define('DISABLE_WP_CRON', true); Lulu naplója | PárForintos | Oldal 21

Archívum kategóriák szerint: Lulu naplója - Oldal 21

A mellem

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás
Törlesztem tartozásom a mellem felé, merthogy még nem írtam róla semmit, pedig mennyire szeretem… Mindig azt szoktam mondani, hogy a saját mellem fetisisztája vagyok. A mellem nagy, ennél fogva, illetve saját súlyánál fogva persze nem áll csúcsosan. De valamit valamiért… Ettől függetlenül nem érzem tökéletlennek, nem szeretném ha másmilyen lenne. A ruhatáram nem garbókból áll, büszkén és merészen tárom magam, vagy legalábbis a mellem a nagyközönség elé, és élvezem, hogy nemcsak a férfiak, de a nők nagy része is utánam fordul az utcán. Ennek megfelelően nagy gondot fordítok az ápolására. Krémek, ápoló pakolások, bőrradírok… stb., a mellem kényeztetésére mindig szánok időt. „Mert megérdemlem.”
Minthogy ilyen nagy gondot fordítok az ápolására, alapvetően féltem a mellem. A szélsőséges kötözések és tűszurkálások kifejezetten taszítanak, úgy érzem, ártanék vele magamnak. De a mellem mégiscsak tenyérbemászó, mégiscsak úgy kívánkozik, hogy a férfikéz határozottan markolja meg, mégiscsak a mellbimbómnál fogva illik meghúzkodni… Ezekről nem tudok lemondani. Különösebben nem igénylem a mellem ingerlését, de ha egyszer hozzákezd az uraság, egészen a pinámig érzem és többet követelek.
A mellbimbóm egyébként viszonylag kicsik, persze ha felizgult, összeráncosodik és meghegyesedik, nem lehet nem észrevenni, nem lehet szó nélkül hagyni. Erről jut eszembe, hogy igazán zavarba ejtő tud lenni, ha az utcán vagy közlekedve akár egy fuvallat hatására keményedik meg és érzem, hogy útban van a melltartó, aminek a csipkéje csak tovább dörzsöli. Mennyire nehéz ilyenkor nem odanyúlni…
De ha én magamnak nyúlok hozzá, akkor fájdalom szerzés céljával teszem. Önkielégítés közben a pinámnak jut a gyengédség, és ha úgy kívánom, a melleimnél fogva ellensúlyozom, illetve fokozom a gyönyört. Az apró, de éles csippentések, vagy egy-egy ruhacsipesz feltűzése a bimbókra változatos és intenzívebb élvezetet jelentenek számomra. Ez mással még nem fordult elő, de izgatna, ha a férfi nyálazná össze a mellbimbóm, hogy aztán csipeszeket helyezzen rájuk és azoknál fogva húzogassa finoman, vagy épp erősebben. Férfitól azt is szívesen veszem, ha egyszerűen ráharap a mellemre, határozottan megszívja a bimbóimat, vagy a fogai közé szorítva rángatja őket. Ez utóbbi nagyon „jól tud fájni”.
Nem tudom, miért pont a fájdalom okozás tárgyaként említem a mellem először. Alapvetően azt gondolom, ha szexről van szó, nincs olyan testrész, amit ne lehetne végtelen számú módon és szituációban izgalmas játék részévé vagy játékszer célpontjává tenni. A mellem ezt kívánja. Talán túlságosan szem előtt tartom, talán túlságosan féltem… de azt hiszem, a fenti megközelítésben, legszívesebben mégis a mellemet áldozom az erőszak oltárán.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Vibrátorral lépés a határtalanság felé

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás
Pár hónapja vettem meg a vibrátoromat. Nem azért, mert különösebben igényeltem volna az efféle behatolást magányos pillanataimban, inkább úgy éreztem, „kell és kész”: hogy a magamról alkotott képhez és a szexualitásomhoz hozzátartozik, hogy egy műfasz lapuljon a fiókomban. Azóta kedves segédeszközzé vált, melyet a lehető legváltozatosabb módon használok ki- és fel.
Önkielégítés közben kerül elő a legritkábban, legalábbis ha senki sem néz közben. A pinámat dugdosni hamar meguntam, ha magam vagyok, nem jut eszembe használni, mint ahogy az már említettem is. Kivéve, ha az erotikus irodalom egy gyöngyszeme kerül a kezembe. Olyankor nagyon kényelmes megoldás a harmadik karomat becsúsztatni és a bugyimat, mint kicsúszásgátlót eligazgatni rajta, és hagyni, hogy csak rezegjen bennem, szinten tartva ezzel az izgalmamat, amit a könyv okoz.
Máskor a számat izgatom vele, miközben a csiklómat simogatom. Természetesen a legélethűbb formájú, színű, anyagú típust választottam a boltban, többek között azért, mert a szopás kulcsfontosságú számomra, a műtaggal pedig szívesen pótlom olykor az épp kéznél nem lévő igazit. Az orgazmusomhoz nagyban hozzájárul az ilyesfajta stimuláció.
Időnként rám jön a fotózási kényszer. Egyrészt, mert szertem megnézni magam a másik oldalról; másrészt, mert tudom, hogy meg fogom mutatni a képeket és előre izgalomba hoz, hogy izgalmat váltok majd ki ezzel. Az ilyen alkotómunka során is jó szolgálatot tesz egy műfasz. Az élvezten túl, saját magamhoz is közelebb hoz. A legutóbbi alkalommal például a fenekemet állítottam középpontba: nem volt szűz a hátsó felem, de mégis idegenkedtem a bevetésétől. Úgy döntöttem, nekem kell megtapasztalnom, milyen ütemben válok befogadképessé, „tiszta” vagyok-e hátul, mennyi előkészítést igényel a fájdalommentes behatolás… stb.
Próbálkozásom eredménye, egy nagyon izgalmas fotósorozat mellett, a kedv lett, hogy bátran felkínáljam a fenekem egy valódi faroknak is; a meggyőződés, hogy a fájdalom kiküszöbölhető; és a megnyugvás, hogy a mocskos felajánlkozásommal nem piszkítom be szükségszerűen a másikat.
De a vibrátorral kapcsolatban, a felhasználásánál nekem fontosabb volt maga a megszerzés aktusa, ami számomra egy újabb határ átlépése, egy újabb gátlás elvesztése, egy újabb vágy megvalósítása volt. Azáltal, hogy bementem egy szexshopba, ami tele volt oda pornófilmet nézni és farkat verni járó férfiakkal, hogy kiválasztottam a megfelelőt, hogy kiléptem a boltból az utca hömpölygő tömegébe egy zacskóval a kezemben… megtettem valamit, amit korábban nem volt bátorságom megtenni és ez büszkeséggel töltöttel. Emlékszem, ahogy közeledtem az üzlet felé, úgy éreztem, mindenki engem néz, mindenki tudja, mire készülök és már majdnem szégyelltem is magam. De nem tehettem meg, hogy visszaforduljak, magam miatt nem. Lenyomtam a kilincset és határozottan, tekintetet vonzó dekoltázsommal és önbizalmat sugározni próbáló mosolyommal fordultam az eladóhoz. Majd eszembe jutott, hogy ő egy vibrátort vásárló nőnél durvább dolgokat is tapasztalt már minden bizonnyal, így aztán elmúlt minden szorongásom. Amikor újra az utcára léptem, nem kellett megjátszanom a magabiztosságot. Nő voltam, megtettem, amit a vágyam követelt, kizártam magamból a társadalmi előítéletek miatti szégyenérzetet, nem engedtem, hogy rámerőszakolt gátlásaim gúzsba kössenek. Boldog voltam és elégedett: jól éreztem magam a bőrömben.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Sperma kóstoló

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás
Nem irtózom a spermától, sőt, vágyom rá, méghozzá azért, amit számomra szimbolizál: a férfi önmagából ad, én pedig be- vagy elfogadom őt. Nevetségesnek tartom, hogy egyes nők az ízén fanyalognak, az állagától óckodnak. Ez mind mellékes. Ha kapsz belőle, valami olyat tettél, amivel örömet szereztél és mindezt a lehető legönzetlenebb módon. Különben is ha bekapom egy férfi farkát, akkor már nem teljesen mindegy?!
Igaz, én magam sem engedtem sokáig a számba, viszont a kezdetektől fogva kóstolgattam, lenyalva innen- onnan, a hasáról, az ujjamról, a mellemről…stb. Az első szopásnál utáltam, már a farkát is, képtelen voltam csinálni. Meg- megnyaltam ugyan, de szerencsére ő is belátta, hogy ehhez még dolgoznia kell rajtam. Nem sokkal később, egy alkalmi kapcsolatban éreztem rá a dologra. Azt hiszem azért, mert nem tekintettem partnernek az illetőt, így, mint egy babán, gyakorolhattam kedvemre (meg persze az ő kedvére is). Pornógyűjteményem gyöngyszemei is a témához kapcsolódnak. Sokszor semmi mást nincs kedvem letölteni, csak a szopást bemutató(- imitáló) filmeket. Azok közül is a konszenzuális alapon, de erőszakosabb vagy a szájban véget érők érdekelnek.
Úgy látszik, a kísérletezéseim alanyai mindig az alkalmi vagy rendszeresebb szeretők, mert a számba történő élvezés is egy, egyébként nagyon gyengéd és gondoskodó partner együttműködésének köszönhető. Egyrészt, biztonságot adott a viszonyunk „tárgyilagos” jellege, másrészt, tudtam, hogy bárhogy is reagálok rá, őt nem fogom sem megbántani, sem zavarba hozni. Nem erőltette a dolgot: épp csak annyira tépte a hajam, amennyire máskor is, miközben húzott a farkára. De én meggyőzően kérleltem és végül meg is kaptam, amit akartam. Felejthetetlen élmény marad, ahogy a meleg geci egyszer csak meglepetés-szerűen elárasztotta a szám és csak spriccelt újra és újra. Nem nyeltem le, azóta sem nyelem, csak amennyi magától lecsúszik. De hosszú percekig játszadoztam vele, szétkentem az ajkaimon, kicsorgattam a számból a melleimre. Aztán a sráccal közösen törölgettük tisztára magam. Számomra ez nagyon intim élmény, ami pedig valamiféle „tiszta” szeretetettel jár együtt. Megnyílás, önátadás, felajánlkozás, befogadás, játék, határok próbálgatása és átlépése a másikért és magamért – kell ennél több…?

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Álom-kép

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás
Éjjel szabadjára engedtem a fantáziám. Nem tudtam aludni izgalmamban, számoltam a hátralevő éjszakákat. Kicsit aggódtam az együttalvás miatt, sosem ment, sosem volt nyugodt vagy igazán pihentető. Némi szégyenérzettel vegyített forgolódás, amit az amerikai kommersz filmjelenetek váltanak ki, amikor nem tudunk egész éjjel egymás karjaiban maradni, pedig láttuk, hogy úgy kell.
Aztán eszembe jutott az éjszaka reggeli folytatása, ami sosem marad el, és az ujjaim is dolgukra indultak. Eszembe jutott, hogy a számmal akarlak ébreszteni, hogy pótoljam a hiányolt intimitást. Elképzeltem, ahogy a puha, álmos farkad felé indulok a takaró alatt és megérzem rajta a nászunk illatát, ami bódít és hipnotikusan magához vonz. Aztán finoman a számba szívom, kihasználva, hogy nem okoz gondot a méret és kedvemre nyelhetem el és tölthetem ki vele a szám. Sok nyálat gyűjtve kezdek hozzá, hogy kellően csússzon, és bár már érezni is, ahogy elönti a véred, de amíg lehet, kihasználom a „kedves” állapotot. Ahogy ébredezel, megmozdul csípőd, máris át akarod venni az irányítást. Az ujjaid a hajamba fúródnak, a farkad feláll a számban. Én pedig folytatom, egyre lelkesebben és mohóbban kezdelek szopni. Érzem ahogy a hajamba markolsz és finoman téped. Mélyen a számban tartom a hímtagod, mintha sosem akarnám elengedni (miért is akarnám?!). Mindig zavarba hoz, hogy én jobban erőltetem a behatolás mélységét, mint te magad. Persze tudom, hogy te nem vagy erőszakos, én viszont boldogan fakadok könnyekre a farkadon, a farkadtól. De mivel ez csak egy fantáziakép, te nyomkodod a számba, határozottan, nem törődve az öklendezésemmel, hogy kapok-e levegőt, hogy mindent összekenek a sűrű, kicsorgó nyálammal. Később kihúzod a számból a farkad és azzal simogatod az arcom, én pedig doromboló macskaként dörzsölöm hozzá magam… Közben pedig már elért a választóvonal, a dilemma pillanata, hogy hová is tedd majd vissza.
…de az orgazmus nem várhatott tovább, eddig tartottunk. A többit majd együtt kitaláljuk…

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

A szám íze szerint

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás

A száj a legfontosabb: kapocs a másikhoz. A számon keresztül adom át magam és a számon keresztül nyelem el őt. A száj a szex alapvető színtere és a rendezője is. Utasít, parancsol, hív, elküld, közöl és hallgat, figyel, felfedez, érez, kóstol és ízlel. A száj köti össze az eseményeket és a testeket az ágyban. Az ajkak puhasága, melegsége, nedvessége; a fogak keménysége; a harapás okozta gyilkos fájdalom; az ajkak gondoskodó ölelése; a nyelv gyengéd simogatása; a beszéd, a suttogás, az üvöltés, a nevetés, a mosoly, a lihegés, a nyögés…révén.
Az egész a beszéddel kezdődik, elvégre az ember nem kezd olyannal, akinek nincs mit mondania. Persze két szerető gyakran a legképtelenebb dolgokról kezd beszélgetni. De beszélgetni kell! Kora sedülőkorom óta az idősebb férfiak vonzottak, mert lenyűgöző dolgokat mondtak nekem és ez elbűvölt, felizgatott, vágytam rájuk. De szex közben sem lehet csend, a kommunikáció pedig mindenféle módon és eszközzel nagyon intenzív. Bár én nem szeretem, ha valaki egyáltalán nem hallat hangokat. Az olyan, mintha nem akarna velem osztozni az élvezetében.
De az én szám igényli, hogy végig aktív résztvevő maradjon és ne csak a klasszikus csók- szopás kombináció jusson neki. Nem tudom, például egy férfiben milyen késztetés dolgozik, amikor az ujjával hatol az ajkaim közé, és azt sem, hogy nekem ez miért fontos gesztus, de az. Pár éve együtt aludtam egy frissen megismert, de végül hosszabban megmaradt sráccal. Nem morális okokból, de úgy éreztem, korai lenne a szex. Persze, a testem akarta, az övé is, viszont tartottam magam a korábban hozott döntésemhez. Egészen addig, amíg az arcom simogatása közben az egyik ujjával el nem érte a számat és a hegyét végighúzta a mintegy varázsütésre szétnyíló ajkaimon. Azelőtt még nem történt így, mégis ösztönösen szívtam a számba, ösztönösen fogadtam magaba a behatolót. Nem tudtam másképp tenni és nemet sem akartam mondani többé…
Aztán ott van a harapás is, ami rendkívül izgalmas játék, látszólag a másikkal, de sokkal inkább önmagammal: önkontroll-gyakorlás. Még kiskoromban, 7-8 évesen, jótestvérek módjára martuk egymást a húgommal. Megharaptam a kezét, és akkor valamilyen furcsa, állati ösztön uralkodott el rajtam. Hihetetlenül erős és intenzív érzés volt, sosem tudnám elfelejteni. Belé akartam vájni a fogam, a húsába, nem törődve semmivel, nem törődve a fájdalmával. Tépni akartam, talán ez a legkifejezőbb megfogalmazás. Efajta állatiasság a szexben tört felszínre belőlem azóta.

A Káma-szútra szerint egyébként, ami megcsókolható, az meg is harapható- a szem, a felső ajak és a száj belseje kivételével. Tehát harapni kell és igényelni a másik harapását. Egyszer, egy fiú mellettem feküdt, az ujjai bennem voltak és ki-be csúszkáltak. Már nem tudtam magamról, teljesen belebújtam a nyakába, éreztem a bőrén a saját lihegésem forróságát. Miután elélveztem, mosolyogva jegyezte meg, hogy megharaptam a vállát. Nem is emlékeztem rá…

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Részletkérdés

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás
Egy internetes ismeretség volt: valami korábban nem tapasztalt, valami figyelemfelkeltő, valami izgalmas, valami, ami épp foglalkoztatott. Köszönt, elkérte a számom azzal a megjegyzéssel, hogy akkor ő most felhív, 30 percet kapok, arról beszélhetek, amiről csak akarok, a végére tudni fogja, egymást keressük-e. És akkor én egy idegennek megadtam a számom mindenféle előzmény nélkül, beszéltem fél órán keresztül- fogalmam sincs miről, nagyon zavarban voltam. De valószínűleg a fenekemet érő első tenyércsapásokról meséltem. (Mert erre volt kíváncsi, illetve, hogy hagyom-e magam, szükségem van-e erre és milyen hatással van/volt rám.)

Nagyon kislány voltam, lázadás mögé bújtatva az önbizalomhiányomat és a saját magam előtt fel nem fedezett nőiségemet. Acélbetétes bakancsot hordtam, mert szerettem, megjegyzem, önazonos cipőm volt akkoriban. Nem akartam változtatni sem, biztonságot jelentett, hogy egyfajta szubkultúra stílusjegyeit magamra ölthettem. Ő azt mondta, tűsarkú cipő kell, és el sem tudja képzelni, hogy egy bakancs bármiféle nőiességnek teret hagyhat. Haragudtam rá ezért, fel voltam háborodva, ő csak egy idegen, aki minden este 22:10-kor, Kis herceg analógia szerint felhív és napról napra próbál megszelidíteni. Miért hagyom, hogy összezavarjon? Pár héttel később cipőt vettem, jártam a boltokat. Tél volt, és arra gondoltam, nem hordom a bakancsomat többé. (Persze, hordtam.) De az egyik boltban végignéztem a tűsarkú cipősoron és izgalomba jöttem. Nem tudtam mi bújt belém, de hevesebben vert a szívem, próbáltam leplezni, hogy zavarban vagyok, de nem hinném, hogy sikerült. Mindenesetre, levettem egy fekete (és valamilyen fehér színű mintával díszített) tűsarkú, hegyes orrú cipőt, belebújtam. Büszke voltam; alig vártam, hogy este legyen és elmesélhessem neki, remélhetőleg örömet okozván ezzel; de szégyelltem is magam, mert nem én voltam az, olyat csináltam, amit korábban még nem és ez nevetségesnek tűnt. Ő is épp ezt mondta, a „szűz lány a szexshopban” hasonlattal kiegészítve. Megjegyeztem, hogy azt hittem, örülni fog és büszke lesz rám. Csak nevetni kezdett és hozzátette: nagyon boldoggá tettél. … Aztán a bakancs szép lassan lekopott, de a magassarkú cipőkig még várni kellett önmagamra. Egy napon viszont már nem volt kérdéses, hogy melyik csizmát fogom megvenni. Furcsa, hogy a részletek mennyire fontosak. Hogy mennyit változik az önbizalmam, a tartásom, a hangulatom, ha a metróperonon csendben várakozó emberek előtt végigsétálok a kopogó csizmámban és tudom, hogy mindenki odanéz- de már akarom is, hogy nézzenek.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

A kurva szó jut eszembe magamról.

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás
Vannak férfiak, akik nem indítanak el bennem semmit. Csak tudtuk, tudjuk, hogy minek kell történnie. Merthogy tudjuk már egész zsenge ifjú korunktól fogva: filmekből, a barátaink beszámolóiból, a Peti, Ida, Picuri című kedvenc gyerekkori képregényünkből, a szülők polcán titokban lapozgatott szocreál stílusú Hogyan szeretkezzünk? című oktatókiadványból… stb. Csak ez nem jelent sokat, lelkileg vagy érzelmileg lehet, de nem emlékszem rájuk, nem hagynak nyomot. Megtörténtek, ahogy kellett, ahogy várható volt. És épp ezt nyújtják, a kiszámíthatóságot, az állandóságot, a konformizmust.
De egész más a helyzet azokkal a hímekkel, akiknek a jelenléte már önmagában vágykeltő. Akik mellett és akikkel együtt megszűnnek a határok. Akik kreativitásra, „lázadásra” késztetnek. Akik kedvéért egy pillanatra más leszek, egy kicsit merészebb, egy kicsit perverzebb, egy kicsit erkölcstelenebb… És akik valószínűleg sosem lépik át a klasszikus értelemben vett szerető szerepet. De mindez mégis olyan fontos, mert észre sem veszem, de magamért csinálom, nekem (is) okoz örömet. Klasszikus példája ennek, amikor a nő egy kurva bőrébe bújik, hogy a szeretője kedvében járjon, aztán maga is meglepődik, milyen izgatott és milyen hevesen ver a szíve, miközben a ledér fehérneműk között válogat. (Ugyanakkor hozzátenném, hogy nincs annál nagyobb csalódás a nő számára, ha többszörösen átázott bugyijával, fejben ráhangolódva és előkészített vagy épp magán viselt kiegészítőivel nem a kívánt hatást éri el.)
Ha eljön az ideje, csak eszembe jut egy póz, egy helyzet, egy ruhadarab, egy tárgy, egy szerep…stb. és már nem tudom kiverni a fejemből. Ezeket az adott férfi inspirálja, és ezt nagyon fontosnak tartom, hogy hiába fantáziálok dolgokról, sosem lehet a kész jelenethez keresni a másikat, hanem együtt kell megvalósítani és átélni, érezni kell, hogy mit vegyíthetek a hétköznapok szürkeségébe. Persze, a férfiak alapvetően nyitottak: egy kis csipke, egy tűsarkú cipő, egy szatén kesztyű, egy üveg pezsgő- egy pezsgős üveg, egy dominaként csókra emelt kézfej vagy épp szubmisszívként felkínált fenék… (csak, hogy közhelyes legyek).
Nekem mindenesetre fontos mozzanata a szexnek ez a bennem zajló előkészülete, ami izgatottá tesz, átnedvesít és felforrósít, csillog tőle a szemem. Akár az olyan banális dolgoktól kezdve, mint pl. a pina-borotválás vagy a combfix vásárlás. Fontos, mert úgy érzem, megtehetek dolgokat, amiket máskor- mással nem, szerepekbe bújhatok, tőlem idegen mozdulatokat próbálhatok ki…stb., és élvezem, hogy ehhez előkészítem a testem, előkészítem a lelkem, hogy aztán átadjam magam, felkínáljam magam, mint ős-örömforrást. Cserébe pedig megkapom, amit akartam: egy férfit, aki sóvárog utánam, aki belém akar bújni, akinek a tekintetét elhomályosítja a vágy, akit egy mozdulatom vagy érintésem megbénít. Furcsa, hogy tudatmódosító gerjedelem ellenére, milyen józannak érzem ezeket az utolsó, „megadás” előtti pillanatokat. Furcsa, hogy mennyire intimmé és szeretettel telivé teszi az együttlétet a valami más. Ebben nagy szerepe van a hálának a lehetőségért; az önzetlenségnek, mert megteszem érted és neked; a bizalomnak, hogy megmutattam valamit, ami én vagyok, de máskor titkolnom kell; a kölcsönösségnek, hogy mindezt egymással tudtuk megosztani; a nyitottsgának, mert mellettem van valaki, aki ugyanazt akarja; és annak, hogy kicsit fel- és megszabadítjuk egymást. Az ilyen pillanatokban arra gondolok: „A kurvád akarok lenni.”

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Fejmunka

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás
Sosem tudom eldönteni, hogy mi késztet a(z ön)simogatásra: a testem jelez és a beindítja a fantáziámat vagy épp fordítva. Nem mintha a kezdeti lökés után számítana, ugyanis az esetek többségében a hangulatomnak megfelelő pornogáf műveket kutatom fel sürgősen vagy inkább kényelmesen, az erre fordítható időmennyiség függvényében. (Korábban nagyon élveztem a dialógus formájában zajló fantáziálásokat, magyarul a csetszexet, de a pornó kényelmesebb és könnyebb megtalálni azt, „ami segít”.)
Ha mégsem élek az online segédeszközzel, annak tipikus oka az unalom, illetve ha valamilyen szokatlan dolog jut eszembe, ami tudatmódosítóként hat rám. Ez alatt a különböző tárgyak, ruhadarabok, krémek, ékszerek szexuális felhanggal történő bevonását értem a játékomba, és a fantáziám felélénkülését. A fájdalomról majd máskor írnok, de az egyik kedvenc eszközöm a közönséges ruhacsipesz. Nagyon ritkán és a pinám külső ajkaira feltűzve vetem be őket. Amiért izgalmasak számomra, hogy több hullámban hatnak: amikor felkerülnek egy enyhe, kellemes fájdalommal, mely rögtön bizsergéssé válik; és amikor lekerülnek: igazán éles, hirtelen fájdalmat hasítva a húsba. Ez utóbbit az orgazmussal egyszerre szoktam időzíteni, nem is magyarázom, miért.
Ha a fejemre hagyatkozom, az örök klasszikus képeket hívok segítségül, úgymint a titokban leselkedő személy, aki figyeli a lelkesen dolgozó ujjaimat, aki kedvéért egy kicsit jobban széttárom a combjaim, akinek egy kicsit hangosabban nyögök…(Hasonlóan izgalomba hoz olykor a lebukás lehetősége is.) Bevált módszer a korábbi kedvenc élmények újraélése is, például egy emlékezetes éjszaka során félálomban- tudattalanul érzett, szűnni nem akaró gerjedelem, amit a bennem lévő és egymást váltó ujjak és farok véget nem érő ingerlése okozott, de minden megkönnyezett szopás felidézése is kiváló ajzószer.
Testi vonatkozásban az jutott eszembe, hogy ha saját magam generálom az orgazmust, sokkal kifinomultabban érem el. Sokkal kreatívabban ingerlem a testem, és tényleg az egész testem, nem csak a pinám. Ilyenkor nagyon szeretem alaposan benyálazni és harapdálni a szám és gyakran szorítom a nyelvem a fogaim közé, hogy aztán a szoros satuban mozgassam. Ilyenkor szoktam izgatni a melleimet is: sokszor nem is a jól bevált mellbimbó morzsolgatás, hanem az egész tenyeremmel való megmarkolás az, ami tovább fokozza a vágyamat. Érdekesnek tarom, hogy pornó-felhasználóként sosem nyögök hangosan, de ilyenkor nem tudom -vagy akarom- elfojtani a feltörő sikolyt.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Ha magam(ban) vagyok…

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás
Szeretem simogatni magam, talán túlságosan is. Van, hogy órákat töltök ezzel és nem mindig azért, mert a pinám követeli vagy hiányzik, egyszerűen jól esik. Szeretem megérinteni a melegségét, a puhaságát. Az ajkaim maguktól nyílnak szét és csalogatják egyre beljebb az ujjaimat. És ez nem csak a gyengédségről szól, belemarkolni a nő-húsba erős tenyérrel vagy megcsapkodni, csippentve szétfeszíteni épp olyan izgalmas, mint lágyan belecsúszni a síkossá váló résbe.
Az orgazmus általában nem is célom, de természetesen elmaradhatatlan része a dolognak. Gondolom azért nem csábít a csúcs, mert lassan regenerálódom utána, így az mindig a játék végét jelenti. Ha rajtam múlik -és ki máson múlna-, sosem kapkodom el. Egy idő után az ujjbegyemen a bőr felázik, mint amikor túl sokáig fekszem a fürdőkádban. Ilyenkor tartom a kóstolómat annak rendje és módja szerint: előbb a szaglószervemet kínálom meg az izgatott pinám illatával, majd kiszívogatom a felázott bőrszövetből a sós-édes ízt. Nem is tudom, szeretem-e. Az illatát igen, önkielégítés után nagyon ritkán mosok kezet, mert imádom újra és újra megszagolni. És imádok pinás kézzel a dolgomra indulni, főleg mit sem sejtő férfiakkal kezet fogni.
Magányosan inkább csiklóérzékeny vagyok, vagy csak lusta. Nem szoktam megdugni magam és különbenis békében élünk egymásban a pinámmal, nem érzek késztetést rá, hogy ily módon hódítsam meg, győzzem le, tegyem a magamévá — hogy csak a klasszikus koitális hasonlatokat említsem. De kivételt képeznek azok a helyzetek, amikor valami szokatlanabb (egy marék filctoll) vagy épp borzasztóan banális (gyertya, de banán is) dolog akad a kezembe, amiről úgy vélem, pont belém fér, sőt, egyenesen oda teremtették, és erről bizonyosságot kívánok szerezni.
Az alaptermészetem szerint pénisz-irigy vagyok és gyakran gondolok úgy a csiklómra, mint egy aprócska farokra. Rajongani tudok, amikor a pornóirodalomban hasonló felfogással találkozom és a „verem a csiklóm” megfogalmazást kifejezetten találónak találom. Sokszor veszem két ujjam közé a kicsikémet miután megduzzadt és megkeményedett, hogy aztán húzogassam rajra a pici bőrréteget. Ez nem pusztán fiziolgiai ingerlés számomra, talán túl sokat is képzelek mögé.
Nem tudom, más nő pinája milyen ütemben és mennyiségben nedvedzik, az enyém elég lassan, de bőségesen. Szeretek megdolgozni a nedvességéért, és nagyon megnyugtatónak érezni, ahogy fokozatosan nyálkássá és simulékonnyá válik. Megfigyeltem, hogy egy intenzívebb orgazmus után sűrű, áttetsző-fehéres nedv csorog ki belőlem. Ez a kedvencem, egyrészt, mert a gecire emlékeztet, másrészt nagyon szeretem szétkenni a még érzékeny és vérbőségben lüktető pinámon.

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!

Ok és cél

Szerző: Időpont: 2009 Nincs hozzászólás
Miért foglalja el elménket annyira a szex? Azért, mert ez a legvégső menekülési mód. Ez az önmagunkról való megfeledkezés utolsó mentsvára. Egy pillanat erejéig, legalább egy másodpercig ez a teljes feledés- és nem létezik más módja annak, hogy megfeledkezzünk magunkról…
Amikor az életünkben csupán egyetelen dolog van, amely az abszolút menekülés igazi útja, akkor ahhoz nagyon ragaszkodunk, mert ez az egyetlen pillanat, amikor boldogok vagyunk. Minden más probléma lidércnyomássá változik…
Ragaszkodunk tehát ehhez az egyetlen dologhoz, amely az önmagunkról való teljes megfeledkezést nyújtja, amelyet boldogságnak nevezünk. De amikor ragaszkodunk hozzá, akkor ez is rémálommá válik, éppen ezért szeretnénk megszabadulni tőle. Nem akarunk a rabszolgájává válni.
(Krishnamurti: Szerelemről és magányról)

A legjobb SZEXSHOP itt! – A legjobb POTENCIANÖVELŐK itt!