Mélyen kivágott, olyan benyúlós felsőben ült mellém. Lilás farmer, vastag, csillogós övvel.
– Szia. Mondtam anyukámnak, hogy lekéstem a buszt, és egy kedves férfi elvitt kocsival – kezdte, az ajtót becsapva.
– Mire volt jó? – csodálkoztam.
– Óvintézkedés! Ha látna egy ismerős beszállni a kocsidba, és anyu megkérdezné, ki volt az, hát mondhatnám: tudod, meséltem már… És ennyivel el lenne intézve. Nagyon féltenek.
– Megértem. Kockázatos is lehet beülni egy idegenhez!
– Nem vagy idegen… Már azt is tudom rólad, mit csinált veled egy csaj a zuhanyzóban.
– A pasidnak is elmeséltél?
– Áh! Tegnap is jött edzés után, még jó, hogy lezuhanyozva, nem izzadtan, meghívatta magát anyuval vacsorázni, vacsi után meg elköszönt.
– Nem lehet egy szexmániás csávó! – provokáltam.
– De mi meg azok vagyunk. Nem? Hogy is kezelt le az a csajszi a zuhanyzóban? – Ez foglalkoztatta legjobban ezek szerint.
– Tusfürdőt nyomott a markába…
– Értem, de csak a makkot izgatta? Vagy tövig? – kíváncsiskodott tovább.
– Megmarkolt felülről, jobb kézzel, szorosan elém állva, és néhányszor kellett csak végigcsúsztatnia a kezét. Nem számoltam, de talán mire… mondjuk hatodszor kibukkant a makkom a csuklójánál, már el is élveztem. Visszahúzta a markát még egyszer felfelé, és tele is lett.
– Hű! Biztos jó volt! Ilyen részletesen szeretem – jelentette ki.- Töviről hegyire!
– Az lehet, hogy amikor lemosta a kezét, még egyet-kettőt húzott a farkamon, de ebben már nem vagyok biztos. Gyorsan történt.
– Lestél utána, lapos pillantásokkal? – Még mindig kimaradt valami a részletes beszámolóból? Nem tudott kifogyni a kérdésekből.
– Amikor beállt mellém, a cicije közvetlen előttem mozgott, hozzá is ért a mellkasomhoz, azt néztem, nem is nagyon láttam mást, hogy csinálja, inkább csak éreztem, amikor pedig ment kifelé, a popsi, persze, az tetszett.
– Én jövök! – mondta büszkén.
– Mutasd te a popsid! Most találod ki? – ugrattam.
– Áh! Enyém sokkal szolidabb, viszont nekem is van zuhanyzósom! – Jobb kezem végtelenül lassan, mintha lepkét szeretnék megfogni, közelített a combjához. Megállt a levegőben tanakodva, óvatosan leereszkedett középtájon. – Középiskolás szintén, osztálykirándulás. Sok zuhanyrózsa egymás mellett, nyaktól térdig elválasztva, ez is koedukált volt, de belülről bezárható. Betódultunk este, és hiába volt sok zuhany, egyszerre nem fértünk alá. Nem is akartam beállni másik csaj mellé, mint páran tették, sőt mosták egymás melleit egyesek. Így a végére maradtam, de legalább nekem már volt víznyomás, nem csak csöpörgött.
– Az ajtót nem zártad be! – találgattam. Tenyerem felfelé csúszott a végtelen bal comb távolabbi, belső felén.
– Nem hát. Eszembe sem jutott, csak amikor betódult egy csomó srác. Akkor már késő volt. Először ki akartam szaladni, útközben felkaptam volna a padról a törülközőt, de úgy döntöttem, kivárom őket, nem tarthat sokáig. A gőzben főleg pusztán alakok, körvonalak látszottak, csak aki közel volt, azt lehetett felismerni, nem tűnt fel nekik, hogy nincsenek egyedül. Lelkesen haboztattam magam újra meg újra, és titkon élveztem a helyzetet. Ott állni meztelenül 12 srác között? Átkukkantottam jobbra-balra, egyik szomszédom éppen a haját mosta, közben himbálózott a farka, a másik éppen azt mosogatta félig álló helyzetben… Tetszett a látvány, és jó volt az izgalom!
Az útmentén ébredő fák közül pajkosan kukkantgatott ki a napsugár, lágyan meg-megcsillanva Mariann aranyselyem haján. Mintha simogatással dicsérné!
– A padnál – folytatta -, a törülközőm mellett egy feneket csodáltam meg, és ahogy a lábát törölgette szárazra, mint te a kiscsaj puniját nézted, én meresztgettem a szemem, hogy lássam a zacsiját. Láttam. Már nem csak a vállam felett mertem visszanézni, megfordultam, senki nem foglalkozott velem. Már csak a punimat mosogattam, mozizás közben… és elélveztem.
– Hangosan? – Ujjaim ide-oda mozogtak a két comb által bezárt, ám lassacskán megnyíló, rendelkezésemre álló területen.
– Nem, de az sem érdekelte volna őket! Mindegyik saját magával volt elfoglalva, többet mosták a saját farkukat, mint a többi testrészüket összesen. Húzgálták, himbálták… Nagyon tetszett a látvány. Ahogy jöttek, egyszerre tódultak kifelé, én meg maradtam a zuhany alatt. Leguggoltam, pisiltem. Gyorsan elzártam a csapot, futottam a törülközőmért… Kintről hangos röhögés hallatszott: gyere visszamegyünk veled, megmossuk a hátad! Kiderült, hogy a barátnőm már hiányolt, és elindult a zuhanyzóba, hátha ott talál még, és vele szórakoztak a srácok. Ott talált a padon ülve, és százszor elmeséltette részletesen, mit láttam.
– Az hogy volt, hogy egymás cicijét mosták a csajok? – firtattam, mert megragadta a fantáziámat.
– És a barátnők, akik egymással próbálják ki a dolgokat? Először csak csókolózás, simi, aztán egymásba dugnak valamit… Biztos érdekes lehet, nem próbáltam, nem tudom. Egy női mellet én is szívesen megfognék, de nem hoz izgalomba.
– Ekkor láttál először élő szerszámot? Egyszerre többet is.
– Nem, de nem sokkal az eset előtt, persze az ovis élményt leszámítva. Azért még nem teltem be a látvánnyal, talán nem is fogok soha. – Már elhagytuk az út felét. – Akkor most elmesélem az elsőt! Többször hazakísért egy srác, olyan barátféle. Eszembe sem jutott úgy nézni rá, mint egy férfira, de amikor nagy merészen meg akart csókolni, láttam, hogy alaposan kidudorodik a nadrágja. Filmen persze láttam már ilyet, de gondoltam, itt az alkalom, egyszerűen odanyúltam… – Én meg nagyon is ott jártam a puncijánál, nadrágon és bugyin keresztül. Reagált is rá: – Hmmm! Jöhettem volna szoknyában!
– Ez hol történt? – kérdeztem.
– A lépcsőházban, egy délután. Nadrágon keresztül megmarkoltam, nem gondoltam volna, hogy ilyen kemény tud lenni. Elővette nekem kapkodva, biztos azt hitte, be tervezem venni a számba, nem tudhatta, hogy csak érezni akarom, megfogni, milyen is az. Először két ujjal, aztán marokra, ő meg szegény döfködte a markomba, legalább így el akart élvezni. Hangokat hallottam fentről, gyorsan elszaladtam. Haza. Tetszett?
– Hallgatni izgalmas. Milyen érzés volt?
– Meleg, kemény, mintha feszítette volna a markomat. Sokáig masztiztam úgy, hogy a lépcsőházi esetre gondoltam. Utána meg sokáig a zuhanyzósra… – Kigombolta az egyetlen gombot a nadrágján, kikapcsolta az övet. Érdekes, hogy nem úgy nyílik, ahogy férfiésszel képzelném, hanem egy rejtett kapoccsal! Popsiját megemelve, majd előre és balra tolva az ülésen, térde alá, majdnem bokáig húzta a nadrágot.
– Meddig vagy ma? – kérdeztem. Jó lenne már nem csak beszélgetni a szexről… Kezem a bugyi dudorodását simogatta. A formás lábak szétnyíltak.
– Fél kettő, a kettessel megyek is haza. Muszáj. Várni fognak a busznál.
– Kár! – mondtam hangosan. – Akkor ma sem lesz semmi? – kérdeztem magamban.
– Csalódott vagy?
– Kicsit – vallottam be. Nem volt igaz! Nagyon. Önkéntelenül felsóhajtottam: – Szegény!
A félrehúzott bugyi alatt egyetlen ujjam felfedezőútra indult, és nedves, forró helyre jutott már az út elején.
– Miért szegény? – nevetett. – Azért mert élvezem a társaságodat? Te is fel vagy húzva rendesen! Szeretem ám az előjátékot, még akkor is, ha most ennyiben marad.
– Nemcsak a megérkezés jó, hanem az oda vezető út is… – okoskodtam. Közben 2 ujjam élvezte már az odaadó vendégszeretetet.
– Ezt ki mondta?
– Én. De biztos kitalálták már előttem is. Én is élvezem az egészet, nemcsak azt a fél percet, a lövést. Azért persze úgy az igazi, ha kiereszthetem, amit okoztál nekem.
– Ne izgulj, már meghódítottál, levettél a lábamról, tudom ám még sokféleképpen mondani, megvagyok neked, nem szaladok el, csak összehozzuk valahogy ügyesen, óvatosan.
– Reggel indulj előbb, hogy legyen időnk! – próbálkoztam.
– Az gyanús. Talán előbb megy a busz? Kitalálok valamit sürgősen, te is agyalj rajta!
– Napközben? Lyukasóra? – ötletelgettem.
– Olyan nincs. Tudod, mit? Gondolkozunk, adunk magunknak 1 napot, hogy kitaláljunk valamit. Jó lesz így?
– Itt? Most?
– Ez lenne a legjobb… Nyugi, el ne felejts holnapig! – Fogta a hátizsákját. Hosszan néztem utána, ahogy a gömbölyű popsi ring a lépcsőfokokon felfelé.
A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!
Kivágott ruhában látható a botrányos előéletű Stephanie hercegnő. Óriási műmelleit is megmutatta. Korábban is sokkal inkább botrányairól volt híres a monacói hercegnő, Stephanie, mintsem jótetteiről és a napokban sem hazudtolta meg magát. A negyvenöt esztendős hercegnő ugyanis a hétvégén Monte-Carloba érkezett, egy Vörös keresztes jótékonysági bálra, ahol a meghívottak mind diszkrét estélyikben jelentek meg, ő azonban mélyen kivágott selyemruhában vonult be.
Keleti Györgyi, az üzletszerű kéjelgés elősegítésével vádolt modell azt gondolja, mindent megtehet. Erről tanúskodik a saját büntetőperén tapasztalt viselkedése és a blogja, amelyben részletesen leírja, milyen izgalmas és szórakoztató számára a tanúk kihallgatásának folyamata.