Keleti Györgyinek nagyon boldog és gondtalan gyermekkora volt. Mindenük megvolt, hiszen édesapja befolyásos politikus volt. Györgyi az évek múltával egyre kívánatosabb lett…
Az egyik bulvárlapnak felfedte magánéletének titkait a szexis politikuscsemete. Keleti Györgyi elárulta: mindig is gondtalan élete volt.
„Vácon születtem, majd Budára költöztünk, ott egy elit iskolába jártam. Apu nagyon elkényeztetett. Nem tudtam, hogy azok a szavak mit jelentenek, hogy szegénység vagy éhbér. Természetes volt, hogy mindenem megvan” – avatta be a Bors újságíróját Györgyi múltjának titkaiba. A szexis politikuscsemete azért rávilágít a magánéletének árnyasabb oldalára is:
„Én édesapám második házasságából születtem. A féltestvérem, Andi apu első házasságából fogant, és van egy édes húgom, akit imádok. Leszögezem, hogy apu nem az anyukám miatt hagyta el Andi édesanyját. Nekem a húgommal alakult ki szoros kapcsolatom, Andi nem volt része az életemnek, nem számíthattam rá. Néha feltűnt, majd el is tűnt. Soha nem neveltek minket egymás ellen, de össze sem kovácsoltak. Soha nem beszélgettünk egy jóízűt, nem buliztunk együtt, és soha nem töltött be klasszikus nővér szerepet. A legjobban az maradt meg vele kapcsolatban, hogy apuék olykor veszekedtek miatta. Apu mindig igazságos volt vele” – árulta el Györgyi. Persze, a gondtalan gyermekéveknek és az apa politikai szerepvállalásának megvolt a maga ára:
„Természetes volt a politikusok jelenléte az életemben. Nekem Horn Gyula csak „a Gyuszi bácsi” volt, akivel gyakran találkoztunk. Apu azt akarta, hogy a gyerekei normális életet élhessenek. Amikor az iskolában azt mondták rám, hogy kommunista, azt sem tudtam, miről beszélnek. Bevallom, a mai napig nem vagyok tisztában a szó valós értelmével, ahogyan szerintem az emberek nyolcvan százaléka sem tudja, mit jelent, csak használják, politikai szitokszó lett. Nem foglalkoztam ilyen véleményekkel, én csak féltettem aput. Hogy egyszer baja esik…” – mondta szomorúan Györgyi.
A lány mind a mai napig imádja édesapját, aki – Györgyi saját bevallása szerint is – eléggé elkényeztette. Mindent megengedett neki, még azt is, hogy saját maga döntse el, hogy mikor és kivel van együtt.
„A szüleim soha nem tiltottak meg semmit. A fiúk korán észrevettek, hiszen feltűnő kamaszlánnyá serdültem. Vékony voltam, szőke és zöld szemű. Kívánatosnak tartottak, sokan udvaroltak. Tizenhat éves elmúltam, amikor elveszítettem a szüzességem. Egy különleges, nálam idősebb férfival. Egy olyan férfival, aki később komoly szerepet töltött be az életemben…” – jegyezte meg sejtelmesen Györgyi. Vajon ki lehetett az a romantikus férfi, akinek sikerült meghódítania a gazdag, elkényeztetett és nagyon-nagyon szexi Györgyit?
Tényleg nem tisztünk Erős Melindának (Martina Mercedes-nek), Delhusa Gjon ex-ének teljes filmográfiáját bemutatni, de egy ilyen tehetség ne kallódjon már el csak úgy! Melinda ezúttal kicsit visszafogottabban adja elő, nem kefélik rongyosra se 5-en, se 15-en, de azért nem mondanánk szűziesnek itt sem. Megjegyezzük, ugyanebben a filmben szerepelt Kelemen Annak is, ez volt az egyik “nagy lebukása” a közelmúltban. Sőt, szerepelnek együtt is gruppenjelenetben! Martina Mercedes, ezúttal csak 2-1 felállásban:
Karibi szexterápiákban is utazott az őssejt-gyanúsított: Az öregedés megállítását és a szexuális teljesítmény fokozását is ígérte az az őssejtkezeléseket végző barbadosi klinika, amelynek a magyarországi őssejtügy egyik gyanúsítottja dolgozott korábban. Az [origo] beszélt egy tekintélyes brit őssejtkutatóval, akit pár éve vacsorára hívtak a barbadosi intézet ukrán képviselői, és úgy emlékszik, hogy „teljesen borzasztó” dolgokat hallott tőlük. Rövid idő alatt hatalmasat fordult a világ Yuliy Baltaytisszal. Már négy napja a magyar rendőrség őrzi, és ha beigazolódik az ellene felhozott gyanú, akkor akár huzamosabb időre is börtönbe kerülhet. Pár évvel ezelőtt azonban még a világ egyik legszebb helyén, Barbados szigetén volt tudományos igazgató egy egészségügyi kezeléseket végző intézetnél. Az Institute for Regenerative Medicine (IRM) nevű központ a Los Angeles Times 2005-ös cikke szerint 2004 nyarán nyitott meg, és azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy már akkor olyan őssejtkezeléseket ajánlott, amelyeket a tekintélyes orvosi szervezetek még most is fenntartással kezelnek. Hasonló tevékenység miatt rendelték el Baltaytis letartóztatását is, az amerikai állampolgárságú férfit ugyanis a Nemzeti Nyomozó Iroda azzal gyanúsítja, hogy illegális őssejtkezeléseket hajtott végre Magyarországon három társával – egy ukrán és két magyar állampolgárral – együtt. A férfi a Los Angeles Times szerint maga is ukrán származású, és már a barbadosi munka előtt is együttműködött egy amerikai pszichiáterrel, az őssejtklinikákat üzemeltető William C. Raderrel a Bahamákon és Európa közelebbről meg nem nevezett országaiban.
Londoni vacsora ukránokkal A barbadosi központ megnyitása előtt az IRM több képviselője igyekezett az őssejtkutatásban nemzetközi hírnevet szerzett szakemberek támogatását is megnyerni. 2003-ban például Londonban vacsorára hívták az egyik legrégebbi és legtekintélyesebb brit egyetem, a King’s College kutatóját, Stephen Mingert és több kollégáját. Minger az [origo]-nak telefonon azt mondta, rémlik neki Baltaytis neve, úgy emlékszik, hogy ő is ott volt a vacsorán. „Három ukrán volt jelen, különböző adatokat prezentáltak, és azt mondták, hogy ukrán tudományos lapokban jelentek meg cikkeik. Ígérték, hogy ezeknek az angol fordításait is be fogják mutatni, de ez nem történt meg” – idézte fel a brit kutató a vacsorán elhangzottakat.
Minger azt mondta, megdöbbenéssel hallgatták az IRM-esek beszámolóját. „Teljesen elborzadtunk azon, amit hallottunk. Nem volt világos, hogyan tesznek szert az őssejtekre és az embriókra, és az sem, hogy milyen módon hajtják végre a kezeléseket” – magyarázta a kutató, hozzátéve, azon különösen meghökkent, amikor az egyik ukrán elmondta, hogy a saját szívébe is juttatott be őssejteket.
Minger szerint sem ő, sem londoni kollégái nem működtek együtt semmilyen formában később az ukránokkal, de több újságcikkből is tudható, hogy az IRM fogadott pácienseket. Az Independent 2005 októberében számolt be róla, hogy több tucat brit nő utazott Barbadosra az IRM klinikájára, amely úgy reklámozta magát, hogy őssejtkezelésekkel lassítani tudja az öregedést, és javítja a páciensek szexuális életét. „Ez a legtermészetesebb módja a gyógyulásnak” – idézte a brit lap az IRM igazgatóját, Barnett Suskindot, aki szolgáltatásaik eredményeit így foglalta össze: „Jobban jár az agyad, jobban alszol, jobban nézel ki. Javul az életminőséged, akárcsak a libidód.”
Elégedett páciens, aggódó orvosok
Az Independent beszélt az egyik pácienssel is, aki lelkendezve mesélt a kezelésről. A London egyik előkelő negyedében élő 57 éves asszony azt mondta: „Egy nagyon kényelmes hotelszobában voltam elszállásolva, feküdtem az ágyon, és sós oldatot csepegtettek az ereimbe. Majd a tűhöz hozzácsatoltak egy nagy fecskendőt tele őssejtekkel, és lassan a karomba nyomták”. A nő szerint az egész nem tartott tovább másfél óránál, és nem is érezte magát rosszul, a kezelés után megfürdött, majd elment vacsorázni.
Az asszony állítja, hogy a kezelés használt, a bőre például sokat javult, de az Independent szerint az IRM-et vezető Suskind is elismerte, hogy valójában ők sem tudják, mi zajlik le a szervezetben az őssejtek bejuttatása után. Épp ez az, amelyre az őssejtkutatással foglalkozó szakemberek figyelmeztetnek, akik szerint az ilyen típusú kezelések azért veszélyesek, mert egyelőre nincsenek alapos és megnyugtató klinikai vizsgálatok a hatásaikról.
IRM Magyarországon is
Stephen Minger az [origo]-nak azt mondta, tudomása szerint a barbadosi klinika nagyjából egy évvel ezelőtt bezárt. Hasonló néven alakult meg azonban 2007-ben az a magyarországi cég, amelynek egyik tulajdonosát, a tévéműsorokból is ismert plasztikai sebészt, Seffer Istvánt is őrizetbe vették az őssejtügyben nyomozó rendőrök.
Az IRM Magyarország Nemzetközi Biotechnológiai és Őssejt Központ Zrt. nevű céget 2007 nyarán alapították, és ez a vállalkozás nyitott meg néhány hónappal később egy őssejtkutató laboratóriumot Kaposváron. Az akkori sajtótájékoztatón részt vett a laboratórium főkonzulenseként bemutatott Baltajtisz is, aki az MTI beszámolója szerint arról beszélt, hogy az európai kutatási standardoknak megfelelő laboratóriumban minden feltétel adott a gyógyító munka megkezdésére. Ehhez azonban nem kapott engedélyt az IRM, és Seffer István testvére szerint az egyéb jogosítványokat is megvonták a cégtől, amely közel van a teljes megszűnéshez.
Ukrajnába vezető szálak
A Nemzeti Nyomozó Iroda tájékoztatásából az nem derül ki, hogy honnan szerezték az őssejteket a gyanúsítottak, de azt elárulták, hogy az egyikük egy ukrán állampolgár, Natalia K., aki a rendőrségi közlemény szerint a „kezelésekhez szükséges dózisokat” készítette. Amerikai és angol újságcikkekből lehet tudni, hogy a vitatott őssejtkezelésekhez a hátteret több esetben is ukrán kutatók adták.
„Legalább három klinika gyökerei is az ukrajnai Harkovban működő Kriobiológiai és Kriogyógyászati Problémák Intézetéhez vezetnek vissza. Az intézetet 1972-ben alapították, és a gyógyászatban és mezőgazdaságban használatos biológiai minták lefagyasztásának technikáit kutatja” – derül ki a Los Angeles Times 2005 februári cikkéből. Hasonló következtetésre jutott a BBC munkatársa, Matthew Hill is, akinek Az őssejt-átverés című rádióriportját 2006-ban sugározta a brit közszolgálati adó. Hill a Daily Mailben megjelent beharangozó cikkében azt írta, hogy a Baltajtiszt is foglalkoztató barbadosi klinika is innen szerezte az őssejteket. A brit újságíró fel is kereste a harkovi intézetet, de nem álltak szóba vele. Forrás Origo
Az Olimpiq szex innnováció
A domain tulajdonostól informálódva, semmi köze nincs egymáshoz az Olimpiq őssejt szaporító kapszuláknak és termékcsaládnak, és az Olimpiq szex innovációs weboldalnak. A domain regisztrálás az Olimp termékek magyarországi forgalmazása céljából történt: OlimpIQ.com néven, az ERŐ ÉS ÉSZ asszociálása céljából.
A megbízó az Olimp sport nutrition termékek behozatalától elállt, és az „Olimp IQ” project befuccsolt, az erő és ész nem jött össze. Aztán kellett egy domain, egy erotikus szex innnováció blog részére, és a parkoló domainok közül erre esett a választás.
Az Olimpiq őssejt szaporító
Az Olimpiq étrend kiegészítőről információk bőven találhatók a neten. A GVH újból bírságol az étrend-kiegészítők miatt. Akadályozta a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) a tények feltárására irányuló tevékenységét három korábban már elmarasztalt vállalkozás, amelyeknek így összesen 12,83 millió forint eljárási bírságot kell fizetniük.
A GVH korábban megállapította, hogy a StemXcell Kft., a Crystal Institute Kft., a Dunai és Társa Bt. és a Flavinárium Első Magyar Flavonoid és Antioxidáns Termék Forgalmazó Zrt. a fogyasztók megtévesztésére alkalmas magatartást tanúsítottak, amikor a 2007. és a 2008. évben a fogyasztóknak szóló tájékoztatásaikban az Olimpiq StemXCell étrend-kiegészítő termékről azt állították, hogy az alkalmas az őssejtek szaporítására és védelmére, illetve a termék és az egészség között összefüggés van, a termék gyógyhatással bír. A GVH a StemXcell Kft., a Crystal Institute Kft., a Dunai és Társa Bt. és a Flavinárium Zrt. vonatkozásában a jogsértő magatartás további folytatását megtiltotta. Ezen túlmenően a GVH kötelezte a StemXcell Kft.-t, a Crystal Institute Kft.-t, a Dunai és Társa Bt.-t és a Flavinárium Zrt.-t, hogy minden olyan általuk üzemeltetett vagy használt internetes honlap nyitó oldalán, amelyen bármilyen tájékoztatást tesznek közzé az Olimpiq StemXCell termékkel kapcsolatban, jól láthatóan, észrevételek hozzátétele nélkül, annak feltételét követő fél éven át ismertessék a GVH döntését. A GVH bírságot is kiszabott az ügyben, így a StemXcell Kft-nek 10 millió, a Crystal Institute Kft-nek 25 millió, a Dunai és Társa Bt-nek félmillió, a Flavinárium Zrt-nek pedig 15 millió forint bírságot kellett fizetnie. A GVH utóvizsgálati eljárást indított annak megállapítására, hogy az eljárás alá vontak eleget tettek-e a határozatban foglalt kötelezettségeknek és ezév márciusában adatszolgáltatásra kötelezte a vállalkozásokat. A versenyhatóság kérte, hogy 2009. április 3-ig nyilatkozzanak arról, hogy minden olyan általa üzemeltetett vagy használt internetes honlap nyitó oldalán, amelyen bármilyen tájékoztatást tettek közzé az Olimpiq StemXCell termékkel kapcsolatban, jól láthatóan, észrevételek hozzátétele nélkül, annak feltételét követő fél éven át ismertették-e a GVH döntését. Mivel az adatszolgáltatási felszólításnak a vállalkozások nem tettek eleget, a GVH a Crystal Institute Kft-t 5,35 millió, a StemXcell Kft-t 830 ezer, a Flavinárium Zrt-t pedig 6,65 millió forint eljárási bírság megfizetésére kötelezte. Az érintett vállalkozások a döntés ellen jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a GVH-hoz, ám a versenyhatóság a jogorvoslati kérelmeket elutasította.
A GVH közlése szerint a Crystal Institute Kft. még csak kísérletet sem tett arra, hogy határidőre eleget tegyen a GVH végzésének, s kérelmében az ügyvezető igazgató betegségére hivatkozott. A versenyhatóság kiemelte, az eljárásnak a vállalkozás, s nem annak ügyvezető igazgatója az ügyfele, amely azt eredményezi, hogy a vállalkozás az eljárás során fennálló jogai és kötelezettségei nem az ügyvezető jogai és kötelezettségei.
Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása kapcsán az ügyvezető igazgató betegségére történő hivatkozásnak általában nincs jelentősége. Ebben az esetben a vállalkozásnak azt kellene bizonyítania, hogy a GVH által kért adatok, információk úgy voltak az ügyvezető birtokában, hogy az ügyvezető fizikailag akadályozva volt abban, hogy az adatok, információk olyan személyhez jussanak el, aki azt a GVH-hoz eljuttathatja. Vagy azt kellene igazolni, hogy a GVH által kért adatok, információk jellegére, milyenségére tekintettel azok szolgáltatására az ügyvezetőn kívül más személy nem volt alkalmas. A Crystal Institute Kft. a fentieket nem bizonyította. A másik két vállalkozás jogorvoslati kérelmét ugyancsak elutasította a GVH, mivel lekésték az eljárási bírság kiszabása elleni jogorvoslat beadására rendelkezésre álló határidőt. (Origo.hu)
Ismert sztárokkal forgatta Csézy legújabb videoklipjét, Csak egy nő címmel. A pazar diszletek, a különleges smink és az elegáns ruhák egészen más külsőt kölcsönöznek a hírességeknek, mint ahogyan megszoktuk őket. Első látásra azt gondoltuk, hogy Kelemen Annát látjuk benne, persze tudtuk, hogy ő nem szerepel a klipben. De akkor vajon ki az a magyar sztár, aki ennyire hasonlít Annácskára? Nyilván senki, de a sminkes eszközökkel sikerült az RTL Klub műsorvezetőjét, Peller Mariannt a botrányhősnőhöz hasonlóvá varázsolni.
Azt nem tudni, hogy a klip készítői szándékosan változtatták-e el ily’ módon Mariann külsejét, vagy eszükbe sem jutott a hasonlatosság?!
A prostitúció tulajdonképpen szexrabszolgaság, az emberi személyiség fogyasztói áruvá silányítása, megalázása, kisemmizése. A prostitúció szabályozása, bárminemű legalizálása az egyöntetű külföldi tapasztalatok szerint a korrupció megugrásához, a magánélet totális válságához és a szervezett bűnözés elburjánzásához vezet – állítják hazai és külföldi szakértők. A fegyver- és a drogkereskedelmet is leköröző iparágnak Magyarország válhat az európai központjává, ha a prostitúció az erősödő nyugat-európai tendenciának megfelelően nálunk is legálissá válik. Márpedig úgy tűnik, a prostitúcióhoz kötődő, rendkívül jól szervezett nemzetközi bűnözés a politikai és gazdasági elitig elérve mindenhol komoly nyomást gyakorol a törvényesség elfogadtatására. A prostitúció visszaszorításában idáig egyedül hatékonynak a svéd joggyakorlat bizonyult, amely a prostituáltat áldozatként, a férfi klienst és a futtatót pedig bűnözőként kezeli. Hollandiában sorra zárnak be a szexbárok, a bordélyházak, és már a törvényhozást is elérte a társadalmi tiltakozás ereje. A szavazópolgároknak ugyanis elegük lett, egyre komolyabb intézkedéseket várnak a kormánytól a társadalmi hanyatlás megfékezésére, mivel az intézményesített prostitúció a nőkkel, gyerekekkel szembeni erőszak és elnyomás fölerősödéséhez vezetett. A prostitúció legalizálása Hollandiában, Németországban, Ausztráliában és Új Zélandon egyaránt megbukott, Magyarországnak tehát semmiképp sem szabad e vonatkozásban utat engednie a liberalizációs törekvéseknek – mondta el előadásában a Nőkereskedelem Elleni Nemzetközi Koalíció igazgatója, Janice G. Raymond (USA) azon a nemzetközi konferencián, amit az elmúlt héten rendezett a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom a prostitúció visszaszoríthatóságáról, s amelyet az Amerikai Egyesült Államok budapesti Nagykövetsége, a Svéd Királyság budapesti Nagykövetsége, az Európai Női Lobbi, az Európa Tanács Budapesti Ifjúsági Központja, valamint az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal is támogatott.
Magyarország egyelőre köztes helyzetben van, mert a Btk. szerint bűncselekmény a futtatás, a prostitúció elősegítése, az emberkereskedés, tilos bordélyházat üzemeltetni, a hatóságok első sorban az utcai prostitúció visszaszorítását tekintik feladatuknak. Azért, mert valaki prostituált, nem büntethető, viszont a nem megfelelő helyen való felajánlkozásáért – szabálysértési eljárás keretében – felelősségre vonható – állította kérdésünkre Betlen Anna, a kormányhivatal főtanácsosa. A legalizálás „előszobájának” számító türelmi zónák kijelölése körül évek óta zajlik a huzavona a prostituáltak és az önkormányzatok között. A környező országokhoz hasonlóan Magyarországon is egyre inkább előtérbe kerül az iparág legalizálásának és ellenőrizhetőségének igénye, ami a tevékenység megadóztatásán kívül a visszaszorítását is megcélozná. A külföldi tapasztalatok szerint viszont a legalizálással leginkább a prostitúciós ipar fenntartói járnak jól, a társadalomra pedig végképp rászabadul az intézményesített szexipar, amelyben lehetetlenség egymástól elkülöníteni a legális és az illegális szférát. A prostitúció ugyanis elválaszthatatlan az illegális gyermekprostitúciótól vagy az emberkereskedelemtől, amelynek éppen a legfőbb felvevőpiacát biztosítja. A prostitúciós üzletág nagysága a szakértők becslése szerint meghaladja a fegyver- és drogkereskedelem volumenét is.
Ha Magyarországon teret nyer a legalizáció – figyelmeztet Betlen Anna –, akkor az ország földrajzi fekvésénél és komoly „tradícióinál” fogva elkerülhetetlenül a nemzetközi emberkereskedelem és prostitúció legfőbb európai gyűjtő- és elosztóközpontjává válik. Maga a rendszerváltás is mérföldkőnek számított ebből a szempontból, de egyáltalán nem volt előzmények nélküli: Magyarországot már a 19. század végén is a lánykereskedelem európai központjaként tartották számon a kontinensen.
A jogi dilemma nemcsak nálunk égető, hiszen a köztéri állapotok, a fiatalkorú prostituáltak tömeges látványa egész Közép- és Kelet-Európában botrányos helyzetet eredményez. Elég Németországból Csehországon keresztül hazajönni, döbbenetes, ahogy egész kisvárosok élnek a prostitúcióból, tizenéves kislányok „kiállításából”. A megoldás Betlen szerint mégsem a bordélyházak és vigalmi negyedek kijelölése, és az immár legalizált szexipar förtelmes szolgáltatásainak rászabadítása a társadalomra, hanem sokkal inkább a svéd modell alapján való megoldáskeresés.
A prostituáltak a közvélekedéssel szemben nem „önkéntesek” – mondja Betlen –, mert egy nő soha nem képes előre felmérni azt a tömény borzalmat, fizikai és lelki erőszakot, ami rá vár, amikor például úgy dönt egy szükséghelyzetben, hogy belekóstol ebbe az iparágba, ahonnan aztán nincs igazán visszaút. Akkor védjük a jogait, ha erőszakos bűncselekmény áldozataként, nem pedig szabad munkavállalóként kezeljük őt. Tény, hogy az a máig „újratermelődő” férfitársadalom, amely hajlamos a nőket kizárólag a szexuális élményszerzés eszközének tekinteni, maga is áldozat, mert neveltetése révén el lett vágva a kiteljesedett emberi kapcsolatok lehetőségétől. A kliensek felelősségre vonása mellett szól az a tény is, hogy ha valaki fizet egy futtatónak, attól még nem jogosult mások – sokszor gyerekek – jogainak a semmibe vételére.
A prostitúció és az emberkereskedelem visszaszorítását célzó törvényjavaslat kidolgozásáról a múlt pénteken állapodott meg az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal és a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom.
Külföldi minták
A prostitúció kezelési módjairól Janice G. Raymonddal, a massachusettsi egyetemen a nők helyzetével és orvosetikai kérdésekkel foglalkozó professzorasszonnyal, a Nőkereskedelem Elleni Nemzetközi Koalíció igazgatójával beszélgettünk.
– Magyarországon 1955 óta hatályban van az Emberkereskedés és mások prostitúciója kihasználásának elnyomása tárgyában kötött New York-i emberi jogi egyezmény, melynek értelmében a prostitúció illegális tevékenység. Ennek ellenére hosszú ideje heves lakossági ellenszenvvel övezett vita folyik a prostitúció legális kereteinek meghatározásáról, bordélyházak és úgynevezett türelmi zónák kijelöléséről. Ez utóbbiak esetleges megvalósulásától várható-e a jelenleg illegális szexipar visszaszorulása?
– A prostitúció legalizálása elsősorban a szexipar megerősödését szolgálja. A prostitúciót hivatásnak kikiáltó törvény a futtatókat szexipari vállalkozókká, a klienseket fogyasztókká, a tarifát adóköteles jövedelemmé minősíti, a prostituáltakat viszont árucikkekké degradálja. Ez az átminősítés ugrásszerűen megnöveli a prostitúció iránti keresletet, ugyanakkor rányomja bélyegét a férfiak nőkkel szembeni viselkedésére. A szexipar legalizálása révén Budapest könnyen kiérdemelheti az „Európa Nagybordélya” címet.
– Milyen konkrét nemzetközi tapasztalatok támasztják alá a prostitúció legalizálásával szembeni érveket?
– A prostitúció legalizálása korlátozás helyett bővíti a szexipart, annak illegális ágazatait is, és ösztönzőleg hat a szervezett bűnözésre. Az ausztráliai Viktória államban 1989 és 1999 között a legális bordélyházak száma több mint duplájára emelkedett, s emellett a prostitúció más legális formái (kukkolók, telefonszex, pornográfia), valamint a gyermekprostitúció is jelentős virágzásnak indultak. Hollandiában a futtatás, majd a bordélyok engedélyezése óta az utóbbi évtizedben 25 százalékkal bővült a szexipar, ami jelenleg a holland gazdaság 5 százalékát teszi ki, a gyermekprostituáltak száma pedig a 90-es évek második felében megháromszorozódott. Svájc néhány évvel a prostitúció részleges legalizációját követően Európa bordélyok szempontjából legsűrűbben ellátott országává vált.
– Várható-e a bordélyházak létesítése révén a prostituáltak egészségi állapotának, életkörülményeinek javulása?
– Noha a legalizáció eredetileg a köztéri prostitúció felszámolására irányult, az anonimitásukat féltő nők a bordélyok helyett mégis inkább az utcai prostitúciót választják. A prostitúciós létesítmények nem nyújtanak védelmet a kizsákmányolással és a fizikai bántalmazással szemben. A csupán a prostituáltak részére előírt egészségügyi vizsgálat és igazolás nem jelent védelmet a szexuális úton éppen a vizsgálatra nem kötelezett kliensektől beszerezhető betegségekkel szemben.
– A konferencián elhangzott előadások nemcsak a prostitúció, hanem az azzal szoros összefonódást mutató nemzetközi emberkereskedelem, mint a rabszolgaság modernkori intézménye elleni harc fontosságát is hangsúlyozták. Pontosan milyen mértékű ez az összefonódás?
– A nőkkel és gyermekekkel való nemzetközi kereskedelem világméretű probléma. A sokszor külföldi felszolgálói, táncosnői, házvezetői álláshirdetésekkel toborzó emberkereskedelem résztvevői nem csupán az évente mintegy négy millió áldozat szexuális kizsákmányolásából, hanem munkaerejük és akár szerveik áruba bocsátásából is profitot termelnek. Ez a rabszolgamunkából származó bevétel közvetlenül általában a futtatók, bordélytulajdonosok, emberkereskedők markába jut, de részesedhetnek belőle közvetve utazási irodák, légitársaságok, a vendéglátóipar és ezek hirdetői is.
Hollandiában a prostitúció legalizálása óta nem csökkent, hanem nőtt a szexpiac igényeit változatossággal kielégíteni igyekvő emberkereskedelem forgalma. Számos holland önkormányzat szeretne bordélyellenes politikát folytatni, ám nem teheti, mert a prostitúció bármely helyhatóságon belüli teljes tilalma, ütközhet a szövetségi alkotmány biztosította szabad munkaválasztás jogával.
Ausztrália Victoria államában a prostitúció legalizálása óta a kelet-ázsiai nők szexipari célú emberkereskedelme egyre fokozódó probléma.
Németország, ahol 2002 óta a prostitúció teljes mértékben legális munkának számít, jelenleg az európai emberkereskedelem legkedveltebb célállomása.
– Ön szerint jogos-e emberi jogi szempontból a prostitúció legalizálása iránti igény olyan valaki részéről, aki nem emberkereskedő kényszerítése folytán, hanem szabad akaratából válik anyagi okokból prostituálttá?
– A prostitúcióhoz való jog nem része az emberi jogoknak. Egyesek dönthetnek úgy, hogy bűncselekményt követnek el, de attól még ezek a dolgok károsak és büntetendők maradnak. Azok, akik a megélhetésükhöz szükséges pénz gyors előteremtésének reményében vállalkoznak átmenetileg az egyetlen lehetőségnek vélt prostitúcióra, általában hamar szembesülnek azzal a ténnyel, hogy napi 5-6 (vagy akár 1-2) kliens kiszolgálását alkohol vagy kábítószer nélkül nem tudják feldolgozni. A hozzászokás hamar kialakul, a szer folyamatos biztosítása viszont jelentős többletköltséget jelent, ami könynyen meghosszabbíthatja vagy véglegesítheti a kezdetben átmenetinek szánt életformát. Ebből az ördögi körből pedig már legalább olyan nehéz kikerülni, mint egy emberkereskedő felügyelete alól.
A prostitúció számtalan betegségtől, kiégéstől, függőségektől fenyegetett, veszélyes foglalkozás. Művelői gyakran szenvednek erőszakos halált idegen vagy saját kéztől, illetve lépnek tovább bordély- vagy masszázsszalon-üzemeltetőnek. A munkaerő utánpótlását biztosító emberkereskedelem mértékét nehéz számokban kifejezni, mindenesetre épp elég jelentős ahhoz, hogy tegyünk ellene valamit.
– Milyen szempontból tekinthető egyedülállónak a svédországi gyakorlat?
– A svéd törvényhozás szexuális aktust nem jognak, hanem a partnerek által kölcsönösen gyakorolt kiváltságnak tekinti, a prostitúciót pedig a férfiak részéről nőkkel és gyermekekkel szemben elkövetett erőszak egyik formájaként definiálja. 1999. január 1. óta nemcsak a prostituáltak felhajtása, közvetítése és futtatása, hanem a szexuális szolgáltatások igénybevétele, illetve az igénybevétel szándéka is bűncselekménynek számít, s mint olyan, pénzbírsággal, illetve 6 hónapig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. (A futtatás egyébként 2-6 év szabadságvesztéssel, az emberkereskedelem pedig 2-10 év szabadságvesztéssel büntethető.) A törvény érdekeltté teszi a prostituáltakat a szexiparból való kilépésben, őket ugyanis áldozatnak tekinti és számukra büntetés helyett anyagi, oktatási, munkavállalási, lakhatási és egészségügyi támogatást biztosít.
A törvény hatályba lépése óta drámai módon (70-80 százalékkal) csökkent az utcai prostituáltak és a szolgáltatásaikat igénybe vevő férfiak száma, és ezekkel együtt az utánpótlást jelentő nőkereskedelem mértéke is. Úgy tűnik, az emberkereskedők inkább olyan célországokat választanak, ahol nem ütköznek ilyen mértékben korlátozó törvényekbe.
A törvény rendkívül széles és egyre növekvő (80 százalék körüli) társadalmi támogatottságot élvez.
2004. januárban a svéd kormány megkezdte a prostitúció és az emberkereskedelem elleni Nemzeti Cselekvési Terv kialakítását, mely a már meglévő törvényi szabályozáson túl az áldozatok megsegítésére, támogatására, valamint a szexipar iránti kereslet visszaszorítására is javaslatokat kínál majd, és szorgalmazza a nemzetközi összefogást. A veszélyeztetett társadalmi csoportok védelme érdekében az egyik legfontosabb teendőnek a figyelemfelkeltés tűnik, hogy a hatóságok, civil szervezetek, a média és a közvélemény is tisztában legyen a prostitúció jelentőségével, valódi természetével és az áldozatok életkörülményeivel.
A svédek példát mutattak a világnak a tekintetben, hogy a prostitúciót nem szükséges rossznak, hanem a nőkkel szemben elkövetett súlyos sérelemnek minősítették, amit nem intézményesíteni, hanem felszámolni igyekeznek a kliensek kriminalizálása és a prostitúcióból való kilépés feltételeinek megteremtése révén.
– Mit tehetünk ma Magyarországon a prostitúció visszaszorítása érdekében?
– A nemzetközi tapasztalatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a prostitúció legalizálása nem szolgálja a probléma megoldását. Olyan törvényi szabályozásra van szükség, mely alapján mód nyílik a prostituáltak futtatói és kizsákmányolói elleni hathatós fellépésre. E tekintetben a svéd modell ígéretesnek tűnik. Annak érdekében, hogy a törvényi szabályozás a futtatás államosítása, illetve egy szűk csoport önös érdekei helyett az áldozatok védelmét szolgálja, el kell érni, hogy össztársadalmi vita nélkül ne születhessen meg. A prostitúció elleni harc hatékonyságát növeli, egy komplex cselekvési terv kidolgozását segíti, ha több különböző társadalmi szervezet részéről is történik törvényhozási kezdeményezés. Fontosnak tűnik a rendőrség megkeresése, javaslataik meghallgatása és a törvényalkotásba való bevonása.
A prostitúció utánpótlásának kiiktatása érdekében fontos a veszélyeztetett csoportok hatékony védelmének biztosítása, valamint az időben történő felvilágosítás arról, hogy az emberek fogyasztási cikként történő kihasználása sérti az emberi jogokat. A nemzetközi emberkereskedelem előfeltétele a szexuális szolgáltatást igénylők helyi felvevőpiaca. Ennek a klienskörnek az anonimitásból való kiemelése révén remélhető a kereslet hathatós visszaszorítása.
A prostituáltak számára nem a munkakörülmények javítása, hanem a prostitúció alternatíváinak megteremtése jelenti a valódi segítséget. A prostitúció kényszerpályájából való kilépés lehetőségének biztosításában, az érintettek rehabilitációjában és integrációjában nélkülözhetetlen az egyházak, hívők szerepe.
A prostitúció globális probléma, politikai pártok fölötti, az emberi méltóságot érintő kérdés. Megoldása éppen ezért a törvényhozás és a végrehajtás összehangolását, össztársadalmi és nemzetközi együttműködést kíván.
Női perek: Malina Hedvig, Zsanett és Kármán Irén. Női koncepciós perek zajlanak, és ha nem vigyázunk, lesznek még itt mártírnők és nővértanúk is. A vizsgálati időszak során az áldozatokból vádlottak lettek, mintha kémek lepleződtek volna le. Messzebbről tekintve a három esetre, a három áldozatból a média három „kurvát” kreált. Azonban a kurvák bántalmazása ugyanúgy büntetendő, mint a férfiaké. Sok nő, nagyon sokan szeretnék elmondani saját tapasztalataikat, de szűkös és kevés a női tér, ahol megszólalhatunk, sok bennünk az öngyűlölet és nőgyűlölet, ami ritkán engedi, hogy összefogjunk magunkért.
Én azt képzelem, hogy a befulladt és idiotizálódott bal-jobb szembeállítások helyett várakozás és vákuum nyílik kollektív pszichénkben a nők felé. Erre adott zsigeri válasza a kollektív pszichénk férfi részének a nők lejáratása, mely részben tudattalan, részben nagyon is tervezett-szervezett reakció.
Malina Hedvig Zsanett és Kármán Irén ügyében férfi hatalmi rendszerekkel (politika, rendőrség, maffia) kerülnek szembe a nők és férfi hatalmi rendszerek (jogi, orvosi, szakértői) vizsgálják tetteiket. E rendszerek senkit nem engednek a maguk közelébe, aki tud nőül: e koncepciós perekben női-gender szempontok és érvek meg sem jelenhetnek.
A vizsgálati időszak során az áldozatokból vádlottak lettek, mintha kémek lepleződtek volna le. Ezek a nők a többszörös és kibogozhatatlanul összefonódott férfiuralom áldozatai, vagy mondhatnám úgy is, hogy a férfiszolidaritás áldozatai. És ezzel szemben nem létezik, vagy csak nyomokban létezik a női szolidaritás, amely védhetné őket, hiszen az „általános emberi” nevében lettek nőiségükben is megalázva.
Messzebbről tekintve a három esetre, a három áldozatból a média három „kurvát” kreált. Malina Hedviget megverték: biztos rossz helyen járt. Zsanett több mindenkivel szexelt, mint gondolnánk. Kármán Irént a férje is verte. Az áldozatok sommás megítélése mindezeket a „kurvaság” kategóriájába tartozónak véli, amin nincs mit védeni.
Azonban − anélkül, hogy a sommás megítéléssel egyetértenék, ám a fogalmi keretek tisztázása érdekében ezt lenne a legfontosabb megértenie a vádaskodó férfiprincípiumnak −, a kurvákat is ugyanazok az emberi jogok illetik meg, mint a férfiakat. Az ártatlanság vélelme, érzéseik realitásának elismerése, a szolidaritáshoz való jog, a testi épséghez való jog és más alap- vagy levezetett jogok érvényesek rájuk is. A kurvák bántalmazása ugyanúgy büntetendő, mint a férfiaké. Érdemes még egy kicsit messzebbről néznünk ezeket az eseteket. Ha így teszünk, a három példához még hozzátehetjük Geréb Ágnes, nemzeti bábánk esetét, vagy Simek Kittiét, aki az otthonkínzás áldozataként lett abuzáló nevelőapja gyilkosa, és Molnár Andreáét, aki a haszonelvű férfiterror áldozataként lett öngyilkos szépségkirálynő.
Lehangoló magyar női kilátások. Abban látom a kiút lehetőségét, csak ott látom megcsillanni a reményt, hogy sok nő érzi és gondolja ugyanezt: nagyon sokan szeretnék elmondani saját tapasztalataikat, de szűkös és kevés a női tér, ahol megszólalhatunk, sok bennünk az öngyűlölet és nőgyűlölet, ami ritkán engedi, hogy összefogjunk magunkért. Nő a feszültség, jogosak a sérelmek, s jól érezhető, hogy a „rendes nők” sincsenek biztonságban. A nők felháborodása emelgetné a média fazekának a fedelét, de ezt a fedőt erős kezek nyomják vissza.
Szinte csoda és kevés ember számára észlelhető, ha egymást erősítő, egymásra rímelő női írások is jelennek meg emberi jogainkról. Jó volna, ha ehhez sokan csatlakoznának, ha sokan észrevehetnék, hogy körvonalazódik egy szolidáris női platform, amely nem tűr némán tovább, és amit nem támadni, hanem támogatni kell.
Kirúgták hivatalából Varga Gergely kerületi ügyészt, mert a belső vizsgálat kiderítette, lefeküdt egy vádlottal, aki meg is vesztegette. Büntetőeljárás folyik ellene. Hétfőn fegyelmi és büntetőeljárás indult Varga Gergely kerületi ügyész, egykori szóvivő ellen, jelentette be a Fővárosi Főügyészség csütörtöki sajtótájékoztatóján Ihász Sándor fővárosi főügyész. Azután indultak az eljárások, hogy felelentés érkezett ellene vesztegetés gyanújával.
Korábban olyan értesülések láttak napvilágot, hogy Varga kétmillió forintot kért egyik ügyének a vádlottjától, és ennek fejébe enyhébb ítéletet, pénzbírságot ígért neki. Ihász cáfolta ezt az információt. A fővárosi főügyész elmondta, a feljelentések után indultak eljárások Varga ellen. Ihász maga folytatta le a fegyelmi eljárást, amiből kiderült, hogy Varga szexuális kapcsolatot létesített egyik ügyének a vádlottjával, és még 600 ezer forintot is kért tőle, amiért felfüggesztett börtönbüntetést ígért neki.
Ihász a vizsgálat eredményének ismeretében azt javasolta az országos főügyésznek, hogy Varga Gergely munkaviszonyát szüntessék meg. A főügyész csütörtökön hivatalvesztéssel sújtotta Vargát. Hozzátette, az ítéletet nem befolyásolja, mennyi pénzről van szó, hivatásukkal ugyanis már az is összeférhetetlen, hogy ilyen viszonyba keveredjenek egy ügy szereplőjével. Az alapügyről – amellyel kapcsolatban a bűncselekmény történt – annyit mondott: 2007. október 30-án nyújtotta be a vádiratot a X-XVII. kerületi ügyészség a Pesti Központi Kerületi Bíróságra csalás miatt. Ennek az ügynek a vádlottja volt az a nő, akivel Varga Gergely szoros kapcsolatba került. Ihász Sándor kifejtette, már önmagában az megalapozza a fegyelmi vizsgálat eredményét, hogy Varga Gergely ügyészként szoros kapcsolatba került a vádlottal, ahhoz nem volt szükséges annak megállapítása, hogy a vesztegetés megtörtént-e, illetve milyen összegű volt.
A fővárosi főügyész azt is megjegyezte – felelve a korábbi sajtóhírekre -, hogy nem akarták elhallgatni az ügyet. Azt mondta, hétfőn gyanúsították meg Varga Gergelyt, és a megalapozott gyanúsításhoz “megfelelő szintű és mértékű” bizonyítékokra van szükség, ezért nem hozták azonnal nyilvánosságra a történteket. Vargát egy Budapest közeli bevásárlóközpont parkolójában kapták el hétfőn, ahol a pénzt kapta volna meg. A sajtótájékoztatót pedig azért csak most tartották, mert a fegyelmi eljárás végeztével most szolgálhattak lényegi információval. Mindezektől függetlenül tart a büntetőeljárás – melyben Varga gyanúsított -, és ha bűnösnek találják, akár börtönbe is kerülhet. A nyomozást a Központi Nyomozó Főügyészség folytatja “fontosabb ügyben intézkedő hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette” miatt.
Varga Gergely tavaly januárig volt a Fővárosi Főügyészség szóvivője, akkor azért távozott a posztról, mert feljelentették. Ahogy arról egy hangfelvétel alapján beszámoltunk azt állította a Mendoza-ügy bírósági tárgyalása után, hogy ismeri a valódi tetteseket. A belső vizsgálat szerint csak blöffölt, így nem indult ellene eljárás.
Keleti Györgyinek nagyon boldog és gondtalan gyermekkora volt. Mindenük megvolt, hiszen édesapja befolyásos politikus volt. Györgyi az évek múltával egyre kívánatosabb lett…
A prostitúció tulajdonképpen szexrabszolgaság, az emberi személyiség fogyasztói áruvá silányítása, megalázása, kisemmizése. A prostitúció szabályozása, bárminemű legalizálása az egyöntetű külföldi tapasztalatok szerint a korrupció megugrásához, a magánélet totális válságához és a szervezett bűnözés elburjánzásához vezet – állítják hazai és külföldi szakértők. A fegyver- és a drogkereskedelmet is leköröző iparágnak Magyarország válhat az európai központjává, ha a prostitúció az erősödő nyugat-európai tendenciának megfelelően nálunk is legálissá válik. Márpedig úgy tűnik, a prostitúcióhoz kötődő, rendkívül jól szervezett nemzetközi bűnözés a politikai és gazdasági elitig elérve mindenhol komoly nyomást gyakorol a törvényesség elfogadtatására. A prostitúció visszaszorításában idáig egyedül hatékonynak a svéd joggyakorlat bizonyult, amely a prostituáltat áldozatként, a férfi klienst és a futtatót pedig bűnözőként kezeli. Hollandiában sorra zárnak be a szexbárok, a bordélyházak, és már a törvényhozást is elérte a társadalmi tiltakozás ereje. A szavazópolgároknak ugyanis elegük lett, egyre komolyabb intézkedéseket várnak a kormánytól a társadalmi hanyatlás megfékezésére, mivel az intézményesített prostitúció a nőkkel, gyerekekkel szembeni erőszak és elnyomás fölerősödéséhez vezetett. A prostitúció legalizálása Hollandiában, Németországban, Ausztráliában és Új Zélandon egyaránt megbukott, Magyarországnak tehát semmiképp sem szabad e vonatkozásban utat engednie a liberalizációs törekvéseknek – mondta el előadásában a Nőkereskedelem Elleni Nemzetközi Koalíció igazgatója, Janice G. Raymond (USA) azon a nemzetközi konferencián, amit az elmúlt héten rendezett a Prostitúció Nélküli Magyarországért Mozgalom a prostitúció visszaszoríthatóságáról, s amelyet az Amerikai Egyesült Államok budapesti Nagykövetsége, a Svéd Királyság budapesti Nagykövetsége, az Európai Női Lobbi, az Európa Tanács Budapesti Ifjúsági Központja, valamint az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal is támogatott.
Női perek: Malina Hedvig, Zsanett és Kármán Irén. Női koncepciós perek zajlanak, és ha nem vigyázunk, lesznek még itt mártírnők és nővértanúk is. A vizsgálati időszak során az áldozatokból vádlottak lettek, mintha kémek lepleződtek volna le. Messzebbről tekintve a három esetre, a három áldozatból a média három „kurvát” kreált. Azonban a kurvák bántalmazása ugyanúgy büntetendő, mint a férfiaké. Sok nő, nagyon sokan szeretnék elmondani saját tapasztalataikat, de szűkös és kevés a női tér, ahol megszólalhatunk, sok bennünk az öngyűlölet és nőgyűlölet, ami ritkán engedi, hogy összefogjunk magunkért.
Kirúgták hivatalából Varga Gergely kerületi ügyészt, mert a belső vizsgálat kiderítette, lefeküdt egy vádlottal, aki meg is vesztegette. Büntetőeljárás folyik ellene. Hétfőn fegyelmi és büntetőeljárás indult Varga Gergely kerületi ügyész, egykori szóvivő ellen, jelentette be a Fővárosi Főügyészség csütörtöki sajtótájékoztatóján Ihász Sándor fővárosi főügyész. Azután indultak az eljárások, hogy felelentés érkezett ellene vesztegetés gyanújával.