Hogy került a lósperma Karda Bea fejére? Karda Beáta mindent megtesz annak érdekében, hogy bomba formába hozza magát. A minap a legbizarrabb szépészeti kezeléseket próbálta végig a TV2 Aktív című műsorának felvételén. A hajpakolást lóondóval készítették, ugyanis a benne rejlő protein csodákra képes, főként az igénybe vett, festett hajra.
„Nem vagyok finnyás, bármit kipróbálok. A hajamnak tökéletes lett az állaga az ondótól” – mondta a Blikknek Bea, aki a helyszínen tudta meg, hogy nem hagyományos masszázson vesz részt. A hátára siklót tettek, a kígyómasszázs ugyanis stresszoldó hatású. Ezek után már szemrebbenés nélkül tűrte, hogy madárürüléket kenjenek az arcára. Karda Beáta galéria
A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!
Chad Ward gyermekkorától fogva vonzódott a normálistól eltérő, magyarán végletesen 
A herélés többnyire háziállatok hímjeinek ivartalanítása, kasztrálása. A herélés célja az alkalmatlan egyedek kizárása a tenyésztésből, ill. a munka- és haszonállatként tartott jószágok vérmérsékletének megváltoztatása. A herélt állat kezesebb, békésebb, hízékonyabb. – A herélés különféle eljárásai közül legarchaikusabb a herék szétroncsolása, „kitörése”. Ez a módszer régebben Eurázsia nagy részén ismert volt; a máramarosi ukránok még századunk elején is alkalmazták. Nálunk Baranyában, Somogyban vannak emlékei a ló töréssel való herélésének. – A herélés másik eljárása a herék elkötése. Régebben elterjedtebb lehetett, mint századunk derekán. Ma már csak a moldvai magyarok, csíki, gyergyói, bukovinai székely csoportok alkalmazzák, s kizárólag juhok esetében. Az ily módon ivartalanított kost fordított berbécsnek nevezik. – Az egész magyar nyelvterületen elterjedt, legáltalánosabb herélési mód a metszés. Ehhez a műtéthez a mén lovat ma is úgy döntik le, mint egykor a szkíták. Hurkot vetnek a négy lába csűdjére, majd kötéllel két hátsó lábát és egyik első lábát előre húzzák, a másik első lábát pedig hátrafelé. A talajt vesztett állat előkészített szalmára dől, lábait összekötözik. Két kis csíptető fácskával (cserepcsík) összeszorítják a herezacskó tövét, majd a heréket éles késsel kifejtik. A csíptetőt csak másnap veszik le. Ezt a műtétet sok vidéken hivatásos herélők végezték, manapság állatorvosi feladat. – A bikaborjú ledöntése szintén lábaira kötött kötelekkel történt, de a műtét egyszerűbb volt, akárcsak a disznóherélés. Gulyások, csordások, hozzáértő parasztok is elvégezték. – A juhászok a kosbárány heréit fogukkal húzták ki a felmetszett zacskóból. Ez a nagy szakértelmet igénylő eljárás az ország számos vidékén századunk derekáig gyakorlatban volt (Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Bakony, Palócság). A herélésnek ez a módja elterjedtségéből következtethetően igen nagy múltra tekint vissza. Ismerik az ural-altáji népek csakúgy (pl. lappok, mongolok), mint a Ny-európaiak (németek, svájciak, franciák). Feltűnő, hogy a merinótenyésztő spanyol pásztorok nem szokták herélni, hanem külön nyájakban tartották a kosokat. Az erdélyi magyar juhtartásban is hiányoznak az ürünyájak; az erdélyi pásztorok általában nem herélik a juhokat. – A herélést rendszerint ivarérés előtt végzik el az állatokon. Lovak, szarvasmarhák és juhok herélését tavasszal, hagyományosan nagypéntek napján ejtik meg; feltehetőleg kultikus okokból. Ugyancsak a húsvét előtti pénteken kurtítják meg a nősténybárányok (jerkék) farkát. A pásztorok a kivágott heréket tojással megsütve elfogyasztják. – A herélést követően megváltozik az állat megnevezése. Ló esetében csődör – paripa, herélt; szarvasmarhánál bika – tinó, ökörtinó, ökör; juhnál kos – ürü, ürütoklyó; sertésnél kan – ártány; baromfinál kakas – kappan. Előfordul, hogy a herélés nem sikerül. A rosszul herélt állatok neve: butacsírás vagy komor ló, komor bika. A későn herélt kos neve cap. – Irod. Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); Györffy István: Gazdálkodás (A magyarság néprajza, II., Bp., 1941–43); Szebeni Géza: A csíki juhászat (Ethn., 1962); Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása (Debrecen, 1965).
Dr. Kiss Zoltán, alias feka tényleg feka. 17 éves, a doktori címet valószínűleg azért adta meg magának, mert 17 éves korában elmondhatja magáról: befejezte az általános iskolát. Ami azért teljesítmény az ő fajtájától. Bemutatkozó szövegében láthatjuk, hogy ő egy igazi kemény csávó: „talán hajtsam le a fejem?mert én cigány vagyok inkább szégyelje magát az összes rasszista barom!” Elszégyelltük magunkat, sőt, bevalljuk: titkos szerkesztőségi összejöveteleinken cigányvért iszunk. Szabadidős elfoglaltsága: „gyeppel tépem az agyamat.” – ez utóbbi állítását néhány képével igyekszik illusztrálni! – írja a Kuruc.info
