Új megapack! Durva állatságok, pisiszex, erőszak, ökölszex seggbe is. Videók: Bemutató
További Megapack ajánló:
Kedvenceim az érett nők 230 USA hardcore videó. Nézd vagy töltsd Bemutató, videóképek
Dominák akcióban50 áldozat a férfit dugják szopatják… Nézd vagy töltsd Bemutató
HD Teen Szex Mánia 17 HD tinilányokkal pornó 720p Bemutató
HD Tabu ház Hi-Def 27 HD videó orvosi, extré, fetish 1280p Bemutató
Nagy mellű akciók az iskolában 100 videó iskolában bomba csajokkal Bemutató
Feleség szex 120 vid feleségekkel töltsd le vagy nézd Bemutató2
Állatszex lovakkal és kutyával zooszex Bemutató
Brazil fuck and facials 130 videó brazil csajokkal perverzkedések Bemutató
Analnippon 12 videó japán csajokkal perverziók! Bemutató
Filmek magyar szereplőkkel 51 db jelenet vágatlan verziójú pornófilmekből! Bemutató
HD minőségű videók Hi-Def 40 db 1280×720 brutális képméretű videó! Bemutató 12345
Michelle Wild 96 db jelenet A világhírű magyar pornósztár munkái! Bemutató
Letölthető filmek bemutatója itt!
Szájszexeléskor a nemiszervek szájjal vagy nyelvvel történő ingerlése történik. Nagy szerencsénkre az orális nemi érintkezésnek rengeteg verzióját kipróbálhatják a szájszexelő felek, de alapvetően kétféle típusú orálizálást különböztetünk meg. Az egyik típus az egyedi orál, amikor is a kielégítő fél a szájszervei segítségével izgatja a kielégített résztvevő nemi szervét, a másik típus pedig a kölcsönös szájszex. Annak ellenére, hogy civilizált környezetben nem beszédtéma, hogy ki kit elégített ki szájjal, de az orálszex szakszavainak vulgárverziója igen elterjedt a köznyelveben, használják nők és férfiak, fiatalok és öregek vegyesen, sőt kialakult egy olyan városi legenda is, hogy vannak olyan csajok, akik a harmadik randiig nem szopnak.
Alap, hogy a csajok nem szextárgyak, és a mélytorokba is csak önkéntes alapon ér beszállni, de a tömegkommunikációnak hála idén tíz éve legitim a szájszex. Clinton óta minden magára és stabil kapcsolatára adó pasi tudja, hogy egy szájjal történő leszexeltetés nem válóok maximum botlás, és még illik nem lemondani az elnöki hatalomról. Napjainkra az orális szex szakszavai beépültek a közbeszédbe, bár fellatio helyett inkább a szopás az elterjedt, de a szájszex legalizálása annyira megerősödött, hogy egyes szüzesség-elméletekbe is simán belefér.
Az alap, hogy civilizált ember nem használ sértő szándékkal ordenáré kifejezést, de a stabil kapcsolatban élő csajok ritkán osztják meg szájszexuális viszonyuk tapasztalatait vadidegenekkel, férfitársaságban is inkább kérkednek egyéb szexuális bűnjelekkel és skalpokkal, mint az orállal, viszont egy alkalmi szájszexelő sem dicsekszik tettével mindenkinek.
Valószínűleg azért, mert azok közé tartozom, akik tisztában vannak azzal, hogy a férfi nemiszerv melyik felén állnak, de tiszteletben tartom, hogy nem minden csaj rajong az orális szexért, viszont jobb szeretem, ha a csajok az orálról nem dumálnak, hanem cselekednek. Mondjuk, ritkán beszélgetnek nyíltan a csajok a szájszexről pasitársaságban, és láthatatlanná válni sem tudok, ezért még sohasem hallgathattam ki csajokat tikosan, meg nem is érdekel annyira a téma. Olyan közhelyekről biztosan nem cserélnek eszmét, minthogy egy csajt szexuálisan felizgatni szájjal legalább akkora élvezet, mint a zenélés.
Az hagyján, hogy egy hangszerhez érteni kell, és minden egyes hangszert ki kell tanulni, minden egyes hangszeren máshogy kell játszani a sikerélményért, de egy kellemes szexeléshez sem árt megismerni a partnerünk igényeit. Az biztos, hogy a legtöbb pasi élvezi, ha szopják, de köztudott, hogy ahány csaj, annyi erogénzóna, egy rutinból szexelő pedig legalább annyira boldogtalan tud lenni, mint egy sessionzenész. És a muzsikálás még abban is nagyon hasonlít a szexhez, hogy a hitelesség mindkettőben fontos tényező.
Mivel ez nem egy a női test eltárgyiasítására tett gondolatkísérlet, le kell szögeznem, hogy direkt rühelem a szexistákat és a kémkedést, és bár nagyon érdekel, de azért sohasem hallgatnék le egy picsakonferenciát, csajokat egymás közt, barátnőket, lánytársaságot, esetleg egy egész anyajogú társadalmat, hogy megtudjam mit beszélnek a csajok az orálról.
Az utóbbi évtizedben a széles társadalmi összefogásnak és Clintonnak köszönhetően, a fogamzásgátlást éltetők és az orálszexfüggők nagy örömére, a testi szűzesség ostoba fantomjában hívők legnagyobb bánatára, felívelt a szájszex népszerűsége. Annak ellenére, hogy, ha egy csaj köztudottan túl sok hímtagot elégített szájjal, akkor kevesebb eséllyel pályázik egy stabil, hosszútávú kapcsolatra, de a modern szűzesség- és hűség-elméletekbe simán belefér a szájjal történő kielégítés, űzi is boldog boldogtalan nyilvános szórakozóhelyen, irodai vécében, buszmegállóban, vagy mozifilmben.
Viszont az oralizáló csajok nem árt, ha tudják, hogy a pasik ugyanúgy, mint ők, kibeszélik a szexuális tapasztalataikat egymásközt, és ripsz-ropsz elterjed a híre, ha valaki könnyen kapható, vagy, hogy a harmadik randiig nem szopik, vagy, hogy akár egy glory-hole klubban is. Normál és mélytorok orálszex videók itt: Oralszex.com
Átlagos megismerkedés volt a miénk. Minden úgy indult, ahogy az lenni szokott. Szerelmes volt belém, nagyon szerelmes. Szabadidőnket együtt töltöttük. Órákig hancúroztunk az ágyban, a legkülönbözőbb pozitúrákban. Aztán azzal az ötlettel jöttem elő, hogy játsszunk „szerepjátékot”. Minden nap különböző személyek voltunk. Más-más korban meghatározó figurák. Voltunk prosti és kuncsaft, kislány és öregember, cigányok, szegény emberek, gazdagok, voltunk az őskorban és a jövő században, karóba húztam. Azt tettem vele, amihez csak kedvem volt, és ezt igen élveztem. Egyszer azt mondtam, legyünk rabszolga és császárnő. Minden szerep közül ez volt számomra legbizsergetőbb. Örömet okozott. Jó érzés volt megélni, hogy ő kiszolgáltatott, én pedig azt teszem, amit csak kigondolok.. Mindkettőnknek tetszett. Újabb és újabb ötletekkel rukkoltunk elő. Egy napon arra döbbentem rá, ez már több, mint egyszerű szerep. Az úrnője voltam, azt tettem velem, amit csak akartam. Habozás nélkül engedelmeskedett.
Korábban sosem tapasztalt érzés lett rajtam úrrá. Élvezetet jelentett, szenvedélyemmé vált. Boldog voltam, és szenvedése örömet jelentett nekem. Néha üvöltött a szenvedéstől. Sokszor hittem, nem bírja tovább, mégsem mondta ki a szót, amiben megállapodtunk, ha abba szeretné hagyni. Egy speciális eljegyzés is volt közöttünk. Egyik alkalommal (minden kikötözés nélkül) kilyukasztottam a bal oldali mellbimbóját, és bele tettem egy karikát mondván, ez a jele, hogy mától az én rabszolgám. Círka két centiméteres volt, olyan 4 milliméteres huzalból. Két részből állt. az egyikben furatok voltak, a másikból két csapocska állt ki. Befűztem a lyukba, és fogóval összeszorítottam. Így mindig vele voltam, rám gondolhatott, és senki nem tudta titkunkat.
„Kegyelem” volt a szó.
Abban maradtunk, ha kimondja, azonnal elengedem és szabadon távozhat. Különös eljegyzésünk után megparancsoltam, hogy három napig nem találkozhat velem. Ez alatt az idő alatt tartózkodnia kell minden szextől, és három nap után kell eldöntenie, hogy folytatjuk-e, szolgálni akar-e tovább? Ha szolgál, akkor büntetést kap a legkisebb engedetlenségért is. Viszont dönthet úgy, nem folytatja, és akkor örökre szabadon engedem..
Három nap elteltével jelentkezett szolgálatomra. Ekkor azt mondtam neki, most elutazunk egy hétre, csak ketten, és megtanítom az igazi engedelmességre.
Már hét közben felhozta cuccait. Hátizsák, ruhák, túra felszerelés. Amit egy hétre gondolt. Mondtam, majd én becsomagolok. Az indulás napjának reggelén pontosan érkezett hozzám. Öltözéke a megkívánt volt: túracipó, zokni, vászon short, póló.
– Várj! – mondtam, és egy tíz-tizenöt centiméteres láncot kapcsoltam egy erős karikával a mellében lévő gyűrűhöz. Máskor is tettem már ilyet. Izgató volt számára. Sosem tudhatta, mikor villan ki a póló alól, vagy mikor csörren meg.
Vonattal utaztunk, majd gyalogoltunk. A hátizsákja iszonyú nehéz volt. Néhány óra után már alig vánszorgott. Tudta, ez is része megpróbáltatásainak, de örült, hogy boldoggá tehet.
Megérkeztünk egy tisztásra, egy erdő közepére. Ettünk, majd utasítottam, hogy pakoljon ki és állítsa fel a sátrat. Megtette. Addig én egy fa tövében hűsöltem, és néztem. Ekkor értette meg, miért volt olyan nehéz a csomagja. Benne voltak a sátorvasak, cövekek, konzervek. Elcsigázott volt, és iszonyú fáradt. Amikor kész volt, odaszóltam:
– Vetkőzz!
Levetkőzött. – Mosd meg az arcod!
Megmosta. Kivettem a hátizsákból egy nyers színű vászonzacskót.
– Gyere – mondtam.
Olyan harminnc méterre mentünk. Le kellett térdelnie háttal egy fának. Kezeit és a lábát összebilincseltem a fa mögött. Nyakára egy vastag acél nyakörvet tettem, melyen négy irányban karikák voltak. Zsanér és csavar tartotta össze. Majd két szöget vertem a fába. Ráakasztottam a bilincsek láncát. A keze fölfelé feszült, bokái a láncon lógtak. Teljes súlya térdeire koncentrálódott, a köves talaj vágta a bőrét.
Ki kellett nyalnia a puncim. Miután a szájába élveztem, elővettem egy ragasztószalagot és beragasztottam a száját. Aztán elmentem, egyedül hagytam. Iszonyú órák következtek számára. A karja, a lába elzsibbadt, vágta a bilincs, fájt. Nagyon fájt. A térdét nem is érezte. Nem aludt. Aléltan lógott a láncokon. Amennyire engedték a bilincsek, mozgatta kezeit, lábát, hogy valamennyire fenn tartsa a vérkeringést. Kínjában mégis elaludt.
Arra ébredt fel, hogy letéptem a ragasztószalagot a szájáról. Kinyitottam sorban a bilincseket és másképp tettem rá. Keze-lába bilincsben maradt. Lábait úgy húsz centire, kezeit tíz centire tudta egymástól mozdítani. A két lánc egymással is össze volt lakatolva úgy, hogy amikor állt, a kezeit nem tudtam derékmagasságnál jobban felemelni. Visszakísértem a sátorhoz. Átvizsgáltam a testét, és kiszedtem belőle a kullancsokat. Az éjjel észre sem vette a különböző rovarokat, de volt rajta csípés elég. Egy flakon vizet és két szelet száraz kenyeret dobtam elé a földre. Gyorsan befalta, pedig a kezeit alig érezte.
Aztán néhány karjelzésre tanítottam meg. Ha felemeltem a kezem, vissza kellett jönnie hozzám. Volt ott egy domb. A fák között könnyen fel lehetett menni rá. Lehetett pár száz méter hosszú az út.
Azt mondtam, menjek fel a dombra.
Felment. Nem volt egyszerű bilincsben, mezítláb. Csak kicsiket tudtott lépkedni, és a talpát is szúrták a kövek, meg apró rőzsedarabkák. De azért könnyen ment. Egy kicsit lihegett csak, mikor felért. Megfordult. Intettem, hogy vissza. Visszajött. Ősszesen harmincötször kellett felmennie, meg visszajönni. Szórakoztatott a látvány. Két alkalommal kapott tíz-tíz percnyi szünetet, amikor ehetett két-két szelet száraz kenyeret, ihatott, és elvégezhette a dolgát. Estére véresre dörzsölték a bilincsek, a talpa csupa seb volt. Kétszer el is esett, ezért horzsolások és ütődések is voltak a karján, meg a homlokán. Hulla fáradt volt. Fájt minden tagja, de nem érdekelt. Vacsora ugyanaz, majd vissza a fához. A szájába élveztem megint, de most nem ragasztottam be. Olyan elcsigázott volt, hogy a legcsekélyebb ellenálláshoz sem lett volna ereje.
Szinte eszméletlenül lógott reggelig. Meghallotta a lépteimet. Láttam, hogy észre vett. Pár méterre, vele szemben leültem egy kőre, és néztem jó darabig. Közben a feje többször is lehanyatlott, nem bírta tartani. Aztán felálltam. Megpaskoltam az arcát.
– Kezdjük – mondtam.
Minden úgy történt, mint előző nap. Föl a dombra és vissza. Csak nem ment olyan könnyen. Csupa seb volt. Minden lépés fájdalmas. A harmadik menetnél, az úton felfelé, hirtelen dacossá vált. Amikor felért, elfutott a fák között. Rohant, amennyire csak engedték a láncok. Ész nélkül rohant. Nem törődött az újabb horzsolásokkal sem. Csak rohant. Értelmetlen futás volt. Hová mehetett volna? Hová szökhetett volna előlem? Miért nem mondta ki a kulcsszót? Egyszerűen eszébe sem jutott.
Amikor utolértem, haraptam, rúgtam, karmoltam. Ő zokogva üvöltött:
– nem, ezt nem csinálom tovább! Nem kényszeríthetsz mindenre! Ilyen értelmetlen baromságra!
Én rendkívül higgadt voltam. Már vártam. Pórázt kapcsoltam a nyakörvére, és magasan egy fához kötöttem. Kegyetlenül megkorbácsoltam. Nem emlékszem, mennyit ütöttem rá, de legalább ötvenet. Akkor hagyta abba, amikor már rángatódzni és üvölteni sem bírt, csak lógott a nyakörvön. Testét vörös csíkok borították mindenütt. Amikor eloldoztam, a földre esett. Néhány percig mindketten mozdulatlanok voltunk. A bakancsommal nagyot rúgtam belé.
– Felállni – mondtam egykedvűen. Visszavezettem a sátorhoz.
– Megbüntetlek – mondtam. Egy súlyt akasztottam a mellbimbójáról lógó láncra.
– Vedd fel! – mutattam egy kőre. Gyerünk! – rántottam meg a pórázt. Felvezettem a dombra, majd vissza. Estig még ki tudja hányszor.
Fogtam a pórázt és jött mellettem. Kezemben volt a korbács. Tudta, ha nem engedelmeskedik, akkor kényszeríteni fogom. Szó nélkül jött, vánszorgott mellettem, kezében a kővel. A súly tépte a mellbimbóját. Nem tehetett mást, jönnie kellett, csak a könnye folyt némán. Még négy napig csináltuk így, nehezítve. Száraz kenyeret és vizet kapott, amíg én jókat ettem. Szombat reggelre meglepetést eszeltem ki. Reggeli után levettem a bilincseket.
– Pakolj össze – mondtam. Elmentünk egy közeli patakhoz. Utasítottam, hogy mosakodjon meg és hozza magát rendbe. Visszakapta a ruháit.
Haza mentünk, mindketten a saját lakásunkba. Vasárnap reggel felhívott, és jelentkezett szolgálatomra. Hát így törtem be egyik leghűségesebb szolgámat.
Nagyon úgy tűnik, hogy a válság elérte a legősibb iparágat is. Szeretem a neten nézegetni a kurvákat, öröm látni, hogy mindenféle nőt találni, és bármilyen vágy kielégítésre talál. Némi olcsó örömöt, és motivációt keresve bukkantam a leleményes Marikára, aki – remek üzleti érzékről téve tanúbizonyságot – akciós szolgáltatásokkal várja a kuncsaftokat. Nem elhanyagolható tény, hogy olyan intimitásai mellett, mint a hatalmas mellek és dús szőrzet, szűztelenitést is vállal, úgyhogy lehet, hogy valamelyik szerény fiúból egy kis pénz ellenében nagyfiú lesz végre! Aj, hol van már az első nő…
A Szex-partner.hu oldalon találtam Harisnyás Reni érdekes hirdetését: „Te vered, én ujjamzom magam…” Na ez is érdekes, akkor mi ebben a jó, ha csak kiverem magamnak…
Párhuzamos kockázati síkok: Közösségi webhelyeken és közösségi webhelyekre is leselkednek üzleti veszélyek. Tavaly áprilisban közleményt adott ki a Sophos, amelyben arra figyelmezteti az üzleti felhasználókat, hogy a Second Life felkeresése munkahelyi számítógépekről jelentősen csökkenti a termelékenységet, mindemellett fokozott it-kockázatoknak teszi ki a szervezetek rendszereit.
A veszélyek természetesen elsősorban a személyes adatokra leselkednek, és a Second Life történetében volt is példa adatvesztésre. 2006 szeptemberében 650 ezer felhasználó bejelentkezési adatait csapolták le. A Sophos mindenesetre beleépített a saját védelmi rendszereibe egy olyan lehetőséget, amellyel megakadályozható a Second Life felkeresése.
Ellenőrizetlen alkalmazások
A közösségi webhelyek kockázatainak taglalására mi is a Second Life-ot választjuk példának, hiszen ennek elemezték legtöbben a biztonságát. Ez nem véletlen, hiszen a Linden Labs virtuális világa az egyik legfejlettebb, legvonzóbb és legnagyobb látogatottságú internetes közösségi alkalmazás. Olyannyira, hogy a benne rejlő üzleti lehetőségeket több szervezet is felismerte, mert a környezete nagyszerű lehetőséget kínál például virtuális összejövetelekre vagy videokonferenciákra. A nagy cégek előszeretettel tartanak virtuális termékbemutatókat, emellett többek között például az IBM és a Sun „állandó irodát” is nyitott a Second Life-ban. A Dell „helyi” képviseletében egyedi pc-k összeállítására is van lehetőség, a Best Buy nevű kereskedőcég pedig létesített a virtuális világban egy fogyasztói támogatói központot. A példákat hosszan lehetne sorolni, de szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy az üzletmenetnek nemcsak kommunikációs és más előnyei származhatnak a közösségi webhelyekből. A Gartner elemzője, Steve Prentice a produktivitást csökkentő veszélyek mellett arra hívja fel a figyelmet, hogy a nyílt, de átláthatatlan közeg ellenőrizetlen alkalmazásai megkerülhetik az it-védelmi rendszereket, és veszélyeztethetik a szervezeti hálózatot. Ilyen incidensre eddig még nincs bizonyíték, de a jövőben feltétlenül számolni kell ezekkel a veszélyekkel is.
Inkább önerőből
A virtuális környezetek nagyszerű kollaborációs lehetőségeket nyújtanak, de a nyílt közösségi helyek nem lehetnek a belső csapatmunka helyszínei, mert erre egyszerűen alkalmatlanok. Egy virtuális találkozón megjelenő virtuális személy esetében ugyanis nehéz megbizonyosodni arról, hogy tényleg az, akinek mondja magát. Ugyanígy veszélyben lehetnek a szervezetek virtuális internetes környezetekben tárolt bizalmas információi is, de az adatok nemcsak a rosszindulatú behatolások lehetőségének vannak kitéve. A közösségi webhelyeken sokan megfordulnak, sok minden történik, és előfordulhatnak olyan kellemetlen incidensek, amelyeket a valós világban lefolytatott törvényi eljárást vonnak maguk után. A hatóságok ilyenkor hozzáférhetnek az elektronikusan tárolt adatokhoz is, ami nem biztos, hogy szerencsés egy vállalat bizalmas információira nézve. Steve Prentice szerint a szervezetek jobban járnak, ha olyan privát közösségi helyeket hoznak létre, amelyek a szervezet saját hálózatában foglalnak helyet, jobban ellenőrizhetők, és kizárhatók belőlük a külvilág veszélyei is.
Médiafigyelem és presztízs
A nyílt közösségi helyek ellenőrizetlen közege ronthatja a szervezetek megítélését is, ha egyébként tőlük független bonyodalmakba keverednek. A brit kormány például kénytelen volt visszavonni a Facebookon közzétett hirdetéseit, miután azok a közösségi portál „nem megfelelő helyein” jelentek meg, majd ezt követően leállította facebookos hirdetéseit például a Virgin és a Vodafone is. Hasonlóra egyébként tavaly nálunk is volt példa, ha nem is közösségi honlapon. Az egyik internetszolgáltató ingyenes tárhelyén kialakított szélsőséges felhasználói honlapokon jelentek meg közismert cégek reklámjai. A látogató számára úgy tűnhetett, mintha ezek a vállalatok szponzorálták volna az irredenta tartalmakat, pedig valójában csak a reklámszerver illesztette oda válogatás nélkül a hirdetéseket. Az esetek után a Facebook és a magyar szolgáltató szorosabb ellenőrzés alá vonták a reklámokat sugárzó kiszolgáló működését, de így sem tudták megakadályozni a médiafigyelmet és néhány presztízsét féltő ügyfél elvesztését.
Iwiw
A Figyelőnet májusban arról értesült, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal egy körlevélben hívta fel az állami vezetők figyelmét az Iwiw kockázataira. Az inkább ajánlás, mint kötelező érvényű felhívás arra figyelmeztet, hogy az Iwiw „menürendszerének segítségével feltérképezhető a használók kapcsolatrendszere. A keresési paraméterek megadásával szinte korlátlan lehetőségek nyílnak meghatározott szempontból érdekes személyek felkutatására”, továbbá „a magánéleti szférát is mélyebben érintő információk jelenhetnek meg az internetes oldalon”. A Figyelőnet kérdésére Deák Péter veszélyés konfliktuskutató elmondta, hogy véleménye szerint a hivatal felhívása üzenetértékű, amennyiben a kapcsolatok és adatok nyilvánosságra kerülése tényleg veszélyekkel járhat. Az ilyen nyitott rendszereket például bűnözők is felhasználhatják olyan kapcsolatok létesítésére, amelyeket másképpen nehezen alakíthatnának ki. Tavaly szeptemberben a közösségi webhelyek látogatóira leselkedő veszélyek elemzése kapcsán ugyancsak az Iwiwről szóló nem éppen hízelgő tapasztalataira hívta fel a figyelmet a Symantec. A cég arra is figyelmeztetett, hogy a weboldal szolgáltatásait kéretlen levelek, üzenetek továbbítására használják. Bár az Iwiw a tavaly novemberi megújulása előtt és azóta is folyamatosan küzd ezeknek a veszélyeknek a csökkentéséért, a gondok elkerüléséhez a felhasználóknak is óvintézkedéseket kell tenniük; ha pedig a felhasználó gyermek, akkor a védekezés a szülő feladata. (ItBusinnes)