Szerző: Napiszar
Időpont: 2013 VV Anikót az RTL-es nős főnöke dugja bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Nős főnökével jár VV Anikó, polgári nevén Nádai Anikó. Újra eltalálta Ámor nyila VV Anikót, aki ezúttal RTL Klubnál dolgozó egyik főnökébe esett bele. A románc nem olyan, mint egy lányregény, mert a férfi nős, és állítólag a fekete szépség miatt hagyta el nejét. Már régóta rebesgetik, hogy Nádai Anikó szerelmes lett az RTL Klub […]
A személyi asszisztenst szexre is kereső férfitól még nem kaptam emailt, de gyorsan reagált egy másik hirdető, aki üzletvezetőt keres szexuális szolgáltatással. Elküldte az egyik jelentkezővel folytatott levelezését. A hirdetése: Csinos, fitatal jó alakú mindenre nyitott üzletvezetőt keresek pesti színvonalas presszóba. Nagy forgalom, terasz, fiatalok, jó kollektíva, 2 pultos 4 felszolgáló (egy műszakban 3 fő), + takarítónő. Fizetés 200.000 Ft + Jutalék. Kérem olvassa el a hirdetést, ne csak elküldje az önéletrajzát! Itt a jelige: A főnökkel minden tekintetben jóban kell lenni!
Egy jelentkező: 176 cm magas vagyok, 62 kg, 30 éves, sose néztek 25-nél többnek, évekig dolgoztam a vendéglátásban, mint pultos, voltam személyi asszisztens évekig Magyarország vezető diákmunkaerő cégének egy vezető beosztású alkalmazottja mellett és az önértékelésem tökéletesen rendben van, ami a külsőmet és a tapasztalataimat illeti. Tehát nem ezért szívtam fel magamat, mert sose értem el semmit sem, hanem azért, mert süt a hirdetésből, hogy nem a felettes jobb kezét keresitek, hanem valakit, aki pont elég szép, dekoratív és adott esetben bevállalós ahhoz, hogy a főnök ágyasa is legyen. Nekem ment az, amit elértem anélkül is, hogy ezekhez a dolgokhoz le kell süllyedjek. Egyedül a pultosokat és felszolgálókat sajnálom, akik majd ennek az üzletvezetőnek az új “alattvalói” lesznek és hűséggel kell szolgálják azon érdekeket, amik az ő zsebét fogják duzzasztani… A teljes cikk a Szexpláza.hu Tagi szexhírek oldalon itt olvasható
Megviselte a botrány Liptai Claudiát aki egy családos farokra gerjedt. Szeretőjévé tette főnökét akinek állapotos felesége van. A férfi bocsánatot kért nejétől, aki kiborult a történtek miatt, de nem hagyja el hűtlen férjét. Ennek feltétele azonban a szakítás volt.
Újra egyedül maradt Liptai Claudia. A Hot! magazinban megjelent paparazzi fotók, amelyeken a színésznő a Mokka szerkesztőjével, B. Péter Dáviddal látható félreérthetetlen helyzetben, lebuktatták a tilosban járó párocskát. A férfi – aki házas, van egy gyermeke, és felesége Viktória nyolc hónapos terhes – roppant kínos helyzetbe került.
– Péter már felkészítette a feleségét a várható botrányra, ő és Claudia már a fotók megjelenése előtt tudták, hogy hamarosan lebuktatják őket. Péter azt mondta a feleségének, hogy csak egyszeri alkalommal jött össze szexuálisan Claudiával. Viki rettenetesen kiborult, de végül megbeszélték, hogy együtt maradnak – mesélte a TV2 jól értesült munkatársa. Eközben kiderült, hogy Liptait is megviseli a botrány. Tegnap a Megasztár kapcsán találkozott a stáb, és többen észrevették, hogy egészen maga alatt van. Munkatársai közül sokan csodálkoznak, hogy Liptai el tudta csábítani B. Péter Dávidot, akiről az az általános vélemény, hogy egy kedves, humoros férfi, akitől távol áll a fellengzős, felvágós stílus, ráadásul nem jellemző rá, hogy szoknyavadász lenne. Talán ezért is fogadta vissza várandós felesége.
19 évesen, az első komolyabb munkahelyemen találkoztam a munkahelyi szexuális zaklatással. Irodai munka volt, egy ismerősöm ajánlott be, korábban ő is dolgozott a cégnél, de egész más beosztásban. Ha tudtam volna, mi vár rám, eszem ágába nem lett volna elfogadni a segítségét. Már az első napon tudatosult bennem, valami nincs rendben a főnökkel. Negyvenes, szimpatikusnak tűnő férfi volt, talán túlságosan is kedvesen igyekezett megmutatni mindent, mit is kell majd csinálnom a jövőben. Kedveskedő megjegyzésekkel, bókokkal bombázott, mondhatom, elég kellemetlenül éreztem magamat, de megpróbáltam csak a munkára koncentrálni.
Minden nappal egyre nehezebb lett az életem, amit eleinte csak gyanítottam, bizonyossá vált, nyomul rám a főnök úr. Történt ugyanis, hogy egyik délután, munkaidő végeztével már épp indultam volna haza, amikor behívott, mert valami „nagyon fontosat” akart megbeszélni velem. Bezárta az ajtót, majd közölte, csak akkor maradhatok a cégnél, ha minden kívánságát teljesítem, ő pedig engem akar. Az állam persze leesett, de miután visszanyeretm lélekjelenlétemet, elküldtem melegebb éghajlatokra. Megmondtam neki, hogy ne is álmodjon ilyesmiről, inkább magamtól kilépek.
Amikor megpróbáltam sietve távozni, elém állt, fogdosni és erőszakoskodni kezdett. Nagyon megijedtem, de szerencsére maradt némi lélekjelenlétem és lekevertem neki egy jó nagy pofont, majd pillanatnyi előnyömet kihasználva elszaladtam.
Másnap a párommal karöltve bementem a papírokért, amelyeket természetesen a nagyfőnök adott át, ez a disznó be sem jött aznap, állítólag lebetegedett… Komolyan fontolgattam a feljelentést, de végül úgy döntöttem, inkább megpróbálom elfelejteni az egészet. Úgy sem hitt volna nekem senki.
A főnököm alapjában véve jó fej, egy álom főnök, engedékeny, nagyvonalú, jókat lehet vele bulizni, tényleg a tökéletes főnök, minden beosztottja nagyon kedveli. Szeretem a munkahelyem, nagyon jó itt dolgozni, a munka is érdekes és a munkatársak is nagyon jó fejek.
Volt egy céges buli más városban, nem ahol lakunk, szóval egy szállodában aludt a társaság. Éjfél körül elfáradtam, fel akartam menni a szobámba, a főnök utánam jött, azt hittem, ő is megy a saját szobájába, de nem.
Velem jött, mintha misem lenne természetesebb, belépett a szobámba, először azt hittem, valami bizalmas cégügyet akar velem megbeszélni, de egy pillanat alatt nekem esett. Ölelgetett, megpróbálta leszedni a ruhámat és annyit mondott ne tiltakozzak, mert persze rögtön vissza akartam utasítani!
Nagyon kellemetlen helyzet volt. Én csak annyit bírtam mondani, hogy „nem, nem, nem akarom!” Próbáltam leszedni magamról, de nem bírtam vele. Mindig csak azt mondta, nekem akar jót, ne tiltakozzak.
Szerencsére olyan részeg volt, hogy végül eldőlt az ágyamon és elaludt. De másnap, amikor kijózanodott, közölte velem, hogy legközelebb nem fog elaludni, és nem úszom meg.
3 fős cégnél dolgozom ( főnök + kereskedelmis + én mint asszisztens) egy éve. Nemrégiben szabadságon voltam (rendes évi) és ezalatt a főnök elkezdett zaklatni, kitalálta hogy szerelmes belém, minden nap sms, telefon, e-mail, jönni akart személyesen oda ahol lakom.. Nem értette meg hogy nem érdekel, pedig első alkalommal közöltem vele hogy hagyjon. A sokadik sms és mail után már szinte kiabálva közöltem vele hogy hagyjon békén, tönkretette saját és családom ünnepeit, végig zaklatott engem és a páromat is. Tudom, biztos sokan arra gondolnának, hogy valami célzó magatartást mutattam irányába, de nem, az 5 hónapból 3-at végigveszekedtünk, mert 10-én soha nem akart fizetni. Szóval egyáltalán nem voltunk jó viszonyban, sőt!
Most ott tartunk hogy engem hibáztat az egészért mert én nem vagyok házas ( ő az ! ) ezért szabad vagyok bárki számára és azt írogatja hogy akkor a kereskedelmis kollegánál tudok felmondani hétfőn. Nem akar odajönni az irodába mert nem mer! Én megírtam hogy mivel vele szerződtem neki kell jönnie hogy megszüntesse a munkaviszonyt! Telefont sem veszi fel, csak írogatni mer.
Kérdésem, mit lehet most tenni? Ez már zaklatás? Erre én nem számoltam, egyik napról másikra ilyen eset miatt se pénz se munka. Tudom én nem akarok ott lenni mert 3 ember között ilyen helyzet nem megoldható mert a főnök nem elég magas értelmi szintű a helyzet kezeléséhez. Ha én mondok fel, nem jelentkezhetek a munkanélkülire sem, ezzel magammal csinálok rosszat, 3 hónapig pénz nélkül nem tudok megélni. A másik alkalmazott tud mindent de azt mondta mindent tagadni fog mert félti a helyét.
Rávehetem valahogy hogy menjen bele a közös megegyezésbe valahogy, ha nem akar mit mondhatok neki amivel jobb lesz a helyzetem? Az sms-eket, e-maileket megtartottam. Kérlek írjatok valamit mit tehetnék mert erre nem igazán számítottam. Köszönöm ha válaszoltok, egy minden ok nélkül zaklatott lány…
Volt egy érdekes nyaram, amikor megint munkát kerestem.
A hirdetés: asszisztens egy logisztikai cégnél. Két és fél egyetemi diplomával meg tanári tapasztalattal gondoltam megpróbálom. Én sem vagyok egy cica, de a „szigorúan-intelligens vonzó csaj” kategóriájába tartozom fiúhaverjaim szerint. Szemüveg, rövid barna haj, s az interjúra egy totál zárt topban és egy fekete térd alá érő szoknyába mentem (majd’ megsültem!). Minden azt árulta el, hogy csóró bölcsész vagyok, ami igaz is.
A hely: Buda, egy olyan „ház”, ami egy lepukkant szellemkastélynak tűnik. De komolyan! 50-es őszhajú hapsi az igazgató. Én 25. Ő ül egy fotelban, én egy szófán, egy pillantást vet a CV-mre, majd rám parancsol, hogy menjek a 2 méterre arrébb lévő asztalhoz, hogy aláírjam a CV-t, s ráírjam a dátumot, mert anélkül az nem érvényes. Nézek, mint egy hülye, hogy miért nem írhatom alá ezt az előttem lévő dohányzóasztalon? Ő erre rájön, s kezd mentegetőzni: mert az írásommal megsértem a spéci borítását az asztalának. Mondom, oké, arrébb sétálok. Érzem, hogy a szemei a seggemen vannak.
Visszaülök. Angolul kellett tudni, mondtam pár mondatot angolul. Aztán a hapsi a németre is áttért. Az már nem ment annyira, így azt kezdte el kérdezgetni, hogy mennyit fizetek az albimért. Totál meglep a kérdés, annyira, hogy válaszolok is: 25-öt, de ketten lakunk egy szobában. Erre ő: jajj, ő látja rajtam, hogy mennyire egy intelligens egy kislány vagyok! Ki is a kedvenc íróm? Mondom. Költő? Mondom. Kedvenc töri eseményem? Politika? Pártok? Vallás? Filozófia?
Elbeszélgetünk, na. Totál kellemes benyomást kezd nyújtani az öreg, csak épp a munkáról nem beszél. Viszont, menjek már be a nappalijába – ja, mert nem mondta még idáig, hogy az irodája a lakásában van? pedig igen! -, hogy megnézzem a könyveit. Mondom, oké. Szépek. Ja, és mi lenne, ha odaköltöznék? Mondom: mi van? NEM! Jaj, de nézzem már meg, van egy üres bérbaadandó szobája. Csak nekem 10-ért odaadja. Addig dumál, hogy: jó, nézzük meg…! A szobában semmi egyéb nincs mint egy dupla ágy….! Kitűnő kurvákat felhívni oda…
Én még mindig az udvarias kislány pofát nyomatom, hogy köszönöm, de neeeeeem, nagyon keeeedves, de….. És egyébként mi a munka? Erre ő: azt megbeszélhetjük miközben ő elmegy az autószerelőhöz. Mert hogy elrepült az időőőő, s neki azonnal el kell mennie ám! Üljek be a kocsiba! Én barom: jó…. Az irodájából lemenve összefutunk pár nem a típusába tartozó szőke cicával, akik pont interjúra várnak hozzá, azokat nagy hirtelen hazaküldi, hogy az állás már nem aktuális. Na, remek! Megyünk a szerelőhöz. Semmi a munkáról. Vissza. Rámtukmál egy csóró vendéglőből rendelt ebédet a konyhájában, s „ne menjek már mert ő annyira élvezi a társaságomat!”. Mire én nem felelem, hogy én már unom, mert 3 órája tart!
Végre beköpöm, hogy akkor én már megyek is, merthogy így is kihasználtam a vendégszeretetét. Majdnem sírva mond búcsút, szemei könnyesek, s integet utánam mint egy ötéves.
Másnap felhív miközben én egy pizzériában ülök, hogy „ő épp egyedül van egy órán keresztül, nincs- e kedvem hozzá felmenni egy beszélgetésre?” Nincs.
„Jelentkeztem a Színművészetire, négyszer is hiába. Először soványan, aztán kövéren. Sehogy se volt jó. Egy másik intézet fogadott be, a Pesthidegkúti Pszichiátria. Bulimiával kezeltek, mert szünet nélkül ettem, és amit megettem, nem tudtam kihányni. A huszonöt dekás margarint kentem a kenyérre . Egyszerre ettem meg az öt kiló zsírszalonnából kiolvasztott töpörtyűt, a kerek egész trappista sajtot, egy kiló kenyeret, három liter kakaót, csokitortát, krémest, és egyszer egy lavór szilvát….” Tovább a cikkre
Egy ismert és elismert napilapnál dolgoztam, és bizony volt néhány ingerlően szép kolléganőm, akikkel szívesen incselkedtem, élveztem, hogy láthatóan nekik sem volt ellenükre ez a kis évődés-cívódás, amitől szikrák pattogtak közöttünk a levegőben. Mostanra már három év is eltelt, ők is, én is másutt dolgozom, így megírhatom a történeteinket, nem lesz belőle probléma.
Szóval ott tartottam, hogy ment az a finom csipkelődés, amikor mindketten tudjuk: irgalmatlan kefélésbe torkollik a szitu, csak azt nem még, mikor.
Akkoriban rendszeresen azzal szórakoztam, hogy finoman erotikus utalásokkal, pajzán ígéretekkel „zavartam meg” az arra fogékony kolleganőimet a szerkesztőség számítógépes hálózatán, és figyeltem a lányok arcát, amikor megkapták az üzeneteimet.
Irultak-pirultak, öröm volt nézni, ahogy azt hitték: mindenki látja rajtuk, hogy forró és nedves a bugyijuk.
Az első kolléganőmmel – Edinával – egy hétfői éjszakán történt meg az a bizonyos aktus, mégpedig nem is máshol, mint a főszerkesztő szobájában, egyenesen az asztalán. Éppen mellékletet raktam össze, ilyenkor az ember észre sem veszi, és elröpül az idő. Már 9 óra is elmúlt, és észrevettem, hogy szinte kettesben maradtam Edinával.
Megkértem, hogy dobjon haza, fél óra múlva végzek, közben azonban arra gondoltam, ha szerencsém lesz, perceken belül teljesen kiürülhet a szerkesztőség, és akkor magamévá tehetem.
Nem is csalódtam, elköszöntek az utolsó munkatársak, Edinán és rajtam kívül csak a halkan zümmögő faxgép maradt bent, na meg egy-két bekapcsolva hagyott gép neszelt.
Odasétált hozzám, leült az asztalom szélére, táskájával a vállán várta, hogy végezzek. Én persze már csak szöszmötöltem, s közben észrevettem, hogy a szeméremdombja eszelősen erotikusan domborodik.
Abban a pillanatban a nadrágom is lüktetni kezdett, és talán kicsit túl rekedtesre is sikeredett a bókom. Megjegyeztem, hogy ma igazán vonzó, tudtam, nem lesz nehéz levennem a lábáról, hiszen nap-nap után láthattam, hogy hiányzik neki egy jó alapos kefélés. Kellemesen gömbölyű csípője, és apró, de formás mellei voltak, a szemei pedig óriási, ártatlan, kissé hideg kékek, amitől mindig kicsit távolságtartónak tűnt.
Nagyon zavarba jött a bókomtól, tudtam, ez az én pillanatom. Belemarkoltam finoman a hajába a tarkóján, magamhoz húztam az arcát, egészen közel, de nem csókoltam meg, csak finoman, cirógatva végigpuszilgattam az arcát és a száját, hogy érezze a leheletemet. Ezzel gyakorlatilag meg is tört a zavar, amit akkor éreztünk mindketten, amikor tudatosult bennünk, hogy itt az alkalom egy hatalmas kefélésre, de még nem tettük meg az első lépést…
Szóval gyengéden elkezdtem simogatni, végigfuttattam a tenyeremet a csípőjén, a combján, gyengéden maszíroztam a karját, s közben hátradöntöttem az asztalomon. Egy pillanatig sem ellenkezett, teljes volt a győzelmi mámorom!!! Kibújtattam a pulóveréből, cseppnyi csipkés melltartó zárta be formás keblecskéit. Egyszerűen kibújtattam őket a fogságukból, és lágyan, érzéssel kőkeményre szoptam a vörös bimbókat. Ekkor már hullámzott a csípője.
Támadt egy „perverz” gondolatom. Belesúgtam a fülébe, hogy a főszerkesztő asztalán akarom megkefélni, de hogy ne legyen ideje nemet mondani, azonnal húzni is kezdtem magam után.
A nagyember szobájában már maga bújt ki a nadrágjából, miközben én is ledobtam a saját ruhadarabjaimat, és ott állt előttem hófehér tangában, csipkés melltartóban, a háttérben az ablakból a Vár kivilágított vonalai adták a kíséretet a látványhoz.
Letérdeltettem, és egyszerűen a szájába adtam az akkor már keményen lüktető, ízlésesen borotvált, de hatalmas farkamat, biztattam is: „Azt akarom, hogy szopjad, vedd a szádba a golyóimat is, szívd keményre, hogy az arcodra élvezhessek!”
A nyelvével játszott a makkomon, mint egy óvatos hangszeren, miközben kezével ügyesen maszírozta-verze-húzogatta duzzadó faszomat. Bizony nagyon jól szopott, ezért megérdemelte, hogy a barátja helyett – ha már ő nem teszi – alaposan szétkúrjam a lucskos pináját.
Felfektettem a hatalmas fekete asztalra, végigcsókolgattam a csöpögő, kellemesen fazonra borotvált, az izgalomtól szétnyílt, remegő barlangot, aztán egyetlen, lassú, de feltertóztathatatlan mozdulattal beledugtam a faszomat. Nem túlzok, olyan hatalmas sóhajtás szakadt fel belőle, hogy egy pillanatra félni kezdtem attól, hogy az irodaház őrzővédői megnézik, mi gond lehet.
De ez az érzés hamar megszűnt, mivel a makkomat és aztán a faszomat teljes hosszában elnyelte, magába szívta a rózsaszín vágás. Minden mozdulatnál éreztem, hogy egészen a méhéig hatolok a szerszámommal, hol lassítva, hol újra meg újra begyorsítva kúrtam a pináját, és Edi annyira élvezte, hogy gyors egymásutánban két óriási orgazmussal is megajándékozott, na és persze főleg magát:-)
Jó hímsovinisztaként persze azonnal eszembe jutott, hogy nem oda Buda, azért túlzásokba sem kell esni, kicsit összeszorítottam a farpofáimat, és csak keféltem, döngöltem, basztam a pináját, addig, amíg érezni nem kezdtem, ahogy a golyóimból és a prosztatámból elindul a gyönyör folyója.
Óvatosan kiemeltem a farkamat, föltérdeltem az asztalra: „A szádba akarok élvezni” – mondtam rekedten, és Edina engedelmesen kinyitotta a száját, s meg is emelte szőkésbarna fejét, hogy jobb célpont lehessen a torka.
Csillagokat láttam, és talán fél percig is élveztem egyfolytában. Mindent elárasztottam nyálkás gecimmel, a torkát, a száját, az arcát, a kis melleit, jutott a hasára, az asztalra, de még a szőnyegre is. Frenetikus baszás volt, főleg a szitu izgatott fel ennyire mindkettőnket.
Aztán persze takarítottunk vagy fél órát, mielőtt hazavitt volna. A portán úgy rohant át, mint egy gepárd, nehogy meglássák, hogy tiszta sperma a haja.
Másnap ahányszor ránéztem napközben, mindannyiszor szemérmesen elpirult.
Aztán megismételtük még néhányszor, ha nem is a főszerkesztő irodájában.
Mindenesetre ahányszor beléptem a főszerkesztői szobába (pl fizetésemeléskor is, mindannyiszor az ominózus kefélés jutott eszembe.