„Gangs, Groups and Guns” címmel hozták nyilvánosságra az ENSZ tanulmányát a szervezett bűnbandák jellegzetességiről. A felmérés leg megdöbbentőbb eredménye, hogy az elmúlt években 132 ezerről 660 ezerre nőtt a bűnös szervezetekben tevékenykedő nők száma.
Női bűnözők: kényszer vagy önálló döntés? A genfi Institute of International Studies ENSZ számára készített felmérése szerint egyre több nő lesz tagja szervezett bűnözői bandáknak. A becslések szerint az elmúlt években megötszöröződött a nők aránya a gengszterszervezetekben, és jelenleg körülbelül 660 ezer a szervezettként bűnöző nők száma.
A kutatás szerint vannak különbségek a szervezett bandákban tevékenykedő nők és férfiak szerepköre között. A nők kevésbe vesznek részt fegyveres, erőszakos akciókban, mint a férfiak. Emellett az is jellemző, hogy a nők többsége nem saját akaratából csatlakozik a bűnszervezetekhez. A bűnözői életmódot legtöbb esetben családi kényszerből vagy egy szexuális bűncselekmény miatti trauma okán választják.
A „maffiózó” nők általában koedukált bandákban működnek, ahol elsősorban „téglaként” és fegyver-, drogcsempészként számítanak rájuk. Elvétve előfordul kifejezetten csak nőkből álló bűnbanda is, ilyen a New Yorki illetőségű „Latin Queens”.
A riport arról is beszámol, hogy a nők gyakran alárendelt helyzetben élik mindennapjaikat a bandákban, és férfi társaik nem egyszer kényszerítik őket szexuális szolgáltatásra is. A jelentésből kiderül, hogy növekszik a horizontális bűncselekmények aránya is. Ezekben az esetekben a bandák nő tagjai követnek el erőszakos bűncselekményt hasonló státuszú nő társaik ellen. A tanulmány arra is rámutat, hogy a nemzetközi bűnbandák egyre több fegyvert birtokolnak. Becslések szerint a világ 875 millió fegyveréből 1,2 és 1,4 millió a szervezett bűnözői körök tulajdonában van.
Egy érdekes klubbra bukkantam a minap az iwiwen. A neve Második esély, és ennek alapján először a Prison Break első évadjából megismert halálbüntetés-ellenes jogvédő szervezetre gondoltam, de rövid úton kiderült, hogy nem az. Saját bevallása szerint ez a több, mint 12.000 tagot számláló klub a szabadságvesztés-büntetést töltők rehabilitációjával kíván foglalkozni.
Mivel jómagam hobbi szinten önkéntes pártfogó vagyok, tehát börtönbe járok egy elítélthez, és pátyolgatom a lelkét, ezért felkeltette a figyelmemet ez a szervezet, amelyik azt állítja magáról, hogy a rehabilitáció terén 100%-ig eredményes módszerrel rendelkezik, csak hát nem tudnak vele élni, mert a kormányszervek elgáncsolják törekvéseiket. Így arra gondoltam, hogy megér a dolog annyit, hogy rááldozzak még egy pillantást. A klub tulajdonosa és moderátora többek között tagja a Drogmentes Magyarországért Maraton klubnak illetve a Budai Dianetika Központ klubnak, amelyek a Szcientológus Egyház (fedő)szerveiként vannak nyilvántartva.
Itt leszögezném, hogy nem vagyok az összeesküvés-elméletek híve. A szientológusok viszont már nem az elmélet szintjén mozognak, hiszen nem lehet véletlen, hogy nem csak Oroszországban, de még a vallásilag messze toleráns Németországban is államilag próbálják visszaszorítani ezt a vallási köntösbe bujtatott üzleti vállalkozást.
Tehát visszatérve a Második esélyhez. Mint kiderül az adatlapjukról, ez a szervezet a bűnözők „rehabilitációjával” foglalkozó Criminon nevű nemzetközi szervezetnek a magyarországi vetülete, akik hisznek abban, hogy a bűnözés megszüntethető(!), mert a szcientológusok alapítóatyja, a sci-fi író L. Ron Hubbard rájött, hogy az embereknek vissza kell adni az önbecsülését, és akkor nem fognak bűnözni.
Nem ez az első eset, hogy a Scientológus Egyház a kiszolgáltatott emberek kihasználására tör. Dr. Veér András pszichiáter, az OPNI egykori főigazgatója élete utolsó éveiben hosszú, kemény harcot folytatott, hogy megvédje a pszichiátriai gondozottakat a kullancs módjára ragaszkodó és nyomuló egyházzal szemben. Tudniillik a szcientológusok elvetik a pszichiátriát, mivel szerintük ők jobban tudják, hogy mire van szüksége a beteg léleknek. Amikor pedig egy gondozott kikerül(t) a Lipótról, akkor egy kedves, barátságos közegbe kerülhet be, amelyik pátyolgatja a lelkét, és cserébe csak a teljes vagyonát kell szép lassan odaadnia. De ezt is csak addig, amíg hajléktalan nem lesz.
És igen, megtalálták a másik kiszolgáltatott, javarészt konkrét jövőkép és bárminemű perspektíva nélkül tengődő csoportot, a fogvatartottakat. Mint kiderül a honlapjukról, már 35 országban működik ez a fedőszervezet, amelyik – szerintem – tagtoborzással foglalkozik a szekta részére. Tehát ha börtönbe kerültök, és valaki elkezdene bejárogatni hozzátok, majd pedig valami Hubbardról kezdene el mesélni, esetleg álpszichológiai teszteket csinálna, akkor inkább köszönjétek meg a törődést, és fáradjatok vissza a zárkátokba.
Hál Istennek hazánkban pártfogói munkát még nem végezhet mindenféle szerencsétlen szektatag, de azért eléggé durva dolog belegondolni, hogy milyen egyház lenne az olyan, amelyik tele van agymosott ex börtöntöltelékekkel.
A Criminon Magyarországért alapítvány a börtönben fogva tartott rabokat rehabilitálja, tehát képzi. A föld számos országában működik az „átképző” program sikeresen.
A kiszabadult fogvatartottak, új nézőpontból látják a világot, visszanyert önbecslésükkel és a jó és rossz közötti különbségek felismeréseivel. Nem tudunk olyan emberről, aki a program elvégzése után visszakerült volna a börtönbe, mert nem követtek el semmilyen bűncselekményt a szabadulásuk után. Sajnos Magyarországon a büntetés végrehajtás nem támogatja a program bevezetését és nagyon lassú léptekben sikerül csak változtatnunk a dolgokon. Pedig a változás mindannyiunk érdeke! Ha valaki járt már úgy, hogy elloptak tőle valamit, az megérti. Lehet változtatni a dolgokon, csak akarni kell. A klub célja, az olyan szimpatizánsok összefogása, akik egyetértenek azzal, hogy a bűnözést meglehet szüntetni és előzni azáltal, hogy az elítélt egyéneket oktatják, és segítik az önbecsülésük visszaállításában. Így a társadalom etikus és termelő tagjaivá válnak. A klub, nem vesz rá senkit arra, hogy aktivista legyen a tagból. Annyi segítség elég, hogy itt vagy a klubban. (szajtepo.blog.hu)