Az egykori Spice Girl, Mel B az Ultimo női fehérnemű új arcaként mutatkozott be. A képek tanulsága szerint a sztár jobb formában van, mint valaha. Az énekesnőt nem mindennapi fizikuma, és hírneve miatt kérték fel a fotózásra. Mel B így nyilatkozott a fotózásról: „A múlt havi női fehérnemű kollekció nagyszerű alakot ad neked, szexi stílusban, ráadásul nagyon kényelmes. Hazai is vittem minden darabot. A fehérnemű akár kedves romantikus ajándék is lehet, feltéve, hogy a megajándékozott nem partra vetett bálnának vagy a szadizmus áldozatának érzi magát benne.
Tovább a teljes cikkre
Ismét levetkőztetnék a féfimagazinok Sarka Katát. A még szoptatós kismama szívesen kamera elé is állna, hiszen nincs mit takargatnia, gyönyörűbb, mint valaha. Ám férje, Hajdú Péter megvétózza az ötletet, nem akarja, hogy Kata testén idegen férfiak csámcsogjanak.
Férfimagazinok küzdenek Sarka Katáért. A szépséget szülés után több erotikus kiadvány is felkérte, álljon hiányos öltözetben kamera elé. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen Hajdú Péter felesége három és fél hónappal kislánya világra hozatala után bombaformába hozta magát, tinilányok is megirigyelhetnék tökéletes vonalait. Aligha kétséges, hogy bármelyik magazin csúcseladást produkálna, ha Kata beadná darázsderekát. A szexis kismama nem is vonakodna. – A CKM és a Playboy is megkeresett, szeretnék, ha ismét fotózhatnának. Jelenleg még mindig fogyókúrázom, az eddigi tizennyolc kiló után most újabb nyolctól szabadultam meg, de még újabb ötöt szeretnék leadni. Ha ezt elértem, szívesen levetkőznék, hiszen nincs mit szégyellnem.
Péter viszont hallani sem akar a dologról, egyszerűen hajthatatlan, nem akarja, hogy belemenjek a fotózásba – mondta a Borsnak Sarka Kata.
–Szó sem lehet arról, hogy Kata ismét vetkőzzön! – csattant fel Hajdú Péter. – Akármennyit ígérnének is, nem egyeznék bele. Nincs az a pénz, amiért Kata újra megmutathatja bájait. Bár biztosan milliókat is fizetnének vetkőzéséért. Csak és kizárólag olyan képeket engednék, ahol takarva lennének az idomai.
Hozzátartozik-e a csomagolás az ajándékhoz? Mennyire lehet izgató egy fehérnemű? Kinek tetszik jobban a szexi alsónemű, a viselőjének vagy az elcsábítottnak? Komoly kérdések, amiket előbb vagy utóbb mindenki feltesz magának, esetleg felteszi helyettünk egy kíváncsiskodó ismerősünk. Válaszokra így is, úgy is szükségünk lesz.
A mai nők fehérneműk széles tárháza felett rendelkezhetnek. Tangák, franciabugyik, harisnyatartók, fűzők, baby dollok, hálóingek, a legkülönfélébb melltartók. A kényelem mellett a legfontosabb, hogy csábító is legyen a ruha alatt megbúvó alsó. Ez elérhető egy vadabb szabással, egy jól elhelyezett nyílással, vagy extrém anyagokkal, de vannak, akik az extravagáns mintáktól indulnak be.
A fehérnemű fehérsége már rég a múlté. A választék a teljes színskálát felöleli. A fiatalos sárga-zöld csíkostól eljuthatunk egészen a vadító tanárnénis vörös-fekete kárómintásig. És még csak a színeknél tartunk. Pamut, bőr, latex, csipke, necc, nugáttal töltött, kekszes-barackos tejcsoki: mindenféléből készítenek már alsóneműket. Mondhatnánk, hogy csak a fantáziánk szabhat határt, de már az sem. Mégis mire föl ez a nagy felhajtás?
A férfiak odavannak a vizuális élményért. Mert egy férfi szívéhez nem a gyomrán, hanem a szemén át vezet az út. Egy franciabugyiba bújtatott formás fenék látványa képes feltüzelni a legfáradtabb férfit is. És igenis fontos, hogy egy nő estéről estére el tudja csábítani a párját. Ezt pedig a legegyszerűbben egy előnyös és szexis fehérneművel érheti el. Egyetlen férfi sem fogja azt mondani, hogy „Drágám, inkább azt a pecsétes pólót vedd fel, aminek olyan finom rántott hús szaga van!”.
Meg kell vizsgálnunk a másik oldalt is. Önáltatásként hat, ha azt halljuk egy nőtől, hogy csak magának akar tetszeni. A nők szeretnek szépek lenni, és oda vannak azért, ha épp a választottjuk találja őket izgatónak. Ha egy nő meglepi magát egy szexis fehérnemű szettel, a párjának is szeretne meglepetést okozni. Csak meg kell találnia azt, ami még kellemes meglepetést szerez, mert nem mindenki örül egy láncoktól csörgő, foszforeszkáló bőrfűzőnek.
Hogy a láb kultuszának Európában nincsenek évszázados hagyományai, még nem jelenti azt, hogy a lábfetisizmus üldöznivaló perverzió. Gondoljunk csak a kínai nőkre, akik ugyanolyan örömmel jártak elnyomorított lábaikon egy évezreden át, mint az európai nők páncélszerű fűzőibe préselve.
Fetisizmusnak nevezzük bármely olyan tárgy vagy testrész szexuális célokra való felhasználását, amelynek egyébként semmi köze nincs a nemiséghez. A fétis tárgya nélkül sokszor a kielégülés is elérhetetlen. A rajongás célpontja lehet testrész, ruhadarab, ritkábban valamilyen kevéssé személyes tárgy. A fetisizmus fokozatai a könnyed érdeklődéstől egészen odáig terjedhetnek, hogy az alany teljes szexuális figyelme a kultivált tárgyra összpontosul. Gyerekeknél és időseknél egyaránt előfordulhat. Még a szélsőséges fetisiszták sem jelentenek veszélyt a társadalomra, hiszen a leggyakrabban otthon, önkielégítés közben vagy alkalmas partnerrel áldoznak szenvedélyüknek.
A fetisizmus tárgyai anyaguk vagy formájuk alapján lehetnek vonzók az alany számára. A láb és a lábfej értelemszerűen alakjuk miatt válhattak legendás fétistárggyá.
A Wikipedia értelmező szótár szócikke szerint a lábfetisisztát felizgathatja a láb és a lábujjak látványa, tapintása, szaga, a lábfejek nyalogatása, csókolgatása, csiklandozása, vagy az, ha mindezeket egy másik ember teszi az ő lábával. Némely lábfetisisztát könnyen eljuttat az orgazmusig, ha partnere a lábfejével masszírozza a nemi szervét.
A fetisiszta hasonlóan reagál a lábfejre, mint az átlagember a nemi szervek látványára. Sokan a meztelen lábat kedvelik, mások viszont szeretik különböző cipőkbe, zoknikba vagy harisnyákba öltöztetni imádatuk tárgyát. (Hasonló irányzat a cipőfétis /retifizmus/ is, itt nem a láb a lényeg, hanem a minél extravagánsabb, szexibb lábbeli.) A lábfetisiszta nő és férfi is lehet, tehát a szőrös férfilábfejet is övezheti szexuális nimbusz. Freud a Kínában elterjedt lábkötözést (lásd lejjebb) is a lábfetisizmus egy formájának tekintette.
A hardcore lábfetisizmus sokszor összekapcsolódik a szado-mazochizmussal, a kiegészítők bőrből, fémből, kegyetlen benyomást keltő anyagokból készülnek, mint Anettka felsői. A lábimádat enyhébb verziója inkább a lányszobák pihe-puha, rózsaszín macis bokazoknikkal bélelt világában kulminál.
Cameron Kippen, az USA-beli Curtin University munkatársa szerint az erotikus szimbolizmus leggyakoribb formája a lábfetisizmus. Bár a lábnak évszázadok óta különleges erotikus töltést tulajdonítanak, még senki nem tudja, mi játszik szerepet a fetisizmus kifejlődésében. Csak annyi bizonyos, hogy mind a láb illata, mind a tapintása kulcsfontosságú.
William Rossi Sex life of foot and shoe című tanulmányában nehezményezi, hogy a pedikűrösök munkájuk során nem veszik figyelembe a láb kétségbevonhatatlan szexuális funkcióit. Szerinte az embereket a világon minden felizgathatja, ez alól a láb és a lábfej sem lehet kivétel, így tehát itt az idő, hogy a láb- és a cipőfetisizmust (retifizmus) végre ne tekintsék abnormálisnak. Nagy mértékben a társadalom és a kulturális hagyományok határozzák meg, hogy valamely jelenség a szexuális norma részének vagy elhajlásnak tekinthető-e, és mivel a nyugati hagyományokban nyoma sincs a láb kultuszának, a (tudományos) közvélemény a lábfetisizmust a posztindusztriális társadalom perverziójának tekinti.
Pedig… A lábkötözés, ez az európai füllel felfoghatatlan értelmű hagyomány egy évezreden át kitartott Kínában. A 10. században jött divatba, és kb. mostanra halt ki az utolsó generáció, aki élete végéig törpelábakon tipegett. 1911-ben a Kínai Köztársaság kormánya tiltotta be az embertelen eljárást, egyrészt a nyugati divatirányzatok hatására, másrészt mert az összekötözött női láb a császárkor léhaságának egyik fő szimbóluma volt.
A lábtöpörítés szokása állítólag úgy terjedt el, hogy egy császári ágyasnak egyszer összekötözött lábbal kellett táncolnia. A hölgy követőire sokkal keményebb megpróbáltatások vártak: a 12. században, amikor már az egész országban bőszen nyomorították a nemes hölgyek lábait, a kislányok lábfejét olyan zsenge korukban kezdték el kötözni, és olyan szorosra, hogy képtelenek voltak a táncra, és még a járás is nehézségeket okozott nekik.
Mivel csak a tehetősek engedhették meg maguknak a haszontalanul üldögélő feleségek, ágyasok luxusát, az apróra kötözött láb a gazdagságot sugározta, (akárcsak régen a fehér bőr, napjainkban pedig a barna). A legenda szerint a császár egyik egyszerű származású hitvesének ép és egészséges, ámde parasztosan nagy lábai voltak, s ezért megállás nélkül gúnyolták. Hongwu császár, hogy bosszút álljon, megölette a gúnyolódók összes szomszédját.
A kicsinyítés metódusa a következő volt: a kislányok lábujjait hároméves korukban a nagylábujj kivételével eltörték, a meglágyult lábfejet ily módon kedvükre formálhatták szoros szalagokkal, és megakadályozhatták további növekedését.. Az eszményi lábfejhossz 10 centiméter volt!
Egy 16. századi kínai regény, a Szép asszonyok egy gazdag házban érzékletesen számol be a töpörített lábú kéjnők életéről. Hszi-men Csing úr dologtalan ágyasai között presztízsszámba ment, hogy kinek mekkora a lábfeje. Természetesen az volt a legérzékibb nő, akinek a legpirinyóbb topánka is ráfért a lábára. Naphosszat selyempapucsokat varrogattak maguknak, és nagyobb távolságokat kizárólag gyaloghintón tettek meg. Férjük békácskának, aranyliliomnak becézte a női lábfejeket, és nem átallotta levenni róluk a cipőcskét, hogy bort igyék belőle.
Vannak férfiak, akik nem indítanak el bennem semmit. Csak tudtuk, tudjuk, hogy minek kell történnie. Merthogy tudjuk már egész zsenge ifjú korunktól fogva: filmekből, a barátaink beszámolóiból, a Peti, Ida, Picuri című kedvenc gyerekkori képregényünkből, a szülők polcán titokban lapozgatott szocreál stílusú Hogyan szeretkezzünk? című oktatókiadványból… stb. Csak ez nem jelent sokat, lelkileg vagy érzelmileg lehet, de nem emlékszem rájuk, nem hagynak nyomot. Megtörténtek, ahogy kellett, ahogy várható volt. És épp ezt nyújtják, a kiszámíthatóságot, az állandóságot, a konformizmust.
De egész más a helyzet azokkal a hímekkel, akiknek a jelenléte már önmagában vágykeltő. Akik mellett és akikkel együtt megszűnnek a határok. Akik kreativitásra, „lázadásra” késztetnek. Akik kedvéért egy pillanatra más leszek, egy kicsit merészebb, egy kicsit perverzebb, egy kicsit erkölcstelenebb… És akik valószínűleg sosem lépik át a klasszikus értelemben vett szerető szerepet. De mindez mégis olyan fontos, mert észre sem veszem, de magamért csinálom, nekem (is) okoz örömet. Klasszikus példája ennek, amikor a nő egy kurva bőrébe bújik, hogy a szeretője kedvében járjon, aztán maga is meglepődik, milyen izgatott és milyen hevesen ver a szíve, miközben a ledér fehérneműk között válogat. (Ugyanakkor hozzátenném, hogy nincs annál nagyobb csalódás a nő számára, ha többszörösen átázott bugyijával, fejben ráhangolódva és előkészített vagy épp magán viselt kiegészítőivel nem a kívánt hatást éri el.)
Ha eljön az ideje, csak eszembe jut egy póz, egy helyzet, egy ruhadarab, egy tárgy, egy szerep…stb. és már nem tudom kiverni a fejemből. Ezeket az adott férfi inspirálja, és ezt nagyon fontosnak tartom, hogy hiába fantáziálok dolgokról, sosem lehet a kész jelenethez keresni a másikat, hanem együtt kell megvalósítani és átélni, érezni kell, hogy mit vegyíthetek a hétköznapok szürkeségébe. Persze, a férfiak alapvetően nyitottak: egy kis csipke, egy tűsarkú cipő, egy szatén kesztyű, egy üveg pezsgő- egy pezsgős üveg, egy dominaként csókra emelt kézfej vagy épp szubmisszívként felkínált fenék… (csak, hogy közhelyes legyek).
Nekem mindenesetre fontos mozzanata a szexnek ez a bennem zajló előkészülete, ami izgatottá tesz, átnedvesít és felforrósít, csillog tőle a szemem. Akár az olyan banális dolgoktól kezdve, mint pl. a pina-borotválás vagy a combfix vásárlás. Fontos, mert úgy érzem, megtehetek dolgokat, amiket máskor- mással nem, szerepekbe bújhatok, tőlem idegen mozdulatokat próbálhatok ki…stb., és élvezem, hogy ehhez előkészítem a testem, előkészítem a lelkem, hogy aztán átadjam magam, felkínáljam magam, mint ős-örömforrást. Cserébe pedig megkapom, amit akartam: egy férfit, aki sóvárog utánam, aki belém akar bújni, akinek a tekintetét elhomályosítja a vágy, akit egy mozdulatom vagy érintésem megbénít. Furcsa, hogy tudatmódosító gerjedelem ellenére, milyen józannak érzem ezeket az utolsó, „megadás” előtti pillanatokat. Furcsa, hogy mennyire intimmé és szeretettel telivé teszi az együttlétet a valami más. Ebben nagy szerepe van a hálának a lehetőségért; az önzetlenségnek, mert megteszem érted és neked; a bizalomnak, hogy megmutattam valamit, ami én vagyok, de máskor titkolnom kell; a kölcsönösségnek, hogy mindezt egymással tudtuk megosztani; a nyitottsgának, mert mellettem van valaki, aki ugyanazt akarja; és annak, hogy kicsit fel- és megszabadítjuk egymást. Az ilyen pillanatokban arra gondolok: „A kurvád akarok lenni.”
Az egykori Spice Girl, Mel B az Ultimo női fehérnemű új arcaként mutatkozott be. A képek tanulsága szerint a sztár jobb formában van, mint valaha. Az énekesnőt nem mindennapi fizikuma, és hírneve miatt kérték fel a fotózásra. Mel B így nyilatkozott a fotózásról: „A múlt havi női fehérnemű kollekció nagyszerű alakot ad neked, szexi stílusban, ráadásul nagyon kényelmes. Hazai is vittem minden darabot. A fehérnemű akár kedves romantikus ajándék is lehet, feltéve, hogy a megajándékozott nem partra vetett bálnának vagy a szadizmus áldozatának érzi magát benne.
Ismét levetkőztetnék a féfimagazinok Sarka Katát. A még szoptatós kismama szívesen kamera elé is állna, hiszen nincs mit takargatnia, gyönyörűbb, mint valaha. Ám férje, Hajdú Péter megvétózza az ötletet, nem akarja, hogy Kata testén idegen férfiak csámcsogjanak.
Hozzátartozik-e a csomagolás az ajándékhoz? Mennyire lehet izgató egy fehérnemű? Kinek tetszik jobban a szexi alsónemű, a viselőjének vagy az elcsábítottnak? Komoly kérdések, amiket előbb vagy utóbb mindenki feltesz magának, esetleg felteszi helyettünk egy kíváncsiskodó ismerősünk. Válaszokra így is, úgy is szükségünk lesz.
Hogy a láb kultuszának Európában nincsenek évszázados hagyományai, még nem jelenti azt, hogy a lábfetisizmus üldöznivaló perverzió. Gondoljunk csak a kínai nőkre, akik ugyanolyan örömmel jártak elnyomorított lábaikon egy évezreden át, mint az európai nők páncélszerű fűzőibe préselve.
