Alföldi Róbert, a budapesti Nemzeti Színház főigazgatója Arisztophanész komédiáját, a Lüzisztratét rendezi a fiumei Ivan Zajc Horvát Nemzeti Színházban. A premiert szombaton tartják, annak ellenére, hogy az INA horvát olajtársaság megvonta a támogatást az előadástól annak provokatív plakátja miatt.
A jelenleg Fiumében tartózkodó magyar rendező az MTI-nek elmondta: a színház intendánsa, Nada Matosevic Oreskovic látta Szarajevóban 2008-ban a kisszínházak nemzetközi fesztiválján a Bárka Színház Szentivánéji álom című előadását, ez alapján kérte fel a fiumei munkára. Arisztophanész komédiáját közösen választották ki a színház vezetésével, mivel az ottani nemzetiben ezt az évadot az antik görög drámának szentelik.
A történet főhősei az athéni nők, akik megelégelik, hogy férjeik csak a spártaiakkal való háborúskodásnak élnek. Ezért a címszereplő, Lüzisztraté vezetésével megegyeznek az ellenséges város asszonyaival, hogy addig nem engedik férjeiket a hálószobájukba, amíg azok véget nem vetnek a küzdelemnek.
A darab középpontjában a háború és a macsó férfiak feledékenysége áll, ami a normális életvitelüket illeti. Lüzisztraté vezetésével a nők föllázadnak, háborút indítanak, igyekeznek a férfiak férfiasságára apellálni, amikor saját nőiségüket vetik be mint harci eszközt, hogy ezzel kényszerítsék ki a háború befejezését az athéni és a spártai férfiak között – hangsúlyozta Alföldi Róbert.
A rendező elárulta: a darabbal összefüggésben az érdekli, “lehetséges-e, hogy a hatalom – amely hasonlóan működik Horvátországban és Magyarországon – képes együttműködni a közösség életének jobbítása érdekében”. Ezért a darabot a horvát száborba, a parlamentbe helyezte.
Mint arra Alföldi Róbert a Globus című horvát hetilapnak nyilatkozva rámutatott: a kortárs kritikusok és színházi emberek ezt az antik görög darabot a feminista és a pacifista világnézet előőrsének tekintik. A komédia színrevitelénél azonban az is motiválta, hogy megmutassa az olvasat sötétebb oldalát is, amely kérdéseket vet fel az intimitásról, a morálról, az emberiességről megtartva a darab lendületét, sikamlós humorát.
Alföldi Róbert az MTI-nek elmondta, hogy január 6. óta próbálja a horvát társulattal a Lüzisztratét, és a művészek a műszaki munkatársakkal együtt maradéktalanul megvalósítják rendezői elképzeléseit.
Horvátországban egyébként a fiumei színház az egyetlen, amelynek négy társulata van: egy horvát és egy olasz drámai tagozat, valamint egy opera és egy külön balett együttes. Egy-egy darab színreviteléhez hat hét áll rendelkezésre.
A bemutató nagy nyilvánosságot kapott a horvát sajtóban, amely az előadás plakátjára is felhívta a figyelmet: a Magyar Ádám és Szabó Árpád által jegyezett plakáton ugyanis – az antik görög komédia lényegére, a szexualitásra utalva – egy kerek tortácskára helyezett rózsaszín marcipán fallosz látható.
A plakát, amely városszerte hirdeti a bemutatót, arra indította az INÁ-t, hogy megvonja szponzori támogatását az Arisztophanész-előadástól. Ez azonban nem befolyásolja a Lüzisztraté szombati premierjét – erősítették meg az MTI-nek a színház sajtóosztályán.
A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!



Akartam egy kis szaftot. No, nem a nokedlire, hanem a kissé szürke, robotolós életvitelembe. Izgatni poshadó szellemem, befizettem magam és kilenc társam Alföldi A park című rendezésére, a Nemzetibe. Itt-ott hallottam már jelzőket a darabról, mindenkinél ugyanaz a motívum markánsan megmaradt az, hogy indokolatlanul sok benne a meztelenkedés. Modern, nehezen fogyasztható, fájósan emészthető, kortárs alkotásra most valahogy jobban fókuszált a keresleti görbém, mint egy klasszikus operett színházas, telt házas, vígan énekelős sikerdarabra. Korcsosuló lelkem tavaszi nyitánya.
Mint ismeretes, Alföldi Róbert kinevezése óta komoly bírálatok érik a Nemzeti Színházat. A főigazgató és rendező perverz és obszcén darabjai a közvéleményt is megosztották, de a régi nagy színészgeneráció sem érti, hova züllött a kultúra közvetítésének egyik zászlóshajója. Ezúttal a budapesti Helyi Téma nevű újság X-ik kerületi kiadásában olvashatunk az újabb botrányról, amit Botho Straus darabja, A park váltott ki. A lapnak egy egyetemista lány nyilatkozik, aki szerint nagy megrökönyödést és vékonyka tapsot váltott ki az előadás a nézőkből. „Nagy Mari szinte végig ruhátlanul mutatkozik, szerepének legdurvább akkordja az, amikor egy félig szétroncsolt tehéntetemből mászik elő pőrén. Értem, hogy a darab arról szól, hogy hogyan tűnik el az ember életéből a szeretet és az érzékiség, hogyan váltak a kapcsolatok számító üzletté, de amikor az egyik jelenetben egy nagypapa megerőszakolt egy kövérkés, gátlásos kamaszlányt, többen kimentek a teremből” – mesélt a megrökönyödésről Zsanett. Az egyetemista lány úgy gondolja, hogy megértette Alföldi üzenetét, de szerinte a megfogalmazás zavaros. „A Nemzetiben klasszikusokhoz vagyunk szokva” – tette hozzá.