define('DISABLE_WP_CRON', true); húgyhólyag | PárForintos

Címke archívum: húgyhólyag

Hányféle orgazmus van a nőknél?

Hányféle orgazmus van a nőknél? Freud annak idején kétféle orgazmusról beszélt: a csikló ingerlése révén kiváltott (klitorális) és a közösülésben létrejövő, ún. hüvelyi (vaginális) orgazmusról. Szerinte az előbbi az éretlenebb, gyerekesebb, az utóbbi pedig az érett, felnőtt változata a kielégülésnek.

szexshop_dildoval_maszturbalo_no

Ezt az elméletet már az ő korában is sokan kétségbe vonták. Masters és Johnson pedig műszeres vizsgálatokkal kimutatta, hogy akár a csikló ingerlése révén, akár közösüléssel (szeretkezés, szerelmeskedés, légyott, pásztoróra, lefekvés, lepedőakrobatika, szex, együttlét, kufircolás, nemi kapcsolat, hancúr, etye-petye, kamatyolás, aktus, huncutkodás, unga-bunga) elégül ki egy nő, fiziológiailag mindig ugyanaz történik: a hüvelyizmok ritmikus összehúzódásai oldják föl a szexuális feszültséget, hozzák meg a kielégülést.
Az Intim Center sexshop Budapest, Károly krt. 14. szám alatti üzletében kaphatók olyan szexuális segédeszköztök és vibrátorok, dildók, amelyekkel a G-pont és a csikló is  könnyen izgatható. A személyes vásárlást javasolt, de a neten az Online szexshopban is rendelhetsz. A képen látható üvegből készült dildó, üvegdildó többféle változatban kapható.
A legutóbbi évtizedben az orgazmuselmélet továbbfejlődött. A kutatók az orgazmus különféle forrásait és megnyilvánulásait fedezik fel, például a sex, csiklón és a hüvelyen kívül az említett mirigyek vagy a méh szerepét (nem beszélve egyéb testrészekről).
Sokan mindent megtesznek annak érdekében, hogy szex, aktus során eljussanak az orgazmushoz, mivel kizárólag ezt a módot tekintik normálisnak. Ha az egyén esetleg ismeri is az orgazmus kiváltásának egyéb módjait, így például a csikló ingerlését, akkor is mindent megtesz a hüvelyi orgazmus érdekében, mivel azt „magasabb rendűnek” tekinti. Ez abból fakad, hogy sokan a nemi aktust hibásan, magával az orgazmussal azonosítják, továbbá ma is hatnak még azok a régi nézetek, miszerint a klitorális orgazmus „éretlenségre” vall, csak a hüvelyi orgazmus tekinthető „érettnek és teljesnek”. Az igazság az, hogy a nemi aktus során a nőknek csak 10-15%-a jut el az orgazmushoz. Ez bizonyos fiziológiai adottságokhoz kötődik, a hüvely ebben az esetben jobban reagál a szexuális ingerekre, és eltérő képet mutatna a pszichikai élmények is (fokozottabb pszichikai érzések). A jelek szerint a női orgazmus is nagyon variábilis és egyéni. Különböző hatások alakítják a nő orgazmuskészségét és kielégülési szokásait (ha egyáltalán kialakulnak ilyenek). Ennek megfelelően a testi megnyilvánulások is különbözőek. Megfigyelték például, hogy a G-zóna ingerlésekor a hüvelyizmok ellazulnak, nem alakul ki a hüvely ingerlésekor a hüvely alsó felének – Masters és Johnson által megfigyelt – szűkülete (az ún. orgasztikus mandzsetta). Nincs tágulat sem a hüvely belsejében. Ehelyett a méh lehajlik és összenyomja a hüvely felső részét.
Ráadásul a méhet, a húgyhólyagot és az említett mirigyeket más idegek vezérlik, mint a nemi szerv többi részét. A „kétbeidegzéses” elmélet szerint a női orgazmus így eltérő beidegzések igénybevételével is létrejöhet. Nem árt azonban hangsúlyozni, hogy egyelőre ez az elmélet is inkább csak hipotézis, amit alaposabb vizsgálatokkal kellene igazolni. Az emberi idegrendszer plaszticitása, rugalmas alkalmazkodóképessége mindenesetre nem zárja ki, hogy az orgazmus testi megnyilvánulásai igen különbözőek legyenek. Az ingerforrások különbözősége és a szexuális izgalom eltérő megnyilvánulásai sem változtatnak azonban azon, hogy az orgazmus fiziológiai lényege a hüvely (pina, vagina) körüli izmok ritmikus összehúzódása. Ugyanígy bármilyen eredetű orgazmusnál megtalálhatjuk a légzés, a szívdobogás és a vérnyomás fokozódását, a ritmikus mozgást, izomfeszülést, s még jó néhány közös jellemzőt.
Akkor hát hányféle orgazmus is van a nőknél? Ahogy vesszük. Joggal mondhatnánk, hogy sokféle – mármint eredetére, testi megnyilvánulásaira és lelki átélésére nézve sokféle. De ugyanilyen joggal mondhatjuk azt is, hogy a sokféleséget nagy egységbe foglalja néhány alapvető testi jellemző, továbbá a kielégülés érzése és tudata.
A híres amerikai „Hite-jelentés” az állítja, hogy kizárólag a csikó ingerlésével váltható ki orgazmus, ezért a nő szexuális szempontból önellátónak tekinthető. E jelentés „jól jött” a szélsőséges nőmozgalomnak. Nálunk ez a megállapítás nem tett szert különösebb népszerűségre, sok nőnek inkább kisebbségi érzése van, amiatt, hogy csak így jut el az orgazmushoz.
Minthogy pedig a szexualitás, a a nemi életet élő ember fő jellemzője a változatosság igénye, jó, ha az orgazmus is változatos, mind eredetére, mind egyéb tényezőire nézve. Erre tudatosan is lehet törekedni. Különösen fontos lenne ez azoknál, akik ismerethiány, időhiány vagy egyéb „súlyos” okok folytán engedték szokások sablonjai közé szorulni, vagy éppen elcsenevészedni nemi életüket.
Jó tehát, ha valaki többféleképpen tud kielégülni: akár a csikló kézzel vagy szájjal ingerlésével, akár vaginális vagy anális közösüléssel, ami éppen a G-zónat ingerlése révén lehet hatásos. Utóbbinál az időtartam éppúgy döntő tényező lehet, mint a testtartás.
A férfiak leginkább akkor érnek el orgazmust, ha a szex vaginális közösülést is tartalmaz, a nők abban az esetben, ha a szex többféle felvonásból áll össze. Sok olyan nő van, aki nem él át orgazmust, mégis örömet talál a nem aktusban, boldognak érzi magát. Az egyesülés tudata, a kedveskedések, a partner viselkedése, a szerelembe vetett hit pótolják számukra az orgazmus hiányát.
Az anorgazmia (orgazmushiány) akkor jelent problémát, ha a nő keserű tapasztalatként éli meg, ami negatív hatással jár a kapcsolat harmóniájára is. Az orgazmus feltétlenül szükséges voltának napjainkban oly erővel érvényesülő téveszméje ott rejlik számos komplexus, feszült lelkiállapot mögött, károsan deformálva a szexuális életet. Ez a szemlélet az orgazmus hajszolását eredményezheti, melynek nagyszámú negatív következménye lehet: elégedetlenség a nemi élettel, a szexuális reakciók visszafejlődése, a partner, illetve partnernő bűntudatának kialakulása, kiábrándulás a kapcsolatból stb. Érdemes feltenni a kérdést, hogy mindenáron törekedni kell-e az orgazmus elérésére!
A női magömlés témában squirt cikkek: 1. Női magömlés, a G zóna felfedezése – 2. A női ejakuláció jellemzői – 3. Hányféle orgazmus van a nőknél? – A G-pont izgatása, és a női magömlés.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

A vőlegény betegség

volegeny_betegseg_atmeneti_impotenciaVőlegénybetegség: A magömlés elmaradásakor, hosszan fennálló izgalmi állapot után a herék fájdalmában nyilvánul meg.
Ez egy fura, de létező jelenség. Semmi köze nincsen a betegséghez, és a vőlegényekhez sem. Régen azért nevezték el így, mert nem volt elfogadott a házasságon kívüli szex, és maszturbáció, így az a férfi aki először került a felesége lábai közé könnyen találkozhatott ezzel a jelenséggel, a hirtelen túlságosan erősen fellépő izgalom, és csordultig töltött sperma mennyiség miatt. A jelenség nem más, mint amikor ondó kerül a húgyhólyagba. Mivel a merevedés elzárja a húgyhólyag felé vezető utat, ezért a puha, vagy félkemény állapotban a húgycsőbe kerülő ondó visszafolyásáról van szó.
Ez akkor történhet meg, ha a merevedés előtt, és az akció közbeni lekonyuláskor a húgycsőbe került prosztata váladék, vagy sperma, az újabb merevedéskor már ki sem tud jönni. Ekkor az orgazmuskor fellépő belső préselő összehúzódások ezt a spermát előre nem, így visszafelé préselik… A teljes cikket itt olvashatod el.
Forrás: Szexpláza és Stanton Dowd Az önkielégítés gyakorlati kézikönyve. További fejezetek itt. Intim Center sex üzlet szexualitásal kapcsolatos további cikkeket olvashatsz itt.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

A férfi nemi szervrendszerének felépítése

ferfi_nemi_szerveinek_metszeti_abrajaA férfi nemi szerveinek felépítése: A sperma a herékben, két ovális szervben termelődik, melyek a hímvessző mögött elhelyezkedő bőrzacskóban találhatók. A heréket több izom- és rostréteg védi. Mindkét oldalon az ondóvezeték szállítja a spermát a herékből az ondóhólyagba, amely a spermával elegyedő és ondófolyadékot képezőanyag nagy részét termeli. A prosztata a húgyhólyag alapjánál fekszik, és a húgycső felső részét veszi körül. Magömléskor az ondó részét képező folyadékot választ ki. A húgycső körülbelül 20 cm hosszúságú cső, amely a hólyagtól a pénisz csúcsáig húzódik. A heréktől spermát és a hólyagtól vizeletet szállít és ürít. A hímvesszőben húzódik a húgycső leghosszabb szakasza. A pénisz szivacsos szövetből áll, amely nyugalmi állapotban ernyedt, de amikor a szövetei vérrel telítődnek, megmerevedik. A hímvessző vége a makk. A makkot a fityma fedi.
Nagyon fontos, hogy értsd milyen erogén zónák léteznek, és mely részek hogyan működnek.
A te bőröd is rettentő érzékeny, a férfitest is egy nagy erogén zóna, amit egy vérbeli nő nagyon is tud. Ez olyannyira igaz, hogy heves csókolózáskor, és ölelkezéskor ezt izgatjátok, és az első merevedés ekkor már sokszor megtörténik. Pontosan ezért, mert maga a test van izgatva. A konkrétabb erogén zónák a férfitag és környéke, mellbimbó, és végbél… A pénisz megnevezései: hímvessző, hímtag, fütyülő, fütyi, kukac, bájdorong, hancúrléc, fallosz, lingam, kuki, fütykös, himbilimbi, pucu, pöcörő, puca, férfi nemiszerv, bögyörő, cerka, nemi végtag, nyeles aszpirin, bőrös virsli, szerszám, biga… A teljes cikket itt olvashatod el.
Forrás: Szexpláza és Stanton Dowd Az önkielégítés gyakorlati kézikönyve. További fejezetek itt. Intim Center sex üzlet szexualitásal kapcsolatos további cikkeket olvashatsz itt.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

A prosztata betegségeiről, és azok kezeléséről

nemi_szervek1. A prosztata rák 2. A PSA mérés 3. Prosztata megnagyobbodás 4. A gyulladásos szindróma (prosztatitisz) 5. A kismedencei fájdalom szindróma

1. A prosztata rák
Az ötven év fölötti magyar férfiak prosztata-rák szűrésének minél szélesebb körű megvalósítása ezrek életét mentheti meg! Magyarországon a férfiak halálát okozó daganatos megbetegedések között az egyik leggyakoribb a prosztatarák. (Harmadik-negyedik helyen áll.) A Prosztata Specifikus Antigén (PSA) diagnosztikai módszer alkalmazásával, tapintásos ún. Rectalis Digitális Vizsgálattal (RDV) és esetenkénti biopsziával már korai stádiumban is megállapítható a rákos elváltozás. (A PSA olyan anyag, amit a normális és a rákos prosztatasejtek is termelnek. Az emelkedett PSA szint korai jele lehet a prosztataráknak, de okozhatják húgyúti fertőzések, illetve a prosztata egyéb elváltozásai. Normális PSA szint esetében is lehetséges a rákos sejtek jelenléte. Ezért végeznek komplex vizsgálatokat, és ha a prosztatarák alapos gyanúja merül fel, a dülmirigyből vett szövet analízise vezet biztos eredményre.)
Magyarországon évente kb. ezer feletti, a prosztatarákra irányuló és a gyógyulást általában nagy százalékban biztosító műtétnek kellene lennie. Ehelyett évente csupán párszáz ilyen operációra kerül sor. A betegek ugyanis olyan előrehaladott stádiumban kerülnek súlyos panaszokkal orvoshoz, amikor már kialakultak az áttétek, és sebészeti beavatkozásra már nem, csupán a panaszok enyhítését elősegítő hormonális kezelésre van lehetőség. Mindazon túl, hogy ez az eljárás a férfiaknál szemmel látható nőies elváltozásokat idéz elő, az Egészségbiztosítási Pénztárnak személyenként havonta százezer forintba kerül a beteg élethosszig tartó kezelése. Az időben felismert prosztatarákkal kapcsolatos műtéti eljárás esetében ez pár havi gyógyszerköltségre redukálódik. A magyar férfiak esetében a dülmirigyrákot 70-80 százalékban akkor mutatják ki, amikor már az áttétek is megjelentek. Az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában ez az arány nagyságrendekkel kisebb: ott csupán 20%-ra tehető az ilyen esetek száma. (1992-től az USA-ban kampányt indítottak annak érdekében, hogy az ötven feletti férfiak vizsgáltassák meg magukat, nézessék meg, nincs-e rosszindulatú elváltozás a prosztatájukban. Az eredmények látványosan igazolták a felvilágosító munka eredményét. Férfiak ezrei győzték le a szervezetükben időben felismert daganatot.) A dülmirigyen végzett operáció nem szükségszerűen befolyásolja a potenciát! A szűréssel kapcsolatos közhelyes vélekedés: „ Ha az ember orvoshoz megy, akkor az biztosan talál valamit. Ha pedig kiderítenek valamit, azt meg már úgyis műteni kell!”
A magyar urológus társadalom – többek között – az Európai Prosztata Napon szeretné kommunikálni, hogy „over diagnózis”, azaz eltúlzott állapotmeghatározás – a rendelkezésre álló korszerű eszközök használatának következtében – nincs, csak túlkezelés létezhet. A betegségről szerzett legújabb tudományos ismeretek birtokában az urológusok kijelentik, hogy ha a prosztatában rákos sejtek jelenléte mutatható ki, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a betegnek „kés alá kell feküdnie”. Bizonyos esetekben, stádiumokban, típusoknál és panaszmentesség esetén elegendő ugyanis, ha az orvos és a beteg tud a problémáról. A továbbiakban pedig rendszeres ellenőrzések során állapítják meg, mikor van beavatkozásra szükség. A prosztata műtétekkel kapcsolatban a férfiak számára valóban sokkoló tévhiteket is el kell oszlatnia az orvosoknak. A PSA szűrés 20 %-kal csökkenti a halálesetek számát, állítja a világ legnagyobb prosztatarákról szóló tanulmánya!
A prosztatarák-szűrés 20 %-kal csökkenti a halálesetek számát a Prosztatarák-szűrés Európai Random Vizsgálata (ERSPC – European Randomized Study of Screening for Prostate Cancer) szerint, amelyet ma, 2009. március 18-án 17 órakor tesznek közzé (NEJM, Online First*). Az ERSPC a világ legnagyobb prosztatatrák-szűréssel foglalkozó tanulmánya, amely első alkalommal szolgál meggyőző, független szakértők által hitelesített bizonyítékkal arra vonatkozóan, hogy milyen hatást gyakorol a szűrés a prosztatarákkal kapcsolatos halálozások arányára.
A kutatás a 90-es évek elején indult nyolc ország – Belgium, Franciaország, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország – részvételével. A vizsgált személyeket akár 12 évig is utánkövették. A résztvevők száma eredetileg 182.000 volt, ez később 162.000-re csökkentették. Az 55-69 éves férfiak összesen hét országból érkeztek. Csak olyanok vehettek részt a vizsgálatban, akik azelőtt még nem vettek részt rákszűrésen. A vizsgálat eredményeit az Európai Urológus Társaság (EAU) 24. éves kongresszusán (2009. március 18.), Stockholmban hozzák nyilvánosságra.
Az, hogy a kutatás kezdetén PSA markerek segítségével megvizsgálták az 55-69 éves férfiakat és rendszeres utánkövetést ajánlottak a számukra megnövelte a korai stádiumban felismert megbetegedések arányát. Ezáltal csökkent az áttétes megbetegedések miatt bekövetkezett halálesetek száma. A pontos adatok azt mutatták, hogy minden 1408 szűrővizsgálaton átesett férfiból 48-nál diagnosztizáltak rákot. Ezek kezelést kaptak és a kezelés segítségével a 48 betegből egy életét sikerült megmenteni. Átlagosan minden negyedik évben végeztek szűrést a vizsgálati alanyoknál, és az utánkövetés átlag 9 évig tartott. A határérték PSA szint 3,0 ng/ml volt. Aki ennél magasabb értékkel rendelkezett, azt szövettani vizsgálatra küldték.
Fritz Schröder professzor, az ERSPC kutatás nemzetközi koordinátora szerint: „a vizsgálat azt mutatja, hogy a PSA szűrés 20 %-kal csökkenti a prosztatarák miatt bekövetkező halálozások számát. Ez fontos adat a PSA tesztek hatékonyságára vonatkozóan a döntéshozók számára.”
„Az ERSPC azonban még nem jutott végleges eredményre az életminőség és a költséghatékonyság tekintetében, ezeket pedig meg kell vizsgálni, mielőtt a nemzeti prosztata-szűrési stratégiákról döntés születik.”
A világon a prosztatarák a második leggyakrabban halált okozó rákos megbetegedés. Az ERSPC további kutatásai megerősítették, hogy diagnosztizált rákos megbetegedések 30 %-a nem agresszív jellegű, és lassan növekvő. Ez az „túldiagnosztizálás” valamennyi rákszűrés elkerülhetetlen velejárója. A prosztatarák esetében a megfigyelés új módszere, az ún. aktív felügyelet fontos eszköze lehet a túlságosan korai műtéti kezelés elkerülésének.

2. Prosztata megnagyobbodás
A prosztata harminc éves kor fölött a legtöbb férfiban növekedésnek indul, sok esetben kialakulhat a prosztata nem rákos megnagyobbodása: a benignus prosztata hiperplázia (BPH). Ez azonban még idősebb korban sem mindenkinél okoz panaszokat. Tudni kell viszont, hogy a prosztata megnagyobbodásnak az imperatív (parancsoló, agresszív) vizelési ingerérzet okán az életminőséget jelentősen rontó és gyakran depresszióhoz – ezen keresztül -, szexuális problémákhoz vezető pszichés következményei lehetnek. Ezeknél is súlyosabb és nehezebben kezelhető hatások az olyan szövődmények, mint pl. a vizeletelakadás, a túlcsepegés vagy a hólyagban a vizelet pangása következtében kialakult gyulladások. A dülmirigy jóindulatú elváltozásai gyógyszeresen is eredményesen kezelhetőek. Érdemes tehát a férfiaknak – már enyhébb vizelési panaszok esetén is – urológiai vizsgálaton részt venni, mert a szövődmények kezelése sokkal gyötrelmesebb folyamat, mintha időben orvoshoz fordultak volna!

3. A gyulladásos szindróma (prosztatitisz)
Életkortól függetlenül bármelyik férfinél bekövetkezhet a prosztata bakteriális fertőzése. Ez szintén olyan kór, amely gyógyszeresen gyorsan és egyszerűen kezelhető, teljes gyógyulás érhető el. Ellenkező esetben szintén súlyos és maradandó szövődmények lehetnek az elhanyagolt fertőzés következményei. A prosztatagyulladás egyszerűen gyógyítható, elhanyagolása súlyos következményekkel jár!

4. A kismedencei fájdalom szindróma
A dülmirigy problémái eddig általában az idősebb férfiaknál jelentkeztek. Napjainkban azonban a fiatalabb férfiak figyelmét fel kell hívni a körükben egyre gyakrabban előforduló Kismedencei Fájdalom Szindrómára, amely a megjelölt területen okoz kisugárzó fájdalmat, a közérzetet, a teljesítőképességet rontó, a szexuális életet zavaró problémákat.
A betegség pontos oka nem ismert, de a kutatók rendszerbe foglalták azokat a tényezőket, amelyek kialakíthatják. Fertőzés során kialakuló húgycsőgyulladás; a stressz vagy külső hatás következtében a kismedencei részben kialakult fokozott izomtónus miatt megnövekedhet a nyomás a prosztatán keresztül haladó húgycsőben, ami a vizelet visszafolyását idézheti elő, az pedig – a prosztata járataiba kerülve – gyulladást eredményez; nehéz tárgyak emelése telt húgyhólyag mellett; a dülmirigy szöveteit irritáló erős testmozgás: egyes foglalkozások, amelyek vibrációnak teszik ki a testet: buszvezető, nehézgép-kezelő, stb. Ezzel a tünetcsoporttal kapcsolatban azonban nem elég az urológiai vizsgálat fontosságát hangsúlyozni, de fel kell hívni a figyelmet a helyesen megválasztott testmozgásra, a megfelelő munkakörülményekre, a táplálkozásra, hiszen ezeket a tüneteket legtöbb esetben az életforma következményei.
Aneros prosztata masszírozó – Férfiaknak intimtorna – Prosztata masszázs és prosztata orgazmus

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Prosztata

prosztataA prosztata a húgyhólyag és a végbél között elhelyezkedő mirigyes szerv. Körülöleli a húgycsövet, azt a vezetéket, amelyen keresztül a vizelet a húgyhólyagból a hímvesszőn keresztül kiürül. Szövettanilag simaizom sejtekből és mirigyhámból épül fel, melyet fibrozus tok vesz körül. A prosztata mirigyei tejszerű folyadékot termelnek. Szexuális aktus során az izmok összehúzódása ezt a folyadékot a húgycsőbe juttatja, ahol a spermiumokkal és egyéb váladékokkal keveredve létrejön az ondófolyadék. A prosztata a férfiak élete során számos változáson megy keresztül. Születéskor kb. borsónyi nagyságú. A gyermekkorban igen lassan növekszik, majd a serdülés időszakában hirtelen növekedésnek indul és a húszadik év táján eléri a normál felnőttre jellemző méretet és formát – leginkább egy szelídgesztenyére hasonlít. Negyven-ötven éves korig általában változatlan formájú, majd a legtöbb férfinál ismét növekedésnek indul. Ezt a folyamatot nevezzük benignus (jóindulatú) prosztata hiperplasiának, melynek hátterében a mirigyhám göbös jellegű szövet-újdonképződése áll.

A betegség típusai
A prosztata három leggyakoribb megbetegedése:
· Prosztatatúltengés (BPH)
· Prostatitis (a prosztata heveny vagy idült gyulladásos megbetegedése)
· Prosztatarák
Ezen betegségek mindegyike más-más módon érinti a prosztatát. A továbbiakban a jóindulatú prosztatahiperplasiát tárgyaljuk részletesen.

Lehetséges szövődmények és megelőzésük Az obstrukcióra utaló tünetek olyan súlyosabb állapotok jelei is lehetnek, melyek megfelelő kezelés hiányában a húgyhólyag illetve a vese károsodásához vezethetnek. Igen ritkán előfordul, hogy ilyenkor sürgős sebészeti beavatkozásra van szükség. A prosztata megnagyobbodásban szenvedő férfiak kisebb hányadánál a vizeletelvezető rendszer fertőzéses megbetegedése alakul ki. Hólyagköveket találtak azon férfiak 1-2 %-ánál, akiknél a prosztata túltengés miatt műtétet végeztek. Egyelőre nem ismert, hogy a prosztata-megnagyobbodásban szenvedő férfiaknál a prosztatarák kialakulásának veszélye fokozottabb-e, az eddigi ismeretek alapján azonban egyik betegségnek sincs hatása a másikra. Ezek a betegségek a prosztata különböző részeit érintik, a prosztata hiperplasia a prosztata belső területén fejlődik ki, míg a rák többnyire a külső zónában alakul ki. Az utóbbi tíz év vizsgálatai alapján a prosztata megnagyobbodás nem növeli a
prosztatarák rizikóját.

Rizikótényezők
Negyven éves kor előtt a férfiak mindössze 10 %-ánál található prosztata-megnagyobbodás, míg nyolcvan éves korra 80%-uknál fejlődik ki ez az állapot. A jóindulatú prosztatahiperplasia a férfiak leggyakoribb nem rákos szöveti szaporodása. Mintegy 14 millió férfi szenved prosztata megnagyobbodásban, de csupán kevesebb mint 5%-uk részesül megfelelő kezelésben. A betegség gyakrabban fordul elő az Egyesült Államokban és Európában, mint a világ többi részén, és gyakrabban érinti a házas férfiakat, mint az egyedülállókat, de ezen különbségeket eddig klinikai kísérletekkel nem bizonyították. Úgy tűnik, a betegség kialakulása szempontjából fokozott rizikót jelent, ha az egyén családjában már előfordult benignus prosztatahiperplasia. Egyéb rizikófaktorokra eddig még nem sikerült fényt deríteni.

Vizsgálatok

Rektális (végbélen keresztüli) betapintás
A megnagyobbodott prosztata a végbélen keresztül kitapintható. Ezzel a módszerrel meghatározható a prosztata nagysága. A vizsgálat segítséget jelenthet a prosztatarák, illetve a végbél izmaival kapcsolatos problémák kizárásában, amely betegségek hasonló tüneteket okozhatnak. Az orvos síkosított kesztyűs ujját a páciens végbelébe vezeti és kitapintja a prosztatát,
megállapítva annak nagyságát, felszíni eltéréseit, állagát és érzékenységét. A vizsgálat gyors és fájdalmatlan, de némelyeknek meglehetősen kényelmetlen és nem is teljesen megbízható, így semmiképp sem szolgál a prosztatarák megbízható diagnosztizálására. Mindazonáltal nagyon hasznos a prosztata méretének becslésében és segítséget nyújt a legmegfelelőbb terápia kiválasztásához.

AUA (Amerikai Urológus Társaság) tüneti index
A prosztata-megnagyobbodás mértéke nem feltétlenül áll arányban a panaszok súlyosságával. Jelentősen megnagyobbodott prosztata esetében is lehetnek minimális tünetek, és egy kevésbé túltengő prosztata is okozhat súlyos panaszokat. Az AUA tüneti index a betegek által elvégezhető teszt, amely a tünetek súlyosságának megítélésére szolgál és csakis arra. A teszt nem
használható a benignus prosztatahiperplasia diagnosztizálására.

Uroflowmetria
A húgyhólyag-obstrukció mértékének meghatározásához – ami egyik fontos oka a vizeletürítés zavarainak – a vizelet áramlási sebességét elektronikus úton határozzák meg. Ez a teszt az Uroflowmetria. A beteget felkérik, hogy vizeljen teljesen normálisan, majd ezt követően el kell mondania az orvosnak, hogy tapasztalt-e eltérést a szokásos vizeléséhez képest (A beteg zavartsága ugyanis erőlködést vagy vizelet-visszatartást is eredményezhet). Amennyiben volt eltérés, a tesztet meg kell ismételni. Az áramlási sebességet – a másodpercenként távozott vizelet mennyiségét – milliliterben adják meg. A legnagyobb áramlási sebességet (más néven Q max.) az obstrukció mértékének meghatározására használják. Emellett a terápia hatékonyságának objektív mérésére is alkalmas (minél nagyobb az értéke, annál jobb), bár nem szükségszerűen esik egybe a beteg saját értékelésével a tünetei súlyosságát illetően. A beteg korát számításba kell venni, mert idősebb korban az áramlási sebesség normálisan is csökken. Fontos megjegyezni, hogy a csökkent áramlási sebesség más urológia problémákat, így a húgycső betegségeit, más obstrukciókat, gyenge hólyagizomzatot is jelezhet, nemcsak jóindulatú prosztata hiperplasiát.

Egyéb tesztek
A legtöbb betegnél, függetlenül tüneteik súlyosságától, egyéb teszteket is elvégeznek, ezek azonban már nem diagnosztikus célt szolgálnak, hanem a megfelelő terápiás gyógymód kiválasztását, illetve egyéb betegségek kizárását segítik elő. Vizelés utáni maradék mennyiség meghatározása A vizelés után a húgyhólyagban maradó vizelet mennyiségét mérik meg ezzel a teszttel.
Amennyiben ez a mennyiség eléri a hólyag kapacitásának 25%-át, nagy valószínűséggel műtéti beavatkozás szükséges.

Vizeletvizsgálat
A vizeletvizsgálattal a fertőzés és a vér esetleges jelenlétét vizsgálják. Jóllehet a vizelet fertőzése fiatalokban ritka, igen gyakran fordul elő idősebb férfiaknál, különösen, ha jóindulatú prosztata hiperplasiában szenvednek. A prosztatagyulladás kizárására egy egyszerű, de 90%-os pontosságú vizsgálatot végeznek, ez az ún. Massage előtti és utáni teszt (Pre and Post Massage Test, PPMT). Ennek során két vizeletmintát vizsgálnak, amelyeket a prosztata massage előtt illetve után vesznek le. A vizeletvizsgálat segíthet a hólyagdaganat kizárásában is.

Szérum Kreatinin
Ennél a vizsgálatnál egy a vérben található anyagot, a szérum kreatinint határozzák meg, ami a veseproblémák kimutatására szolgál. A benignus prosztata hiperplasiás betegeknél átlagosan 13,6%-ban mutatható ki egyidejű vesebetegség is. (A tanulmányok 30 és 0,3% közötti értékeket találtak).

PSA teszt
Gyakran elvégzik a PSA tesztet is, amely a Prosztata Specifikus Antigén-szintjét határozza meg. Ezt a fehérjét a prosztata termeli, hogy az ondóváladékot folyékony állapotban tartsa. Ez a prosztatarák standard szűrővizsgálata, de jóindulatú prosztata hiperplasia gyanúja esetén is elvégzik. A teszt diagnosztikus értéke 70 év felett kérdéses, mert a prosztata-megnagyobbodás
maga is PSA emelkedést okoz. Emiatt egy újabb változatát, az ún szabad PSA szintet határozzák meg. Ennek értéke prosztatarák esetén alacsonyabb, benignus prosztata hiperplasiában magasabb. A jóindulatú prosztata hiperplasia bizonyos gyógymódjai, gyógyszeres kezelés illetve a húgycsőn keresztüli prosztataeltávolítás (TURP) csökkenthetik a PSA szintet, ezáltal elfedhetik egy esetleges párhuzamosan jelenlévő prosztatarák tüneteit, ha a teszt alacsony, vagy normális eredményt ad.
Azoknak a férfiaknak, akik kezeltetik prosztata megnagyobbodásukat és folyamatosan ellenőrzik PSA szintjüket, a kezelés előtt egy kiindulási PSA szint meghatározást kell elvégeztetniük, majd 6-12 havonta megismételni azt.

Képalkotó eljárások
Uretrocisztoszkópiát elsősorban akkor végeznek a jóindulatú prosztata hiperplasiás betegnél, ha sebészeti beavatkozás vált szükségessé, vagy ha egyéb vizeletrendszeri probléma is felmerült, pl. véres vizelet, vizeletfertőzés, hólyagrák, sérülés. Ennél a vizsgálatnál egy hajlékony vagy merev száloptikás csövet (endoszkópot) vezetnek a húgycsőbe, ezáltal az orvos láthatja a vizeletelvezető rendszer alsó részeit. Számos probléma jelenlétét állapíthatja meg ezáltal, beleértve a prosztata-megnagyobbodást, a húgycső vagy a hólyagnyak obstrukcióját, fejlődési rendellenességeket, hólyagköveket. A beavatkozás nem kockázatmentes. Ritkán előfordulhat az érzéstelenítőszer által kiváltott allergia, fertőzés, vérzés, vizelet retenció. Alkalmanként egy röntgenvizsgálatot, az intravénás pyelogramot is elvégzik, a vizeletrendszer obstrukciójának, elzáródásának meghatározására. A röntgenvizsgálatok és egyéb képalkotó eljárások mint pl. az ultrahang vizsgálat, nem ajánlott a benignus prosztata hiperplasia diagnosztizálására, hacsak egyéb probléma miatt nem kell ezeket elvégezni. A képalkotó eljárások, különösen az ultrahangos vizsgálat, ami pontos képet ad a prosztata méretéről és alakjáról, a sebészi beavatkozás megtervezéséhez, illetve a kezelés módjának meghatározásához nyújtanak segítséget.

Watchful Waiting (Óvatos várakozás)
Azokat a betegeket, akiknél a prosztata-megnagyobbodásnak nincsenek, vagy csak enyhe tünetei vannak (AUA index kevesebb mint 7), rektális betapintással vagy egyéb diagnosztikus teszttel évente ellenőrizni kell. Enyhe tünetek esetében 85%, közepes tünetek esetén 60% az esélye annak, hogy a jóindulatú prosztata hiperplasia kezelés nélkül sem rosszabbodik tovább, sőt néhány betegnél a tünetek még csökkenhetnek is. Egy négyéves vizsgálat során a súlyos tünetekkel bíró betegek 20%-a számolt be javulásról. A többiek vagy együtt éltek a tünetekkel, vagy kezelésre jelentkeztek. Sajnos egyelőre kevés adat áll rendelkezésre arról, hogyan befolyásolja hosszútávon a kezeletlen benignus prosztata hiperplasia a vizeletelvezető rendszert. A krónikus obstrukció okozhat valamiféle hólyagkárosodást, azonban jelenleg nincs bevált módszer annak meghatározására, hogy
súlyosabb problémák kinél fognak bekövetkezni.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!