogy miért vagy itt?
– Hogy szolgáljalak téged! – válaszoltam habozás nélkül, de abban a pillanatban az Úrnő nádpálcájával egy hatalmasat ütött a hátamra!
– Nem tűröm, hogy egy ilyen féreg, mint te, önmagával azonos értékűnek nézzen és tegezzen! – kiabálta most már tényleg dühösen, majd a hajamba markolva felemelte a fejem és az arcomhoz egészen közel hajolva azt mondta: -A helyes válasz mindig magázó és minden hozzám intézett mondatod végén ott van az, hogy Úrnőm! Értetted vagy elmagyarázzam mégegyszer?
– Értettem – mondtam először, majd az Úrnő ellentmondást nem tűrő szigorú tekintetét látva azonnal korrigáltam:
– Értettem, Úrnőm!
– Na végre! Azt azért nem mondhatnám, – engedte el a hajam az Úrnő, – hogy túl gyorsan vág az agyad! Majd néhány másodpercnyi, számomra nagyon kínos csend után folytatta: – Akkor lássuk a többi alapszabályt, mert úgy látom, hogy egy betöretlen, faragatlan fickóval van dolgom, nemde? – tünődött el magában… Az lesz a legjobb, ha a legelején kezdjük! Szóval mikor átléped Úrnod birodalmának küszöbét, azonnal, felszólítás nélkül négykézlábra ereszkedsz, mert ebben a házban te csak egy kivert kutya vagy és a földön a helyed! Értteted?
– Értettem, Úrnőm! – válaszoltam…
-Nagyszerű! – folytatta az Úrnő, s hangjában éreztem némi megnyugvást. Azt úgye nem kell magyaráznom neked, hogy a férgek általában nem viselnek ruhát…?
– Nem, Úrnőm! – válaszoltam, mint egy jó tanítvány, szinte azonnal.
– Akkor megint mi a fenére vársz? – üvöltött rám torka szakadtából az Úrnő! Csak nem képzeled, hogy beteheted lábad a birodalmamba ruhában? Vetközz, te ringyó, de azonnal!
A hirtelen harag kissé megijeszett, gyorsan vetkőzni kezdtem. Közben úrnőm folytatta:
-Legközelebb ezt már nem fogom elnézni neked, világos? Ha belépsz, azonnal levetkőzöl és négykézlábra ereszkedsz! Ez a kiinduló pozíció, ebben a helyzetben üdvözölsz, megértetted?
-Igen, Úrnőm! – válaszoltam immár meztelenül az Úrnő lába előtt négykézláb térdelve.
– Remek! – nyugtázta az Úrnő, majd kissé meghajolva, lenézően benézett a lábam közé. Szerencséd, hogy az a nyomorék farkad lóg és nem ágaskodik, mert utálom azokat a férgeket, akik álló farokkal jönnek ide! Ez nem kupleráj! -fejezte be minden ellentmondást kizáró, határozott hangján. Akkor következzék az üdvözlés, – mondta immár nyugodtan -, hiszen Úrnőd színe elé járultál…
Fogalmam sem volt, mit várt tőlem, de sok gondolkodási időt ismét nem kaptam… Alig telt el egy másodperc, ismét hatalmasat csattant a nádpálca az immár meztelen hátamon. Megrándultam.
– Na mi van? – kérdezte az Úrnő némi gúnnyal, – csak nem fájt? Majd megtanulod, mit jelent az, hogy alázat! Csókold meg a lábam!
Természetesen azonnal csókolni kezdtem az Úrnő lábát, de Ő a hajmnál fogva elrántotta a fejem!
– Hékás, ez nem a sarki kurva pinája, amit lafatyolhatsz egy pár ezresért, ez Úrnőd lába! Érezzem minden csókodban a feltétlen tiszteletet, különben nagy baj lesz! – mondta, majd visszalökte fejem a lábához.
Természetesen igyekeztem minél kedvesebben és tisztelet tudóbban teljesíteni utasításait, de nem volt kifejezetten megelégedve a teljesítményemmel.
– Úgy látszik, még beléd kell nevelenem némi tiszteletet ahhoz, hogy tudd, miről beszélek, – mondta – de nem baj, legközelebb már tudni fogod, hogy mi a dolgod! Na jól van, menj be a szobába, de ne kelljen mondanom, hogy négykézláb!
Nem kellett… Négykézláb bemásztam a szobába, ahol ugyan félhomály volt, de a világos előszoba után kifejezetten sötétnek tünt. Nem láttam túl sok mindent.
– A használható szolgákat ugyan nem szoktam azonnal kitötözni, de úgy látom te még nem vagy betörve, nevelésre van szükséged… Gyere ide! – mondta az Úrnő.
Odamásztam. Az Úrnő egy deszkaszerű lapon hanyatt fektetett, majd kezeimet és ábaimat is egy direkt erre a célra kialakított kalodaszerű bilincsbe eröltette. Miután a bilincseket megszorította, nyakamat még szorosan a deszkához kötötte, úgy, hogy még levegőt is épp csak hogy kaptam… Aztán egy különleges szerkezet segítségével a deszkát függőleges helyzetbe hozta és a falhoz rögzítette.
-Azt hiszem, így jó lesz, – nyugtázta elégedetten munkája eredményét. Így biztosan nem lesz gondod az engedelmességgel és az alázattal! De ha mégis, majd segítünk rajta… – fejezte be morfondírozását némi gúnnyal a tekintetében. Aztán átnyúlt a szomszéd eszköz tetején nyugvó selyemkendőért és gyengéden végigsimította a farkam. Játszunk kicsit! – mondta. Lássuk, tudsz-e parancsolni ennek a korcsnak itt a lábad között! Aztán az Úrnő a selyemkendővel gyengéden ismét megsimogatta a farkamat, s a finom érintések hatására kellemes izgalom futott végig a gerincemen. A kellemes, finom érzés nem hagyta hidegen ágyékomat sem, lábam között gyorsan merevedni kezdett a dorongom.
-Nicsak, nicsak… – mosolyodott el az Úrnő, majd hirtelen hangját felemelve rám kiáltott:
– ki engedte meg, hogy felálljon ez a nyomorék pöcs? Ki engedte meg, hogy mocskos gondolataid támadjanak velem szemben? Csak nem képzeled, hogy valaha is megkaphatsz ezzel a nyomorék, undorítóan szánalmas farkaddal? Hiszen olyan korcs, hogy le sem hugyoznám! – kiabálta ingerülten.
Az Úrnő őszintének ható haragja megrémített, s emiatt farkam lüktető merevsége is kicsit konyulni látszott. De nem eléggé ahhoz, hogy az Úrnő tetszését elnyerje…
– Nem akarom többé így látni ezt a vakarcs csúfságot! Megértetted? Egyszerűen nem tűröm, hogy még csak gondolatban is a nőt lásd bennem és eszedbe jusson az, ami az imént! – kiáltotta, majd a hajamnál fogva felemelte a fejem és egészen az arcomhoz hajolva, kissé nyugodtabb hangon, de érezhetően dühösen folytatta… Szavaiból szinte sugárzott az elszántság és a tömény lenézés: soha nem fogsz megdugni! Megértetted? Nem tud olyan dolog történni, hogy te engem valaha is megbaszhass! Már csak, hogy rágondolj, azt is megtiltom! Felfogtad?
Az Úrnő kimért szavai valóságos mázsás pofonokként csapódtak az arcomba! No, nem mintha valaha is ilyen terveim lettek volna az Úrnővel kapcsolatban, de a merev elutasítás valahol mégis nagyon megalázó volt.
-Megértettem, Úrnőm! – válaszoltam alázatosan, nem feledkezve meg azért a szabályról, amit az Úrnő néhány pálcaütéssel már érkezéskor megtanított.
– Remek! – hajolt ismét egészen közzel hozzám az Úrnő, szinte mosolyogva, s az imént még gyilkos hatású, tüzes zöld szemek most némi békességet sugároztak. Az Úrnő tekintete hideg volt, s bár az arca nem árulkodott, azért a tekintetéből mégis némi megnyugvást merítettem.
– Remélem is, hogy megértetted és felfogtad azzal a csöppnyi agyaddal – folytatta némi gúnnyal a hangjában, – mert ha nem, akkor elmagyarázhatom ám mégegyszer!
Ahogy kaján mosollyal az arcán befejezte a mondatot, a selyemkendővel ismét gyengéden végisimogatta közben lenyugó férfiasságomat, majd bal kezével benyúlt a zacskóm alá és golyóimat is összefogva finoman megmarkolta. A hatás sajnos nem maradt el, s ezt az Úrnő is észre vette… Egy tétova mozdulattal leejtette a kendőt és jobb kezével megint bele markolt a hajamba, majd szép lassan felemelte a fejem és váratlanul az arcomba köpött.
Összerándultam. Az arcomon lassan folyt le az Úrnő nyála, a szememet szinte ki sem tudtam nyitni, mert a köpés pont ott talált.
– Ezek szerint neked már ez is túl bonyolult… Úgy látszik a golyóid mellett van az agyad is! – hallottam kisvártatva az Úrnő szavait, amelyek ezúttal nyugodtak, kimértek és számomra kifejezetten megértőnek tüntek. A félhomályos szobában, nyáltól ragacsos szemmel pislogva nem sokat láttam. Szerettem volna kezemmel letörölni a szemem, de szinte mozdulni sem tudtam. Csak annyit érzékeltem, hogy az Úrnő eltávolódik tőlem, majd láttam, hogy hátratett kezekkel lassan ismét közeledik felém.
Nem síetett, szép lassan, lépésenként közelített hozzám, mintha csak éppen céltalanul sétálgatna a Duna-parton. Nem mondott semmit, csak lassan jött felém és nézte az arcom, majd miután karnyújtásnyi távolságba ért, megállt, néhány másodpercig csak nézett, aztán egészen halkan megszólalt.
-Tudod, nem szeretem, ha egy hitvány féregnek is méltatlan és alávaló szolga férfinak képzeli magát, azt meg egyenesen gyűlölöm, mikor álló farokkal akar szolgálni, miközben fogalma sincs aról, hogy a mi a jómodor, a tisztelet, az engedelmesség és azzal sincs tisztában, hogy hol a helye… Ezt gondolom megérted, úgye?
– Megértem, Úrnőm! – válaszoltam alázatosan, de szinte még ki sem mondhattam, amikor az Úrnő a háta mögül előhúzva a nádpálcát, fordulásból hatalmasat ütött a még mindig ágaskodó farkamra! A fájdalomtól felüvöltöttem, s ösztönösen menekülni próbáltam, de csak rángatózni tudtam, hiszen a kötések miatt mozdulni is alig bírtam…

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Lady Jenny magyar domina

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás

domina_megalazA kíntól oldódik a mindennapos stressz: Lady Jenny azt sem tartja elítélendőnek, ha valaki nős emberként jár hozzá. Ugyanis nem szeretkezni mennek hozzá, erre lehetősége sincs. “Vágyai vannak, amit otthon nem mer elmondani, vagy nem kap támogatást a vágyai beteljesítéséhez. Nem hiszem, hogy ezzel megcsalja a feleségét, vagy nem szereti kellőképpen őt és a családja minden tagját. Szerintem inkább levezeti a hétköznapi feszültségeket, kiéli vágyait, oldódik a mindennapos stressz. Boldogabban, kiegyensúlyozottabban tér haza. Nem egy szolgám parancsba kapja, hogy lepje meg a feleségét valami aprósággal, amikor tőlem hazamegy. Néhány feleség pedig egyenesen kéri, hogy foglalkozzak a férjével. Sőt, javaslatot is tesznek, hogy mennyire és miért büntessem meg őt. Ezt van úgy, hogy egy lezárt borítékban küldik el, van aki sms-t ír, vagy felhív.” – Tovább a teljes cikkre

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

A szadó mazó nem beteges szex

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás

Normális szex a szadó-mazó, mert egy szokatlan szexualitással kapcsolatos felmérés során azt tapasztalták, hogy azok az ausztrálok, akik élvezik a kikötözést és a büntetést, nem sérültek és nem is veszélyesek, sőt, lehet, hogy boldogabbak, mint azok, akik „normális” szexuális életet élnek.
Tovább a teljes cikkre

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Megkorbácsoltam – esküszöm, izgatott

Szerző: Időpont: 2009 1 hozzászólás

szadista_dominaNéha megőrülsz, kikapcsol az agyad józan fele, és valami olyat teszel, amit legvadabb álmodban sem tudtál elképzelni: miközben laposra vered azt a férfit, aki egykor padlóra küldött, akkorát élvezel, mint még soha. Őrült történet ez.
Az előbb kiszámoltam, ha reggel 6-ig nem fekszem le, be tudom hozni a lemaradást. Tizenkét óra fordítás, és készen vagyok. De már négy napja nem jutok el az anyag végére. Esélytelen. Kimerült vagyok és nyűgös. Ráadásul rettentő meleg van, az izzadtságtól gyöngyözik a homlokom, a laptopom okádja a meleget, régi bérlakásomban pedig áll a levegő. Képtelen vagyok ráhangolódni a melóra. Helyette zsame történetét olvasom. Mesélnem kell valamit!
Van egy férfi az életemben. Erős és nagy. Hangja bariton, mozgása kicsit lomha. Bőrének, nyálának ízében mindig ott a nikotin, testének illatát izzadtsága és citrusalapú parfümjének keveréke adja. Üzletember, agya zseniális, néha kicsit arrogáns, és hajlamos nagyon hülyének nézni másokat – ezért egyszer valaki nagyon agyonveri majd. Pár év kihagyás után most újra betoppant az életembe. Nem véletlenül. Két éve nagyon fontos része volt az életemnek. Ha rá gondolok, mindig az jut eszembe, hogy mindig nagyon vártam rá. Sokszor olyan izgatottan, hogy hasmenésem lett. Ritkán volt velem. Hetente egyszer-kétszer találkoztunk, majd napokra eltűnt. Találkozásaink kivétel nélkül a szexről szóltak. Soha nem voltunk kávézóban, moziban, étteremben, színházban, vidéken vagy tóparton. Csak szexeltünk. Ő dugott, én szeretkeztem, és úgy igazán naivan reméltem. Hogy mit is pontosan? Talán azt, hogy frontálisan ütközik a Szentlélekkel, minek hatására majd felismeri, én vagyok a zsákja – vagy a foltja, tökmindegy. Pedig egyértelmű volt, csak használ, belém élvez, aztán hazamegy – vagy máshoz. De ezt nem akartam elfogadni. Egyszerűen nem ment. Nagyon hatott a kémia – minél inkább távolodott tőlem, annál jobban akartam.
Mivel egy év után se sikerült megbarátkoznom a valósággal, a Szentlélek elérkezettnek látta az időt, hogy közbelépjen, és velem ütközzön, de kurva nagyot: egy banális véletlen folytán kiderült, nem én vagyok az egyetlen nő az életében, egy rég nem látott barátnőm a másik. Ugyanazon a férfin osztoztunk. Enyém volt a kedd, övé a szerda, enyém a vasárnap délután, övé az este. Ugyanabban az ágyban feküdtünk, ugyanabban a kádban tusoltunk, sorolhatnám. Ahogy már mondtam, frontális ütközés volt, olyannyira, hogy fél évig nem bírtam magamhoz térni. Nőiességemben darabokra hullottam, beszürkültem, lefogytam. Esténként magamban sírdogáltam, sokat ittam, éjszakánként pedig álmatlanul, émelyegve forgolódtam az ágyamban. Minden kicsúszott a kezem közül. Padlóra küldtek. Akkor tudtam meg, mit is jelent a csalódás és a megcsalás. Azt hittem, begolyózom.
Két év hallgatás után nemrég újra találkoztunk. Munkát ajánlott. Sokat beszélgettünk. Harag nem volt bennem, csak valami lelki fásultság, bénaság. Mindazt, ami történt, nem sikerült feldolgoznom, a teher bennem maradt – két éven át némán cipelni nagyon nehéz az ilyet. Eleinte ránézni se bírtam, de mindketten tudtuk, valahogy fel kell oldani, meg kell beszélni a történteket.
Gyakran találkoztunk. Éreztem, ő se tudja egyedül helyrerakni ezt az egészet. Mintha feloldozásra várt volna, mintha azt akarta volna hallani, hogy nem haragszom. De nem bírtam kimondani. Undorodtam. Nagyon megviselt, ha találkoztunk. Megmakacsoltam magam, mindig elutasítottam, csak azért is ellenszegültem. Aztán egy idő után belefáradt, végül csak annyit mondott, nem akar mást, csak annyit, hogy bosszút állhassak, hogy elégtételt vehessek rajta. Nem érdemel ő mást, csak egy kiadós verést. Akkor – talán viccből, talán tudat alatt – helyeseltem: „Verést érdemelsz barátom, egy kurva kiadósat!”
Már a találkozásunk előtt is gyakran éreztem, valami extrém szélsőségre van szükségem ahhoz, hogy végre felverjem belső fásultságom. Ordításra, szitkozódásra és fizikai kimerültségre vágytam, csak hogy újra érezzek, levegőhöz jussak, hogy így adhassam ki mindazt, amit szavakkal nem sikerül. Bokszolni jártam, százasával csináltam a fekvőtámaszokat, a párnámat a számra tapasztva ordítottam, ájulásig úsztam a Komjádiban a hosszokat. Semmi nem segített. Rákaptunk a témára. Eleinte csak viccből, elmondtam, hogyan verném el úgy igazán, hogyan pofoznám fel, hogyan mennék el a fizikai fájdalom határáig. Szó szót követett, a beszélgetésbe hamar belemosódott a kötél, a fekete lakk, az ostor és a bilincs. Erről szóltak a napi chatek, az e-mailek és a beszélgetések. Így ment ez közel két hónapon keresztül. Aztán a tettek mezejére léptünk. Ő beszerezte az eszközöket, én pedig összegyűjtöttem minden bátorságomat. Egyetlen kikötésem volt: nem akarok lefeküdni vele.
Nagyon idegesek voltunk, sokat ittunk, beszélgettünk, aztán pár óra oldódás után elérkezett a pillanat. A sokadik sör után teljesen ellazultam, magabiztos lettem. A fürdőben fekete combfixbe, tűsarkú cipőbe és feszes fekete felsőbe bújtam. Úgy éreztem magam, mint egy vadász, aki ölni készül. Tetszett a gondolat. A tükörben megnéztem magam, izgató voltam és szexuális, a gondolattól, hogy ez a pasi soha többé nem kaphat meg, kéjes vigyor ült ki az arcomra.
Határozottan léptem be a szobába, szájon csókoltam, majd megkértem, hogy vetkőzzön le, és feküdjön az ágyra. Kezére bilincset csatoltam, lábát fekete ragasztószalaggal kötöztem össze. Kezembe vettem az ostort, és elkezdtem ütni. (Előre megbeszéltük, ha kimondja a biztonsági szót, abba kell hagynom a verést, amíg nem szól, szabadon üthetek). Mozdulataim tudatosak voltak és határozottak, mintha ezerszer csináltam volna már. Eleinte csak finom ütéseket mértem rá, aztán valami bekapcsolt az agyamban, és egyre durvább lettem. Ő az ágyon feküdt, én fölötte térdeltem, néha felálltam, oldalra másztam, és csak ütöttem, ahol értem. Gyakran mondta ki az egyezményes szót, ilyenkor kicsit abbahagytam, majd újra kezdtem.
Alig kaptam levegőt, az erek a kezemen megduzzadtak, izmaim megfeszültek, patakokban folyt rólam a veríték, és csak ütöttem, keveset beszéltem. Erős csapásokat mértem rá, ütöttem a hasát, a hátát, a lábát, véresre haraptam a mellkasát, sebesre karmoltam a hátát. Miközben az ágyon vergődött, fel-felordított, a biztonsági szót ismételgette, és láttam, feláll neki. Majd amikor már nem bírta tovább, egy heves pillanatban tehetetlenül az ölemre tapasztotta a száját, és nyelvével elégített ki. Nyüszítettem, vergődtem, ziháltam, akár egy lucskos állat. Kiesett a kezemből az ostor, és halálosan kimerülten álomba zuhantam.
A másnapi ébredés rettentő zavaros volt. Szótlanul méregettük egymást, képtelenek voltunk megtalálni a megfelelő szavakat. A testén az ütések nyoma nem látszott, de a mellkasán ott éktelenkedett fogsorom véres lenyomata, a hátán pedig körmeim éle. Kimerültek voltunk és feldúltak. Tudtam, fáj minden porcikája, de nem zavart. Visszakapta. Én pedig kezdtem elengedni a terhemet.
Napokig nem tudtam feldolgozni a történteket. Másnap a munkahelyemen egy idétlen jogi szöveg fölött görnyedve lopva néztem szét az irodában, azt hittem, látni lehet rajtam, hogy mit tettem. Sokáig annak az éjszakának a képkockáival keltem és ébredtem, néztem magam a tükörben, próbáltam felidézni, mivé vedlettem át akkor, honnan és milyen mélyről jöhet ez az egész. Zavart és megrémisztett, hogy lakik bennem egy másik én, aki féktelenül vad, szabad vagy egyszerűen csak őrült.
Persze rákaptunk a dologra. Ritkán, de találkozunk, és akkor nagyon kikapcsolunk. De erről majd legközelebb.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Szadizmus tettben és gondolatban

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás

Szadizmus és orgazmus
Más esetekben az orgazmus szükségszerű feltétel és ezek a technikák ezért tartoznak a nemi eltévelyedések közé. Megint más módszerek csak nagyon ritkán kerülnek alkalmazásra és emiatt itt nem is foglalkozunk részletesen velük, csupán megemlítésre kerülnek a könyv végi szószedetben. Az alábbiakban megpróbálunk különbséget tenni a nemi eltévelyedések és a nemi kapcsolatnak pikantériát adó szexuális játékok között.

Az eltévelyedések és a játékok gyökere ugyanaz:
bizonyos fantáziálgatások, amelyeket pszichológus vagy szexológus segítségével vagy anélkül kell visszaszorítani. Vannak emberek, akik a bennük élő nemi fantáziaképektől a gyakorlat segítségével igyekeznek megszabadulni. Amennyiben ez a helyzet és ezek a gyakorlatok diszkréten, alkalmanként és a partner szempontjából ártalmatlan módon történnek, úgy nem lehet őket szexuális eltévelyedésnek nevezni.

Szadizmus sztori
Szadizmus az ember megteremtése óta létezik. Maga az elnevezés azonban csak a múlt században keletkezett a francia de Sade márki neve után. Bár a szadista ösztön szexuális szándék nélkül is kifejezésre juthat, itt csak azt a fajtáját tárgyaljuk, amely nemi élvezet elérésére irányul. A szadistának arra van szüksége, hogy partneréből fájdalmat váltson ki és ezt figyelje. Nemi élvezetet csak a másik fájdalma esetén érez. A szadista a nőt úgy használja, mint tárgyat perverz ösztöneinek kiélésére. Ahhoz, hogy szexuálisan felizguljon, először megkínozza ezt a tárgyat, majd magáévá teszi – esetleg szodómiát alkalmazva – anélkül, hogy a viszont örömszerzésre gondolna.

Akár halálos is lehet
A korbácsolás, karmolás, tűvel szurkálás, szögekkel kivert nyakörvek használata, égetés, idegen tárgyak bevezetése a végbélnyílásba vagy a vaginába stb. az eltévelyedés olyan extrém formáit jelentik, amelyek néha az áldozat halálához vezetnek. Sajnálatos módon a szadizmus nemcsak az önző emberekre korlátozódik. Az emberiség története során az inkvizíció, háborúk, vallatások és kínzások sem voltak mentesek a szadizmustól.

A nő és a férfi eltévelyedései
A szadizmus a férfiakra, míg a mazochizmus inkább a nőkre jellemző. Ez magyarázza a nemi érintkezés előtt vagy alatt a párok által játszott szadomazochisztikus játékokat. A szadizmus és más nemi eltévelyedések között nincsenek közvetlen kapcsolatok. Így szadisták egyaránt találhatók a heteroszexuálisok, homoszexuálisok és biszexuálisok között. Tulajdonképpen a szadizmus az emberi természet szerves részét képezi. Ha az embert bántalmazzák, természetes ösztöne az, hogy reagáljon erre. Ha egy gyermek valamit rosszul csinál, akkor a fenekére ütnek. A szadista megnyilvánulás a civilizálatlan ember természetes emberi maradványa, de a civilizációval ez az agresszivitás nem tűnt el teljes mértékben. A szadizmus felfedezhető az ambíciók nélküli emberek körében (ily módon mintegy szelep segítségével megszabadulhatnak zavartságuktól), továbbá vezető politikusok, üzletemberek és egyéb vezetők között, akiket a tapasztalat tanít meg arra, hogy hatalmuk és ambíciójuk támogatására miként kell agresszívnek lenniük.

Mazochizmus sztori
Ahogy a szadizmus de Sade márki nevéből származik, a mazochizmus Sacher-Masoch gróf nevéhez fűződik. Ez a férfi sokszor kötött házasságot és mindig más fölött uralkodni vágyó nőkkel. Egészen addig elment, hogy szerződéseket írt alá, amelyekben vállalta, hogy feleségeinek engedelmes szolgája lesz, mindig készen valamennyi kívánságuk teljesítésére, és felhatalmazta őket arra, hogy ennek elmaradása esetén megbüntethetik. A gróf állandóan büntetés alatt állt.

A mazochista vágyai
A mazochizmus teljes alárendeltségetjelent és az ilyen ember szexuális élvezetéhez fizikai és lelki fájdalmat igényel. A fajdalmon kívül a szadizmus és mazochizmus között semmilyen közös vonás nincs. A mazochista állandó és alázatos áldozat, aki azt kívánja, hogy partnere rosszul bánjon vele. A szadista és a mazochista közötti első különbség az, hogy az előbbi egy nem engedelmeskedő áldozat meggyötrésével jut nemi élvezethez. A második különbség pedig az, hogy a szadista partnerének nem akar örömet okozni, míg a mazochista szívesen szeretkezik megkínzójával, mert ily módon mutatja ki háláját.

Nincs szükség a partnerre
A harmadik különbség az, hogy a mazochistának nincs mindig szüksége partnerre, mert különböző módokon képes saját magát is kínozni. (Bizonyos kolostorokban ugyanezt csinálják.) A törvény szempontjából a mazochista semmiért nem feddhető meg, míg a szadista bűnösnek tekinthető áldozatának szándékos megsebesítése, bebörtönzése és megbotránkoztatása okán.

A fájdalom öröme
Hasznos lehet, ha ejtünk néhány szót a szadizmusban és a mazochizmusban közös fájdalomról. Tulajdonképpen ha valaki azt mondja, hogy a fájdalom látványa örömet okoz neki, ugyanilyen alapon az is elképzelhető, hogy egy másik személy a fájdalom érzésében leli örömét. A fájdalmat ugyanazok az idegvégződések továbbítják, mint az élvezetet. A fájdalom és az élvezet között ezért tehát nem mindig lehet világos különbséget tenni. Egy csípés lehet például fájdalom forrása, de kellemes érzést is kelthet, ha annak okozója olyan személy, aki szeret bennünket és akibe mi is szerelmesek vagyunk.
Ellenkező példával megvilágítva a dolgot: egy simogatás nagyon jóleső érzés, ha az szerelmesünktől származik, de visszataszító lehet egy idegentől a zsúfolt metrón. Ha valaki megkarcol bennünket egy tűvel, valószínűleg felkiáltunk fájdalmunkban, de ha kertészkedünk, akkor általában csak otthon látjuk, hogy kezünk tele van tövisek okozta karcolásokkal, amelyeket észre sem vettünk.

Tudatában kell lennünk:
1. hogy az emberi agy felfokozza vagy csökkenti az érzékelt ingereket,
2. ugyanazon fájdalom ismétlésével a fájdalomérzet nem fokozódik, hanem a szervezet hozzászokik ahhoz, és a fájdalom így (bizonyos határig) elviselhetővé válik.
Ennek a két szempontnak figyelembevétele alapvető fontosságú a szadomazochisztikus jellegű szexuális játékokban.

A fájdalom kiváltójának tudnia kell, hogy
1. „az erotikus elfenekelés” csak akkor vált ki kellemes érzéseket partnerében, ha az ehhez hozzájárul,
2. az első ütések nem kellemesek, de idővel azzá válhatnak; a határt azonban nem szabad túllépni. Egy bizonyos szinten a nő szexuális felizgulása olyan erős, hogy a klitorisznak egy enyhe ingerelése is elegendő egy robbanásszerű orgazmus kiváltásához.

Olvassuk hát figyelemmel ezt a témát és beszéljük meg nyíltan partnerünkkel. Hasznos lehet ez, mert hosszú távon mindenki szembekerülhet olyan problémákkal, amelyek az emberben addig csak szunnyadó hajlamokkal lehetnek kapcsolatosak. Jobb most ismereteket szerezni ezekről a problémákról, mint később zavarba esni egy olyan nemi eltévelyedésnek gondolt dolog miatt, ami nem más, mint egy egyszerű játék, vagy minden következmény nélküli múló szenvedély.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Szextáncból él az iskolai igazgatónő

Szerző: Időpont: 2009 3 hozzászólás

Még le sem csengtek igazán az elmúlt időszak szexbotrányai, máris újabb iskolai dolgozó keveredett gyanúba – egy hölgy, aki nappal az egyik általános iskolában intéz gazdasági ügyeket, esténként állítólag legénybúcsúkon táncol meztelenül.
Kettős életet él az általános iskola gazdasági igazgatója a gyanú szerint. A fotókon a hölgy éppen egy buli résztvevőit szórakoztatja szexshow-jával. A csinos meglepetésvendég 35– 50 ezer forint között vállal egy-egy fellépést. A műsorban előkerül a bilincs, a műpénisz és egyéb kellékek is.

– Ott voltam ezen a partin. A hölgy teljesen profi volt, ha jól tudom, nem hirdeti magát, csak a telefonszáma jár kézről kézre. Ő maga vallotta be, hogy egy általános iskolában gazdasági igazgató – idézte fel az egy héttel ezelőtt történteket olvasónk, akitől megtudtuk a nő nevét és életkorát is.
Az iskolának a vezetője, ahol alkalmazásban áll a hölgy azonnali vizsgálatot ígért. – Valóban hasonlít ez a nő az én kollégámra, de mindenkit megillet az ártatlanság vélelme. A fotók alapos átvizsgálásáig és a vizsgálat lezártáig ennél többet nem mondhatok – nyilatkozta az intézmény vezetője, azt kérve, egyelőre az ő és az általa vezetett iskola nevét ne közöljük.
– Messze el kell kerülnie az általános iskolát annak, aki másodállásban pornótáncos. Szégyen az iskolának, szégyen az államnak, akitől a kenyerét kapja – mondta Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének elnökségi tagja.

Ennek ellenére egyre több pedagógusról, iskolai igazgatóról derül ki, hogy kettős életet él. Mint megírtuk, februárban egy kenderesi iskola egykori igazgatójáról, T.-R. Istvánról és párjáról kerültek elő pornográf felvételek, míg szintén februárban egy békési általános iskola történelemtanárának bizarr képei kerültek nyilvánosságra. L. Róbert egy szado-mazo oldalon hirdette magát, s amikor kiderült, felmondott. 

– Sértő a feltételezés, talán valaki a múltamból, akinek nem tetszett valami, átmontírozta a képeket – utasította vissza a szóba került hölgy a feltételezést, hozzátéve azonban, ahhoz, hogy ki mit csinál a munkaideje után, senkinek semmi köze. – írja a Blikk.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Nkuya Sonia – Playboy 2009 Január

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Szexrabszolga lettem 2

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás

szexrabszolgaÁron viharos távozása után abban sem voltam biztos, hogy álmodtam, vagy valóság mindez. Körülnéztem, és mivel ott voltak körülöttem a kellékek, rájöttem, valóság. Vajon látom-e még Áront? Nem sokáig kellett ezen gondolkodnom, mert pár perc elteltével ismét csörgött a telefon. Ő volt az. Suttogott, hogy milyen jól érezte magát és köszöni. Máris nagyon hiányzom neki, mi lenne, ha telefonon most mindketten közösen simogatnánk magunkat?

Ő már el is kezdte, és rám gondol közben. Szeretné hallani a hangom, és mondjam, hogyan csinálja? Mit tudnék vele tenni?
Hát, újra meglepett. Telefonszex, ilyet sem próbáltam még. Közben Áron olyan átéléssel beszélt, suttogott, sóhajtozott, hogy gondolkodás nélkül magával ragadott. Csak úgy dőlt belőlem a szó, olyan természetességgel mondtam el, mit szeretnék, tudnék vele kezdeni, mintha mellettem ülne.
Néha kedves hangon válaszolt, majd később már csak én beszéltem, mikor egy hangos sóhaj hallatszott a vonal másik oldaláról és ez:
– köszönöm.
Addigra annyira beleéltem magam, hogy hirtelen fel sem fogtam és beszéltem tovább. Elnevette magát és újra megköszönte, csak ekkor értettem meg, mit köszön. Jól eső érzés töltött el, hogy ilyen hatással voltam rá.
Kicsit beszélgettünk minden témáról még, és megállapítottam magamban, értelmes fiú, és aranyos. Végül mondta, felhív este, és valószínűleg találkozni is fogunk. Annyi rejtély volt körülötte, olyan egyénisége volt, hogy mikor később megmondta igazi nevét, és azt, hogy egy ismert sportoló, már meg sem lepődtem ezen.

Este talpig sportruhában jött fel. Edzésről érkezett. Még ez is jól állt neki. Szép a feje, formás, popsija feszült, fallosza pedig ismét mereven állt. Nagyon kívántam. Csókolództunk, közben a falhoz támaszkodtam. Felizgatott, számomra még mindig ő volt az elérhetetlen férfi, csupa nagybetűvel.
Lehúzta bugyimat, egyik lábam a fotel karfájára tettem. Már alig vártam, hogy belém helyezze termetes szerszámát. Behunytam a szemem, és csak akkor mertem kinyitni, mikor magamban éreztem. Teljesen kitöltött, nagyon finom volt. Már annyira ezt vártam, hogy szinte az ájulás kerülgetett, mégis kicsit félve néztem oda.
Nem tévedtem. Egy méretes, amorf bronzszobor volt bennem. Ma nyerte és felavattuk, mint mondta. Hát, én valóban fel is avattam.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Szexrabszolga lettem 1

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás

Pár éve, egy bevárárlóközpontban ismertem meg Áront. Hatalmas, csillogó barna szemű, hosszú, fekete, dús szempillájú, feltűnően izmos, sármos férfi volt. Olaszos típusú, csokoládébarna bőr, barna haj és nagyon ápolt. Az elején kimondottan idegesített, mert nem tudtam úgy vásárolni, hogy valahol a közelemben ne bukkanjon fel és ne bámuljon rám epekedve. Amint a sorok között cikáztam, előfordult, hogy levettem az árút a polcról és ő a polc másik oldalán állt és rám kacsintott. Próbáltam játszani és kicselezni, direkt nem vettem észre, de nem adta fel.

Nem szólt hozzám egy szót sem, csak követett megbabonázva. Mikor a pénztárhoz mentem, ő is és mikor kezdtem berakodni az autóimba, akkor is ott állt és bámult. Látszott, hogy nálam jóval fiatalabb, és hogy felizgattam. Jót nevettem magamban és most én következtem. Rámosolyogtam, szó nélkül beültem autómba, elindultam szép lassan.
Tetszett, ahogy kezében szatyraival átrohan a parkolón, hogy utolérjen. Mivel legyezgette hiúságom, lassítottam, lehúztam az ablakot és kezébe nyomtam a névjegykártyám.
-Hívj fel!- mondtam és már indultam is tovább. -Áron vagyok!- kiáltott utánam remegő hangon és integetett.
Haza érve kezdtem épp kirámolni, mikor megcsörrent a telefon. Sejtésem volt, ki lehet, mégis meglepett gyorsasága. A telefonban határozott, bátor, szórakoztató volt. Kiderült, hogy élettársa van, és közelemben lakik. Mondta, nagyon sexi voltam a tűsarkú cipőmben és neccharisnyámban.
Annyira tetszettem neki -ruhám is sejtelmesen átlátszó volt-, alig bírt magával már a bevásárlóközpontban letepert volna. Takargatnia kellett magát a kocsival, mert állt a farka.
Arról ábrándozott, mikor leveszem a polcról az árut, mögém áll és hozzám nyomja, hogy érezzem, milyen hatással vagyok rá, csak félt a pofontól. Kérdezte, mikor találkozhatunk, hisz nagyon kíván. Éreztem, én is őt. Így hát teljesen természetes volt, mikor megbeszéltük a randit nálam, mindketten tudtuk, miért tesszük.

Csak lezuhanyozni volt időm, mikor megérkezett. Fehérneműben nyitottam ajtót, láttam, már a liftből kiszállva kőkeményen állt pénisze. Jó volt megtapintanom, ugyanis gyengéden megfogta kezem és azt farkára tette nagy örömömre. Szép, méretes volt, már alig vártam, hogy magamban érezhessem.
A szobába érve félrehúzta a bugyimat, és belenyalt puncimba nagy vaskos, hegyes nyelvével, hatalmas nyelvcsapásokkal. Olyan volt, mint aki soha nem akarja abbahagyni. De mégis…
-Jaj, ne hagyd abba édes!- kiáltottam és elkezdtem mozogni az extázistól.
Már, majdnem elélveztem, mikor arcán kéjes mosollyal abba hagyta.
-Nem engedem, hogy elélvezz! – mondta, még nem.
Ekkor kezdődött el életem első, igazán furcsa szeretkezése.
Előkapott egy banánt a zsebéből és felnyomta puncimba. Jó érzés volt, és újra beindultam, örülten mozogni kezdtem rajta. Nem engedte, hogy tövig belém kerüljön, és azt sem, hogy elélvezhessek. Pedig ekkor már minden vágyam, minden porcikám teljes intenzitásával csak ezt kívánta. Előkerült és bennem landolt egy hosszú, csavaros nyalóka is.
Felizgatott, mikor ezt látta rajtam, kezembe adott egy masnival átkötött csomagot. Nagy izgalommal bontottam ki, Gésa-golyók voltak benne.
Megörültem, mivel már többször ábrándoztam erről, hallottam barátnőimtől is, milyen fantasztikus érzés, én még soha nem próbáltam. Könyörögtem neki, tegye belém a golyókat a nyalóka helyett, amik úgy siklotak fel a puncimban, mintha ezer éve itt lenne helyük.
Kérte, sétálgassak tűsarkúban előtte golyókkal a puncimban, majd meglátom, milyen nagy élvezetet nyújt, mikor a G-pontomig csúszik..
Boldogan tettem, hisz évek óta erről ábrándoztam, és most valóra válik. Fantasztikus élvezet volt, ahogyan a három golyócska kis rücskeivel egymáson surlódva gurult bennem, és ezzel kínzásig felizgatott.
Áron megkért, hajoljak előre és feljebb tolta kicsit farkával a golyókat. Ekkor elélveztem. Mielőtt ideért, beindítottam a mosógépet, mivel az ugrálni kezdett centrifugálás alatt, odamentem. Ő utánam jött és felültetett az ugráló gépre. Szinte őrült táncot lejtettek ettől a golyók bennem és megállíthatatlanul hangos sikoltással élveztem ismételten.

Ekkor Áron lábaimat a vállára tette, lehúzta egyik cipőm és elém térdelt. Éreztem forró leheletét a puncimban, és életemben először történt meg, hogy saját tűsarkú cipőmtől élveztem el, immár harmadszor. Nagyon izgalmas volt és imádtam hallgatni, amint cuppog puncimban a hatalmas tűsarok.
Mindennél jobban vágytam rá, hogy végre az ő farka legyen bennem, suttogva kértem. Már harmadszor élveztem el úgy, hogy nem is érinthetlek meg.
-Imádni fogod a farkam –mondta.
Egy hírtelen mozdulattal kihúzta puncimból a golyókat. Fantasztikus gyönyör járta át testem. Ez, az ismeretlen élmény nagyon jó kéjsóvár puncimnak. Ekkor Áron előkerített egy vékony, de hosszú nyakú illóolajos üveget és ameddig tudta, belém nyomta. Az üveg szája úgy érte el és tapadt rá G-pontomra, úgy szippantotta be, mintha csókolná azt. Olyan hely, ahová nem jut el se száj, se nyelv, se pénisz. Hangos nyögéssel konstatáltam.
Áron mosolyogva számolt: négy, majd lágyan, de férfiasan megcsókolt és még a kábulatból fel sem eszméltem, búcsúzott.
Holnap hívlak. Ja, hogy tudd, gyönyörű puncid van, imádom!

Folyt. köv.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!