Egy balkáni emberkereskedő bandát számoltak fel nemzetközi együttműködéssel – jelentették be Belgrádban. Szerbiában 13, Bosznia és Hercegovinában pedig 12 embert vettek őrizetbe az Interpol, illetve tizenhárom ország rendőrségének közreműködésével.
A bandát egy délnyugat-szerbiai, presevói férfi irányította, aki török és albán állampolgárokat, de elsősorban albán kiskorúakat csempészett Nyugatra. Hivatalosan nem közölték, de úgy tudni, hogy a bűnözők elsősorban a szexiparnak szállították a gyerekeket Olaszországba.
A jelenség a természet- és magatartás tudományok fényében, a keresztény hagyomány értelmezése és erkölcsi értékelése.
A mai szóhasználat különbséget tesz a homoszexuális cselekedet (viselkedés) és orientáció (a homoszexualitás) között. Az első szó olyan szexuális kielégüléshez (orgazmushoz) vezető cselekményt jelent, melyet azonos nemű személyek végeznek egymással. Általánosan elterjedt az a feltevés, hogy az orientáció, a ” homoszexualitás ” is hasonlóan magától értetődő kifejezés, mely könnyen azonosítható magatartásmódot, alap-beállítottságot jelöl meg. A valóság nem ilyen egyszerű. A közkézen forgó meghatározások ugyanis nem egy esetben nemcsak tudományos megfigyeléseken alapulnak, hanem tükrözik a megfigyelő előfeltevéseit is. A kifejezés koránt sem egyértelmű. Örökölt vagy születés után kialakult, esetleg kialakított magatartásmódot jelöl, mely az azonos nemű személy iránti domináló, vagy hosszabb-rövidebb ideig tartó szexuális vonzalomban nyilvánul meg. Korábban psychopatológiai jelenségnek tekintették, napjainkban azonban általában a szexuális orientáció változatának vélik, amely genetikus, a terhesség alatt vagy később, az ideg- vagy hormonrendszer fejlődésében kialakult eltérésekkel, esetleg a korai gyermekkorban, vagy a későbbi társadalmi életben szerzett tapasztalatokkal magyarázható. Az eddig felsorolt tényezők szerepének értelmezésében és a jelenség gyökerének magyarázatában nincsen összhang, kivéve azt a „biztosnak tartott” megállapítást, hogy ez a normális szexuális orientáció variánsa csupán , és nem perverzió, nem is rendellenesség, vagy társadalmi értelemben vett deviáció.
A homoszexuális orientációt sem, a zsidó-keresztény hagyomány sem, a klasszikus világ sem a középkor nem ismerte, noha a „fiúbarátság” (pederastia) és a homoszexuális prostitúció elterjedt jelenség volt a görög-római világban. A homoszexuális cselekedetet megjelölő kifejezésekkel ellentétben az orientációt jelentő szó sem a héber, sem a görög, sem pedig a latin nyelvben nem található. A zsidó és a keresztény erkölcshagyomány mindig elítélte a cselekedetet, de nem egyenlő szigorral, és nem is mindig ugyanazzal a megokolással. A keresztény világ jogrendszere büntette is a 19. századig. Legtöbb nyugati joghatóság csak a huszadik században hatálytalanította az idevonatkozó törvényes szankciókat.
A homoszexuális orientáció és cselekedet megkülönböztetése a modern magatartástudomány kezdetére, mintegy száz évre megy vissza csupán. A ” homosexualität ” kifejezés először egy 1869-ben, Lipcsében kiadott németnyelvű nyomtatványban látott napvilágot; két évtizeddel később bejutott az angol nyelvbe is. Az orvos- és magatartástudomány ekkor kezdett foglalkozni az orientáció kérdésével, és azt elmebetegségnek, pontosabban a paranoia és tudathasadás patologikus megnyilvánulásának tekintette. Ez a vélemény, és a rendelkezésre álló gyógyító eljárások agresszív alkalmazása lényegében nem változott az 1940-es évekig. A Changing Our Minds (Elménk Megváltoztatása) című dokumentumfilm tanúsága szerint, amit James Harrison készített 1992-ben, ösztrogén injekció, méhmetszés, lobotómia, elektokonvulziós kezelés valamint a kasztráció is szerepelt az eljárásmódok között, melyek szinte mindig sikertelennek bizonyultak. Csak Alfréd Kinseynek és társainak kutatásai változtatták meg ezt a felfogást 1948 után. Felméréseik az Egyesült Államokban, és később más országokban is, ismételten azt mutatták, hogy a férfi lakósság 10%-ának pubertás utáni szexuális életét homoszexuális hajlam dominálja legalább három évig, és 4%-uk egész életére megtartja azt. Már Kinsey adatai is utaltak arra, hogy nők esetében jóval ritkábban fordul elő, mintegy fele a férfiak közötti jelenségnek. Ezeket az adatokat csak az elmúlt öt év újabb és megbízhatóbb módszerekkel végrehajtott felmérései változtatták meg, lényegesen csökkentve a jelenség gyakoriságát.
Kinsey kutatásai a terápia sikertelenségét is bizonyították, legalább is abban az értelemben, hogy az állandó jellegű homoszexuális orientáció nem változott meg még akkor sem, ha a páciens heteroszexuális kapcsolatba lépett [. A homoszexuális orientáció pszichopatológiai profiját sem sikerült összeállítani. Evelin Hooker 1956-ban olyan harminc homoszexuális és harminc heteroszexuális fiatalember profilját állította össze, akik soha sem vettek részt pszichoterápiában. A vizsgálat anyagának kiértékelését három szakemberre bízta, akik sem a vizsgált személyeket, sem szexuális orientációjukat nem tudták azonosítani. A kiértékelők az anyag feldolgozása után sem tudták megkülönböztetni a homo- és heteroszexuális résztvevőket. A normális és patologikus sajátságok egyenlő arányban mutatkoztak mindkét csoport profilján. Ezt a megállapítást ismételten igazolták más vizsgálatok is.
Ezért 1973-ban az Amerikai Pszichiáterek Társulata úgy döntött, hogy a jelenséget nem lehet betegségnek tekinteni. Jelenleg ez a világszerte elfogadott „hivatalos” szakfelfogás. A terápiáról ugyan nem mondtak le, de ez manapság rendszerint azt jelenti, hogy az orientáció felismerésében, annak elfogadásában, és abban adnak segítséget, hogy hogyan élhetnek „egészséges” és megelégedett életet a saját nemük tagjaival kialakított kapcsolat keretei között.Más szóval, a homoszexuális orientáció okozta szorongás és stressz (homosexual orientation distress) lelki betegséggé, a cselekedetre vonatkozó negatív erkölcsi ítélet pedig „fel nem ismert homofóbiává” vált. Manapság ezeknek „kezelését” tekinti feladatának a magatartástudomány. Olyan véleményt is lehet hallani, amely megtiltaná a terápiát minden olyan esetben, amikor az orientáció megváltoztatása céljából igénylik azt.
Az erkölcsi értékelésnek figyelembe kell vennie a biológia , a genetika és, a magatartástudományok területén kialakult véleményeket is. Ezért röviden össze kell állítanunk azt a képet, melyet ezek a tudományágak adnak a jelenségről, választ keresve a következő kérdésekre: 1. abnormálisnak, vagy patologikusnak tekinthető-e, és 2. az emberi szabadságtól független meghatározó tényezőkben gyökerezik-e az orientáció, 3. lehetséges-e annak megváltoztatása, „gyógyítása,” és végül 4. a pszichológiai „egészséghez” szükséges-e a szexualitás erotikus cselekedetekben kifejezett megnyilvánulása?
A homoszexuális orientáció alatt, a jelenség bizonyos mértékű leszűkítésével, az azonos nemű személyek felé irányuló tartós erotikus és érzelmi vonzalmat értjük; amint a bevezetőben már meghatároztuk, a homoszexuális cselekedetet pedig olyan szexuális kielégüléshez (orgazmushoz) vezető cselekményt jelent, melyet azonos nemű személyek végeznek egymással. Ismert az a tény, hogy az ember képes homoszexuális cselekedet végrehajtására anélkül, hogy ilyen beállítottsággal rendelkezne, és a beállítottsággal sem jár együtt szükségszerűen annak erotikus cselekedetekben kifejezett megnyilvánulása. Nem könnyű feladat tehát sem a cselekedetek, sem az orientáció kategorikus meghatározása; ezeket ugyanis sokszor a fekete-fehér, a homo- vagy heteroszexuális értelmezés helyett a kettő közötti skálán lehet csak megjelölni. Mindez nagyon megnehezíti a statisztikai módszerekkel történő ténymegállapítást.
Az a megállapítás, hogy az orientáció nem tekinthető betegségnek önmagában nem ad magyarázatot sem létrejöttére, sem a létrehozó tényezők mivoltára. Ezekre a kérdésekre a biológia és a genetika területén kell először választ keresni. A biológiai abnormalitás egyik régebbi érve az volt, hogy az orientáció kizárja, vagy jelentősen csökkenti a reprodukcióban való részvételt. Manapság azonban a szociobiológia ezt a tényt előnynek tekinti. Túlnépesedés esetén a faj előnyére szolgál az, ha egyes csoportjai, például a homoszexuálisok, nem szaporodnak. Ezt a jelenséget meg lehet találni az állatvilágban is, amikor életterük jelentősen leszűkül.
1. Patkányokon végrehajtott kísérletek a hatvanas években azt sejtették, hogy endokrinológiai magyarázata van a jelenségnek. A kutatók abból a feltevésből indultak ki, hogy a hím és nőstény agyrendszer azonos. A hetvenes évekre azonban bebizonyosodott, hogy a hím patkányok agyrendszerében szexualitásukra jellemző különbségek vannak, melynek kialakulásához a hímeknek életük első öt napjában megfelelő mennyiségű tesztoszteron hormonra van szüksége. Ennek hiányában nőstény aggyal nőnek fel a genetikusan hím állatok, aminek következménye viselkedésükön is kimutatható. Más szóval, a nőstényagy a patkányfejlődés alapterméke, a hímagyat meghatározó eltérések létrejöttéhez sajátos hormonhatásra van szükség. A hetvenes évek végére a szexualitásra jellemző két strukturális különbséget is kimutattak a patkányagyban, pontosabban a hipotalamuszban. Kiderült, hogy az agysejtek összeköttetését több szinaptikus membrán biztosítja a nőstényagyban, és a hipotalamusz egy sejtcsoportja szemmel láthatóan nagyobb a hím agyában. Ezt felfedezője, Roger Gorski „a szexuálisan dimorfikus magnak” (sexually dimorphic nucleus) nevezte el.
2. Néhány éven belül hasonló morfológiai eltéréseket az emberi agyban is találtak. 1982-ben Christine de Lacoste-Utamsing és Ralph Holloway megállapították, hogy az agy hemiszféráit összekötő „corpus callosum” egy része, a „splenium”, szemmel láthatóan nagyobb a női agyban. Noha ezt a felfedezést mások kutatásai nem erősítették meg mégis általánosan elfogadottá vált. Egy holland kutató, Dick Swaab, a szexuálisan dimorfikus mag emberi változatát is megtalálta. Ugyanez a kutató 1990-ben azt is megállapította, hogy ez az úgy nevezett „suprachiasmatic nucleus” majdnem kétszer akkora homoszexuális férfiakban, mint heteroszexuális társaikban. Ez volt feltehetően a szexuális orientáció első anatómiai jele. Ez a szerv azonban nem a szexuális funkciókat szabályozza, tehát a felfedezett különbséget nem oknak, hanem okozatnak kellett tekinteni.
Simon LeVay, a kérdés legismertebb kutatója, ezért a hipotalamusz elülső lebenyében, melynek többek között a szexuális magatartás irányításában is szerepe van, négy idegsejt csoportot vett további vizsgálat alá (kötőszöveti csomók, INAH 1, 2, 3, 4). Ezek közül a második és harmadik a férfiak agyában lényegesen nagyobb, mint a női agyban, gombostű fej nagyságúak. Boncolási vizsgálatok alapján úgy találta azonban, hogy ez a két sejtcsoport homoszexuális férfiak agyában csak akkora, mint a heteroszexuális nőkében. Leszbiánus nők agyszövete nem állt rendelkezésére. Ebből arra következtetett, hogy a magatartásbeli eltérés biológiai eszközökkel történő vizsgálata lehetséges, noha ezt nem szabad élesen szétválasztani a pszichológiai vizsgálatoktól. Véleménye szerint ugyanis az emberi magatartás biológiailag és kulturálisan meghatározott tényezőit ugyanaz az agy rögzíti. A különbség csupán a kutatás módszerében található, az egyik, a molekuláris szinten zajlik, a másik pedig a tudatos vagy tudat alatti magatartás szintjén. Az 1991-ben közzétett vizsgálatainak eredménye még vitatott; elismert módszertani fogyatékosságai is voltak tanulmányának. A holttestből vett szövettani megállapítások sem mindig érvényesek egyértelműen az élő szervezetre. Jelenleg ő a corpus callosum szexualitásra jellemző morfológiai sajátosságaival foglalkozik. Ha megállapításai általános érvényt szereznek is, a levonható következmények csak részeredménynek tekinthetők. Anatómia nem kórtan, morfológiai különbségek a szexuális orientáció következményei is lehetnek, de ebben az esetben is jelzik a mélyebb szinten folytatandó kutatás irányát. Ez jelenleg a hormonrendszer és a genetika területén zajlik.
Más neurofiziológiai vizsgálatokból az is kiderítették, hogy amíg heteroszexuális férfiak esetében a bal agyfélteke dominál, homoszexuális férfiakra a két félteke egyenrangúbb és kiegyensúlyozottabb működése jellemző. Ennek okát, a féltekéket összekötő kérges test, a corpus callosum már említett különbségében találják. Ez homoszexuálisok esetében mintegy 34%-kal több idegrostot foglal magában, a nőkhöz hasonlóan lehetővé téve a két félteke intenzívebb együttműködését. A férfi-női gondolkodásmód jellegzetes sajátosságai is megváltoznak. A nőkre jobb verbalitás, a férfiakra jobb térbeli tájékozódási képesség jellemző. Homoszexuális férfiak esetében azonban a verbalitás jobb a térbeli tájékozó képesség rosszabb heteroszexuális társaikhoz viszonyítva. Leszbiánus nők esetében viszont pont ennek ellenkezője mutatkozik. A homoszexuális agy tehát mintegy átmenetet képez a heteroszexualitásra jellemző különbségek között.
3. A tesztoszteronnal injektált nőstény patkány hím módjára közelíti meg a nőstényt és az ösztrogénnel injektált kasztrált hím nőstényként viselkedik a normális hímmel szemben. Ezeknek a megfigyeléseknek a birtokában a hetvenes években felmerült az a feltevés, hogy a homoszexuális beállítottság pszeudo hermaphroditizmusnak tekinthető. Ezek a személyek férfi testtel de agyukban női szexuális magatartást okozó idegközponttal rendelkeznének, melynek következtében alacsonyabb tesztoszteron és magasabb ösztrogén szint lenne a vérrendszerükben, és ez okozná a magatartásbeli eltéréseket. Ilyen hormonális különbségeket azonban a vizsgálatok nem tudtak felmutatni homoszexuális férfiakban.
A születés előtti hormontúltengés lehetősége volt a következő feltevés. Közvetlen kísérleti és megfigyelési lehetőségek híján a kongenitális mellékvese nagyobbodás (congenital adrenal hiperplasia) vizsgálata szolgáltatta ehhez az alapot. Ebben az állapotban egy enzim hiba miatt a magzat mellékveséje nem cortisolt termel, hanem androgén hormonokat, melyek az egyén másodlagos maszkulinitását határozzák meg. Mivel a szükséges enzim hiányában az agy nem állítja le ezt a folyamatot, a magzatban androgén túltengés jön létre, és a megszületett leánygyermeknek a női nemi szervek mellett hímvesszője is lesz. Ezen sebészeti eljárással segíteni lehet, de a hormontúltengés agyra gyakorolt feltételezett hatása következtében az így születetett nők 37%-a leszbiánus vagy biszexuális magatartást tanúsít, az akkor átlagosnak vélt 2-4%-kal szemben. Ezt állapította meg 1984-ben John Money, a Johns Hopkins Egyetem szexualitás kutatója. Ezt a megállapítást azonban nem tartják általános érvényűnek a mai napig sem. Ha a születés előtti hormontúltengés teóriája helyes lenne, akkor a homoszexuális orientációval rendelkező férfiak között is nagyobb arányban találnának endokrinális zavarokat és ivarszervi elváltozásokat, ennek azonban semmi jele sincsen. Heino Meyer Bahlbung 1990-ben összesítette ezeket a kutatásokat és a legtöbb vizsgálatot módszertanilag megbízhatatlannak találta. Megállapításaik alternatív értelmezését tehát nem lehet kizárni, mondta. Ennek ellenére véleménye szerint az endokrinológiai vizsgálatok lehetőségei még nem zárultak le
4. Ha a szexuális orientáció kialakulásában hormonális tényezők is szerepet kapnak, mi befolyásolja a hormonokat? Erre a kérdésre a genetikus szinten végzett kutatásokban kell keresni a választ. A hatvanas évek óta ismert jelenség a dorzofilia röntgensugárzással létrehozott mutánsa, az a hím muslinca, mely hímekkel igyekszik szexuális kapcsolatot teremteni. Egy évtizeddel később Jeffrey Hall, a Brandeis Egyetem kutatója megállapította, hogy ezek a mutánsok hím és nőnemű muslincák felé egyaránt mutatják a „szexuális vonzalom” jeleit, azt, hogy közösülnének velük; és el is fogadják más hímek közeledését, amit a normális hímek visszautasítanak. Ez a jelenség több száz generáción keresztül is kimutatható, noha a reprodukcióban nem vesznek részt. Egy recesszív genetikus rendellenesség átöröklésének produktumai ezek a rovarok. Amikor a fogyatékosságot okozó genetikus információt a pározó hím és nőstény egyaránt hordozza, utódaik egy bizonyos százaléka ezzel a magatartással jön létre. Biszexuális „orientációjukra” jellemző morfológiai eltérést (dimorfizmust) is mutatnak. A normális hím dorzofilia potrohán egy izom található, az ismeretlen célt szolgáló „Lawrence izom”, mely sem a normális nőstényen, sem a biszexuális mutánson nincsen meg. Ha a homoszexuális orientáció genetikus okokra vezethető vissza az emberben is, akkor feltehetően annak létrejöttét is hasonló folyamattal lehetne magyarázni. A dorzofilia esetében a kutatók várhatóan meg fogják találni ennek a rendellenes magatartásnak a genetikus okát. A kérdéses gén a harmadik kromoszómajobb karján van, a rendellenes molekuláris kombináció pontos meghatározása a még megoldatlan feladat. Ennek birtokában hasonló eltérések kutatása megkezdődött az emberi sejt genetikus struktúrájában is.
A mutáns dorzofilia viselkedésének biszexuális magatartásként történő magyarázata önmagában is kéréses. Szerepet játszik-e viselkedésükben a szexuális „vonzalom” vagy „kielégülés” igénye, vagy a megfigyelt jelenségeknek egészen más a magyarázata? A válasz ezekre a kérdésekre nem egyértelmű, nem lehet ugyanis kizárni antropomorfikus feltevések esetleges hatását, azt a veszélyt, hogy emberi magatartásból leszűrt feltevésekkel magyarázzuk a rovaron megfigyelt jelenségeket. A megfigyelések alapján mindössze annyit lehet megállapítani az ilyen muslinca viselkedéséből, hogy a mutáció a biszexualitás utánzását idézi elő. A jelenség genetikus magyarázata is nagyon távol áll az emberi szexualitás sokrétű sajátosságainak értelmezésétől. A muslinca és az emberi DNA közötti analógiára sok példa van, ezek megállapítása nem jelent lényeges nehézséget. Az emberi homoszexualitás azonban minden bizonnyal több genetikus és nagyon sok más tényezőre visszavezethető jelenség. Ezért nem valószínű, hogy létezik olyan genetikus információ, amelynek a dorzofilia esetéhez hasonlóan kizárólagos szerepe lenne az ember homoszexuális magatartásában, állítja Geoffrey Hall.
Hasonló következtetésre jutott Aaron Greenberg és Michael Baily is. Mint minden magatartásmódnak, így a homoszexualitásnak is megtalálható a biológiai magyarázata egy bizonyos szinten. Ebből azonban nem lehet a személyes viselkedésre vonatkozó egyértelmű törvényes vagy erkölcsi következményeket levonni. Hasonlóan érvel Paul Jay is. A homoszexualitás pusztán biológiai alapokon történő vizsgálata kudarcra van ítélve, mivel ezek a tényezők a személyes tapasztalatok és a pszichoszociális helyzet komplikált rendszerében foglalnak helyet. A genetikus tényezők szerepét azonban nem lehet teljesen figyelmen kívül hagyni. Erre utal az a megfigyelés is, mely szerint, ha egypetés ikrek egyike homoszexuális orientációval rendelkezik, akkor ikertestvérének 52%-os esélye van ugyanerre, még akkor is, ha nem együtt nőttek fel. Ugyanez az arányszám kétpetéjű ikrek között 30%, a testvérek között pedig csupán 10% körül található. Az 52%-os arányszám arra is utal azonban, hogy a homoszexuális orientáció kialakulásában nem átöröklött tényezőnek is van kb. 50%-os szerepe.
5. A 90-es évek elejétől a genetikus magyarázat egyre nagyobb teret kapott a szakirodalomban. A Colorado Institue of Behavioral Genetics kutatói harminchárom homoszexuális testvérpár DNS elemzéséből arra következtettek, hogy az X kromoszóma hosszú karjának q28-as régiójában találtak egy olyan gént, amely a vizsgáltak többségével ellentétben heteroszexuális testvéreikben és leszbikus nőkben nem található. Azóta az is bebizonyosodott, hogy ez a gén a homoszexuális férfiak 80%-ában megtalálható. Ez genetikai hajlamot jelent nemi fejlődési zavar kialakulásához, ami azonban csak külső provokáló tényezők hatására jelenik meg (pl. születés előtti hormonhatás, vagy kamaszkori tapasztalatok). Ennek a lappangó öröklődésnek a lényege az, hogy az anya csak hordozza a homoszexuális hajlamot meghatározó gént, fiúgyermekeinek 50%-os esélye van a gén örökléséhez, a leánygyermekeinek pedig ugyanekkora esélye van arra, hogy örököljék azt annak hatása nélkül, és fiaiknak továbbadják.
Hetvenhat homoszexuális férfi családvizsgálatából az derült ki az Egyesült Államokban, hogy fiútestvéreik 13,5%-a homoszexuálisnak bizonyult; a másodfokú rokonaik között, az anyai ágú nagybácsikban és unokaöccsökben is 7,5%-os a homoszexuális hajlam. Ezek a számok statisztikailag jelentős eltérésre utalnak; a férfilakosságra általában jellemző 4%-os gyakoriság több mint háromszorosát illetve majdnem kétszeresét jelentik. A többi férfi rokonok között nem találtak eltérést az átlagtól és a nőrokonok között sem találtak leszbikusokat. Ikervizsgálatok is, megerősítették a hajlam genetikus eredetét. Az egypetés ikrek genetikus információja teljesen, a kétpetés ikreké pedig 50%-ban azonos; az utóbbiak genetikailag különböző időpontban megszületett testvérekhez hasonlíthatók. Ez a különbség lehetőséget biztosít az öröklődés és a környezeti hatások felbecsülésére, melynek mindkét csoport egyaránt ki van téve. Egypetés ikrekben tehát az átörökölhető sajátosságok és fogyatékosságok egyenlő mértékben megtalálhatók, kétpetés ikrekesetében ez a lehetőség jóval kisebb. Külső hatásokkal előidézett sajátosságok viszont mindkét ikercsoportban egyenlő gyakorisággal fordulnak elő.
Az említett ikervizsgálatot mindkét nem tagjaira kiterjedt. Leszbikus nők között száznyolc ikerpárt értékeltek ki. Kiderült hogy, ha az egypetés ikerpár egyik tagja leszbikus, akkor az esetek 48%-ában a másik is az. Ez az arány kétpetés ikrek esetében csak 16%. Ehhez nagyon hasonló módon az egypetés ikrek nőtestvérei közül is 14% bizonyult leszbikusnak. Örökbefogadott leánytestvérek között csak 6%-ban találtak leszbikusokat. A férfilakósság 4%-os átlagához nagyon hasonlóan a leszbikus ikrek fivéreinek 5%-a volt homoszexuális. Egy amerikai kutatócsoport már 1980 óta gyűjt adatokat olyan férfi ikerpárokról, melyeknek egyik tagja homoszexuális. Hatvanegy ilyen ikerpár és három hármasiker szexuális beállítottságát dolgozták fel. Homoszexuális orientáció 67,5%-ban volt megtalálható egypetés ikerpárok mindkét tagjában, kétpetés ikerpárok esetében ez az arányszám 30,4% volt. A hármas ikrek között két pár estében két testvér volt egypetés, mindketten homoszexuálisnak bizonyult; a harmadik heteroszexuális volt. A harmadik esetben mindhárom testvér egypetés volt és homoszexuális orientációval rendelkezett.
Mindebből arra lehet következtetni, hogy a férfi és homoszexualitásnak egyaránt átörökölt genetikai alapja van. Ennek a hajlam kialakulásában betöltött szerepét csak tág határok között lehet megállapítani, és mintegy 30-70 százalékra lehet becsülni. A hajlam provokálásában, azaz annak kialakulásában azonban külső hatásoknak is jelentős szerepe van. A többé-kevésbémegbízható számítások szerint a külső, főleg születés utáni hatások szerepe 50%-ra becsülhető. A férfi és női homoszexualitás általában nem fordul elő ugyanabban a családban, tehát ezek kialakulásában eltérő genetikai tényezők játszanak szerepet. Erre utal az a tény is, hogy a jelenség férfiak és nők esetében jelentősen eltérő sajátosságokat mutat.
A homoszexuális férfiak jelentős többségének életében az első élmény már megjelenik a kamaszkorban. Ha egy férfinek 30-35-éves koráig nem volt ilyen élménye, akkor valószínűleg később sem lesz. Nők esetében az első élmény lehetősége 50 éves korig változatlanul fennáll. A homoszexuális férfiaknak sokkal több azonos nemű partnere van, mint a heteroszexuálisoknak. A leszbikus kapcsolatok szilárdabbak és tartósabbak is. Kimutatható azonban az is, hogy az „állandó” jellegű hajlam fenntartásához a heteroszexuális érdeklődés tudatalatti visszafojtására is szükség van.
A genetikus, vagy más biológiai tényezők ismerete segítséget jelenthet jelenleg még ismeretlen etiológiájú betegségek megértésében is, de ezek nem adnak alapot az erkölcsi értékeléshez, valójában nem is szükségesek ehhez. Nincsen szükség például a balkezesség genetikus meghatározójának ismeretére ahhoz, hogy megállapíthassuk a jelenségről, hogy az nem szabadon választott, állandó, nem patologikus jellegű viselkedésmód, amely a lakósság bizonyos hányadában mindenütt megtalálható. A genetikus információ segít a jelenség pontosabb megértésében, és a kialakult előítéletek leküzdésében, de önmagában nem ad kiindulópontot a balkezes személy erkölcsi társadalmi, vagy vallásos megítéléséhez. Hasonló a helyzet a homoszexuális orientációval is. Az erkölcsi ítéletnek szüksége van a természet- és magatartástudományok megállapításaira a jelenség pontos megértéséhez, de az elsősorban nem az orientációra, hanem a személy szabad és felelős magatartására vonatkozik. Az orientáció erkölcsi értékelése annyiban lehetséges és szükséges, amennyiben bizonyítható, hogy szabad elhatározásnak is szerepe van benne. Ennek eldöntése azonban nem tekinthető a természettudományok kizárólagos feladatának.
Amint már jeleztük a patológia kérdésére „hivatalosan” tagadó választ ad a magatartástudomány, annak ellenére, hogy az 1974-ben megfogalmazott APA állásfoglalást nem annyira az akkori tudományos érvek, mint inkább szociális és politikai megfontolások tették indokolttá; az a nagyon is gyors ütemű társadalmi átalakulás, mely a hetvenes évek közepén zajlott Észak Amerikában és valamivel később Nyugat-Európában. Ebben a folyamatban a homoszexuális polgárjogok védelme sürgősebb feladattá vált, mint a patológia kérdésének vizsgálata. Ezért a vitát a szokástól elérően olyan gyorsan lezárták, hogy valójában a kérdés tudományos mérlegelésére nem maradt idő. Egy felmérés szerint az Egyesült Államokban gyakorló pszichiáterek 69%-a 1978-ban még úgy vélte, hogy a homoszexualitás „rendszerint patológiás társadalmi beilleszkedést jelent”.
1. Az orientáció abnormalitásának, patológikusságának mérlegeléséhez figyelembe kell venni annak statisztikai gyakoriságát , a személyes szorongás mértékét , és az adaptáció , valamint a társadalmi deviáció kérdését. Az egész életre kiterjedő hajlam aránylag nem gyakori, de figyelmet érdemlő jelenség; a felnőtt férfi lakosság körében manapság a felmérések 1-3%-ra becsülik. Kinsey adatait ma már nem fogadják el, már csak azért sem, mivel a vizsgálati alanyok jelentős hányadát a börtönök lakói közül választotta, ahol közismerten nagyobb arányban találhatók a homoszexuális tapasztalattal rendelkezők, mint a lakosság átlagában. Tudnunk kell azonban azt is, hogy a patológia meghatározásában a jelenség gyakorisága nem döntő szempont. A normális és abnormális magatartás közötti határvonal megállapítása bizonyos mértékig mindig tetszőleges.
A felmérések általában azt bizonyítják, hogy stressz és érzelmi zavar nem található nagyobb arányszámban homoszexuális emberek között, mint a lakósság átlagában. Egy korábbi felmérés az öngyilkossági tendencia, egy másik az iszákosság és droghasználat magasabb arányszámát mutatta ki. Ezeknek a tendenciáknak a megnyilvánulását azonban nem lehetett az orientációval kapcsolatba állítani. A neurotikus tendencia gyakoriságából sem bizonyítható, hogy az orientáció jelentős személyes szorongással vagy stresszel lenne összekapcsolva. Ezeket a tüneteket inkább a társadalmi életben tapasztalt diszkrimináció és a homofónia hatásának tulajdonítják a vizsgálatok.
A társadalmi beilleszkedés kérdésében sem lehet egyértelmű képet kapni. Az orientáció nem akadálya a produktivitásnak. Az élet minden területén találhatók nagy eredményeket elérő híres emberek, akik homoszexuális beállítottságukról is ismertek. Az orientáció és a siker közötti kapcsolat azonban nem szükségszerű; hasonló asszociációtföl lehet állítani az orientáció és deviáns viselkedés között is. Ez is előfordul ugyanis minden társadalmi rétegben. A társadalmi beilleszkedésről tehát csak annyit lehet mondani, hogy feltűnő eltérések nem mutathatók ki a heteroszexuális társadalom tagjaival szemben.
A kapcsolatfenntartásra való képesség az abnormalitás egy másik vitatott mércéje. A vita a normális kapcsolattartás sajátosságainak meghatározásában rejlik. A lesbianus nők nem térnek el a társadalom heteroszexuális tagjaitól, de a homoszexuális férfiak kapcsolatait rövidség és nagyfokú promiszkuitás jellemzi. Bell és Weinberg 1978-ban egy nagy de nem vaktában kiválasztott csoport vizsgálata alapján úgy találta, hogy ezeknek a kapcsolatoknak csak 10%-át lehet szoros és a monogám viszonyhoz hasonlónak tekinteni. A fehérbőrű homoszexuális férfiak 28%-a 1000 vagy több partnerrel érintkezett, és csak 17%-uknak volt 50-nél kevesebb szexuális társa. Tehát ennek a csoportnak 83%-a 50 vagy annál több személlyel lépett szexuális kapcsolatba; 79%-uk azt is állította hogy partnereiknek több mint fele idegen személy volt.
Az egynejű kapcsolatokon belüli hűség és a kapcsolat tartóssága régebben a társak pszichológiai egészségének mércéje volt, manapság azonban ezt egyre ritkábban használják a magatartástudományban. Ha a régebbi magatartást fogadjuk el mérvadónak, akkor kétségtelen, hogy a homoszexuális férfiak kapcsolatai patologikus tüneteket mutatnak, ha azonban a heteroszexuális kapcsolatoknak a „szexuális forradalom” idején, a hatvanas és hetvenes években kialakult sajátosságait vesszük alapul, ezt a megállapítást nem lehet biztosnak tekinteni. Nem szabad elfelejteni azonban azt sem, hogy a legújabb adatokból arra lehet következtetni, hogy a heteroszexuális házassági kapcsolatokat ismét a konzervatívabb szexuális magatartás jellemzi, a nyugati társadalmakban. Az AIDS veszély közismertté válása hasonló tendencia kialakulására utal a homoszexuális kapcsolatokban is.
Az analitikus pszichológia, normális fejlődésre vonatkozó kritériumai alapján, ma is regresszív megnyilvánulásnak tekinti az orientációt. A normális személyfejlődés végső pontjának ugyanis a heteroszexualitást tekintik, melynek hiánya patologikus társadalmi beilleszkedést jelent. A normalitásnak ezt a megfogalmazását azonban más pszichológiai iskolák általában nem fogadják el. Hasonlóan leegyszerűsített magyarázatnak tekintik manapság azt a véleményt is, mely szerint az orientáció a nemi azonosulás (gender identity) vagy szerep zavarában rejlik. Paul Jay visszautasítja azt a véleményt is, amely szerint a gyermekkori szexuális azonosulásban (gender identity) bekövetkezett zavar következménye lenne az. A gyermekkorban előforduló nemiségre jellemző magatartás áthasonulás (cross-gender behavior) és a felnőttkori homoszexualitás kapcsolatba állítása a szexuális azonosulás és az orientáció hibás megkülönböztetésére, valamint az emberi és patkányokon megfigyelt viselkedés pontatlan megkülönböztetésből kialakított feltevésekre épül. Ez jellemzi John Money hetvenes években végzett munkáját is; ő nem tett különbséget a homo- és biszexualitás között, és nem vette figyelembe az ideiglenes homoszexuális viselkedés jelenségét sem. A jelenség kulturális és szociális helyzetből kiszakított ilyen vizsgálata nem tudományos érdekek szolgálatát álcázza, állítja Paul Jay.
Ha a társadalmi deviáció kérdésében a többség gyakorlatát és véleményét tekintjük mérvadónak, akkor a cselekményt és az orientációt egyaránt abnormálisnak kell tekinteni, az elmúlt évtizedek felmérései alapján. De még ma is kimutatható ellentét van a magatartástudomány elfogadott gyakorlata és a közvélemény idevonatkozó álláspontja között. Ezt már csak azért is nehéz megmagyarázni, mivel Allen Bergin felmérése szerint még 1988-ban is a pszichoterapisták 57%-a azt vallotta, hogy a „heteroszexuális kapcsolat előnyben részesítése” a pszichológiai egészség egyik fontos kritériuma.
2009-től akár három és fél milliónál is több iWiW felhasználó számára tehetik ismertté külső szolgáltatásaikat a fejlesztők, webes alkalmazásokat működtető vállalkozások és a hirdetők. Az OpenSocial szabvány alapján kialakított interfészen keresztül külső alkalmazások illeszthetők a közkedvelt közösségi portál felületébe. A széles körben alkalmazott nemzetközi sztenderd – mint „csatolófelület” – folyamatos korszerűséget és rugalmasságot biztosít. A jövőben megjelenő sokszínű, többrétű, szórakoztató alkalmazások számtalan új felhasználási élményt nyújtanak majd – pl.: játékokon, közösségi szolgáltatásokon keresztül -, mindezt úgy, hogy használatuk továbbra is a felhasználók egyéni döntésén alapul. Decemberben nyílik meg, egyelőre kísérleti jelleggel, az iWiW Fejlesztői Portál, ahol megkezdődhet a külső alkalmazások fejlesztése és tesztelése. 2009. év elején az iWiW felhasználók számára is elérhetővé válnak majd az új funkciók.Sajtóbeszélgetés keretében ismertették az Origo vezetői újabb döntésüket, amit már nagyon régen vár a magyar WEB-es közösség: Olyan API-t, azaz szabványos programozási felületet nyissanak meg a legnagyobb magyar közösségi portálon az iWiW-en, ami lehetővé teszi a hazai web szereplőinek külső alkalmazások fejlesztését.
Megnyílik a lehetőség a fejlesztők számára, hogy olyan külső szolgáltatásokat fejlesszenek, amelyek kihasználják a legnagyobb hazai kapcsolati hálóban rejlő erőt. Ehhez biztosít technológiai hátteret a 2007-ben indított OpenSocial újszerű és rugalmas szabványrendszere. A nemzetközi trendekhez igazodva az iWiW is megnyitja API-ját, hogy mint platform működhessen, lehetőséget teremtve különféle sokszínű, hasznos és szórakoztató alkalmazás megjelenítésére. A fejlesztők a http://dev.iwiw.hu/ címen elérhető – kezdetben kísérleti üzemmódban működő – Fejlesztői Portálon tudnak regisztrálni, illetve jutnak információhoz, segítséghez (Wiki, blog). A Fejlesztői Portálhoz csatlakozó ún. „Homokozóban” – amely az iWiW virtuálisan leképezett működési környezete – tesztelhetőek a kifejlesztett alkalmazások is. Az iWiW felhasználók várhatóan 2009 elején találkozhatnak az alkalmazásokkal, továbbra is, mint minden iWiW szolgáltatás esetén, önkéntes alapon. Jövő év januárban személyesen is lehetőség nyílik részletesebben megismerkedni az iWiW API nyújtotta technológia lehetőségekkel, üzleti koncepcióval. A nyílt napokra előzetes regisztráció útján lehet majd jelentkezni.
Az Origo Zrt. a fejlesztői kör ösztönzésének első lépéseként „Keressük a 3 legizgalmasabb fejlesztést!”- címmel fejlesztői verseny kiírását tervezi 2008 decemberében. A fejlesztők a verseny részleteiről az iWiW különböző felületein keresztül értesülhetnek majd.
A 2002-ben elindított iWiW mára a magyar internet egyik legfontosabb csomópontja, kiemelkedően legnagyobb látogatottságú közösségi oldala lett. Három és fél milliónál több regisztrált felhasználó életének szerves része, vagyis népszerűsége kortól, nemtől, lakóhelytől függetlenül egész Magyarországra kiterjed. Rengetegen vannak azok, akik számára az iWiW az első szolgáltatás, amelyen keresztül rendszeres kapcsolatba kerülnek az internettel. Sokan csak azért lépnek fel a világhálóra, hogy az iWiW révén megerősítsék, továbbfejlesszék személyes kapcsolatrendszerüket, akik pedig korábban is rendelkeztek interneteléréssel, a szolgáltatás révén válnak napi felhasználókká. Az iWiW nemcsak a magyar internet vezető közösségi portálja, hanem igazi „web 2.0″-s szolgáltatás is.
Terminológia
OpenSocial szabvány:
Az OpenSocial egy, a Google által kezdeményezett nyílt szabvány, amely kialakításában és folyamatos fejlesztésében egy olyan konzorcium vesz részt, amelynek tagjai elismert iparági szereplők: Yahoo, MySpace, LinkedIn, Hi5. November közepén volt egy éve, hogy útjára indult, a szabványt azóta is folyamatosan fejlesztik, jelenleg 0.8-as verziónál tart. 2008 nyara óta a legjelentősebb külföldi közösségi portálon elérhető az OpenSocial alapú fejlesztői felület.
A szabvány lényege, hogy egységes külső fejlesztési felületet biztosítson a közösségi hálózatokon alapuló portálokhoz. A szabvány nyíltságából adódó széles támogatottsága, egyszerűen implementálható interfészei miatt vált mára iparági sztenderddé. Előnyei között említhető, hogy a Felhasználó önkéntes (ún. opt-in) jelleggel vehet fel külső alkalmazásokat, mely alkalmazások hozzáférhetnek bizonyos adataihoz és a kapcsolati hálózatához. Ebben a hálózatban a felhasználók interakciót kezdeményezhetnek, az alkalmazásban adatokat tárolhatnak, a változásokról (ismerősök mit csinálnak az alkalmazással) értesülhetnek.
Fejlesztői Portál:
A Fejlesztői Portál a bázis ahhoz, hogy fejlesztők, webes alkalmazás-szolgáltatók, stb. előkészítsék, kipróbálják, teszteljék azokat az alkalmazásaikat, amelyeket az iWiW felhasználók elé szeretnének vinni. A Fejlesztői Portál egyrészt tesztkörnyezetet biztosít, másrészt tudásbázist nyújt, az éles iWiW rendszerre kikerült alkalmazásairól pedig statisztikákat ad a fejlesztőnek.
A Fejlesztői Portál elemei:
Fejlesztői Wiki
a nyílt wiki szabványra épülve egy önszerveződő közösségi tudástár.
Fejlesztői Blog
hírek, fejlemények a Fejlesztői Portálról, az OpenSocial szabvány fejlődéséről, az iWiW API alatt elérhető funkciók bővüléséről, stb.
iWiW Homokozó:
Az iWiW működésével egyező izolált tesztkörnyezet a fejlesztőknek. Lényege, hogy minden alkalmazásfejlesztő kap egy 300 felhasználót számláló ismeretségi hálózatot, akikkel szimulálni tudja az alkalmazás működését. A Homokozó annyiban izolált, hogy egyes fejlesztők egymás alkalmazásait nem látják, így védve van az általuk hozott know-how és koncepció.
Jóváhagyói rendszer:
Egy szintén az iWiW működésével egyező zárt környezet, amiben a jóváhagyásra beküldött alkalmazásokat az Origo Zrt. technológiai, üzleti és jogi audit folyamata során ellenőrzi.
Nem technológiai szabályok iWiW Alkalmazások fejlesztéséhez
I. ALKALMAZÁSFEJLESZTÉSI ALAPELVEK
KÖZÖSSÉGI: az alkalmazásnak elő kell segítenie a felhasználók közötti kommunikációt, hatékonyabb interakciót. Ki kell használni a kapcsolati háló adta lehetőségeket!HASZNOS: olyan alkalmazást kell fejleszteni, ami értéket képvisel a felhasználóknak, amely meglévő felhasználói igényt elégít ki – vonatkozzon az szórakozásra vagy praktikus szolgáltatásokra!
KIFEJEZŐ: az alkalmazás használatával a felhasználók további információkat oszthassanak meg egymással saját magukról vagy a világról – bármilyen formában (írott, képi, videó, stb.)
MOTIVÁLÓ: az alkalmazás ne az egyszeri használatra fókuszáljon, legyen olyan, amely hosszú távú használatot generál!
BIZTONSÁGOS: alkalmazás nem élhet vissza a felhasználók adataival, tisztelnie kell a felhasználó adatvédelmi beállításait (privacy), és nem okozhat technológiai problémákat!
ŐSZINTE: Megfelelő, őszinte, valós kommunikációt kell folytatni a felhasználók tevékenységeiről, a funkciók működéséről, valamint az esetleges problémákról!
LETISZTULT: egyszerű, intuitív megjelenés, könnyű navigáció, érthető funkciók jellemezzék az alkalmazást!
MEGFELELŐ PERFORMANCIA: legyen gyors, könnyen használható, élvezhető! Legyen meg a kellő erőforrás, hogy ne lépjenek fel időtúllépési hibák, és legyen az alkalmazás felkészített a nagyobb terhelésre!
II. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK:
Az alkalmazásoknak minden esetben meg kell felelniük az alábbi általános irányelveknek:
1. Tisztelni kell a felhasználókat és magánszférájukat, az alkalmazásoknak fokozottan védeniük kell a felhasználóik személyes és egyéb adatait.
2. Be kell tartani az iWiW Alkalmazásfejlesztői ÁSZF-ben leírtakat!
3. Az alkalmazáson mindig szerepeltetni kell:
a. az alkalmazás nevét
b. az alkalmazás leírását
c. az alkalmazás ikonját, és screenshotját
III. KÖVETENDŐ SZABÁLYOK:
1. Az alábbi területekre csak abban az esetben megengedett a fejlesztés, ha ahhoz az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. előzetesen írásban hozzájárul:
1. Álláshirdetés
2. Apróhirdetés
3. Aukció
4. Pénzügyi szolgáltatások: biztosítás, banki szolgáltatások, stb.
5. Utazás
6. és ezek termékszintre lebontott elemei, pl.: ingatlanapró, v. utasbiztosítás, stb.
Amennyiben a fentiekben felsorolt szolgáltatást szeretne valaki fejleszteni, ezt csak írásbeli megállapodást követően teheti meg. Előzetes egyeztetésre a dev@iwiw.hu e-mail címen keresztül van lehetőség.
7. Közvetlen pénzmozgást elősegítő tranzakciós alkalmazás
8. Alkalmazásban szerepel direkt link pénzmozgást elősegítő tranzakciós szolgáltatásra vagy termékre, oldalra
9. Nyereményjáték
10. Alkalmazásban szerepel direkt nyereményjátékra mutató link
Amennyiben olyan alkalmazást szeretne valaki fejleszteni, amely beleesik a 7.-10. kategóriák valamelyikébe, ezt az igényét jelezze a fejlesztői nyilatkozatban! Az Origo Zrt. várhatóan meg fogja keresni egy együttműködési javaslattal.
2. Hirdetések beépítése az alkalmazásba:
o Az alkalmazásfelületre lehetőség van hirdetések beépítésére.
§ Alkalmazásfelület: amelyet az alkalmazás használata során az alkalmazás részére a szolgáltató által kijelölt működési felület. Ezt csak azok a végfelhasználók látják, akik felvették (és használják) az alkalmazást
§ Az alkalmazásfelület nem tartalmazza a böngészőben megjelenő oldal „keretét” (azaz az iWiW fejlécet és a jobboldali hirdetési hasábot).
o Banner, display és egyéb típusú online hirdetési megoldások szabadon beépíthetők az alkalmazás saját felületeibe, azonban a hirdetési felületeket kizárólag az Origo Média és Kommunikációs Szolgáltató Zrt. által támogatott értékesítési csatornákon keresztül van lehetőség értékesíteni.
o Ez történhet az AdNetwork rendszerébe (http://www.adnetwork.hu/) történő regisztrációt követően, vagy valamelyik értékesítő kollégánkkal történő kapcsolatfelvételt követően, elérhetősége a következő: http://www.origo.hu/adhouse/kapcsolat.html.
IV. TOVÁBBI BETARTANDÓ SZABÁLYOK
1. Adatkezelés:
§ Első körben az alkalmazások az alábbi iWiW adatokhoz férhetnek hozzá:
Név
Profil URL
Thumbnail URL
Kapcsolati hálózat
§ Bármely, ettől eltérő adathoz történő hozzáférés kizárólag az Origo Zrt. írásos hozzájárulásával lehetséges.
2. Adattárolás:
§ Korlátozott számú egyszerű adattárolás lehetséges az iWiW-en belül, erről részletes leírás a Wikiben található. (http://dev.iwiw.hu/wiki)
§ Az alkalmazás csak a maga által tárolt adatokat éri el.
§ Lekérdezhető az ismerősökön tárolt adat (pl.: a felhasználó rögzítheti, hogy milyen zenét szeret, és ezt az adatot az ismerősei számára az alkalmazás megjelenítheti)
§ Kapcsolati háló adatokat tárolni TILOS!
3. Szabadon használható, de nem megengedett a visszaélés a vírusos terjedés adta lehetőségekkel!
§ Nem szabad alkalmazni túlzó mennyiségű történést!
§ Nem szabad beépíteni meghívást az alkalmazásba!
Az alkalmazás teljes körű használatát nem lehet mások meghívásához kötni.
§ Alkalmazás nem tartalmazhat félrevezető információt, reklámot, adatot!
Az alkalmazás üzenetei mindig valósághűeknek és olyan felhasználó tevékenységével kapcsolatosnak kell lenniük, aki az alkalmazást önkéntesen felvette!
4. Minden felületnek, megjelenésnek legyen funkciója!
5. Design: Az alkalmazás megjelenésének minden esetben esztétikusnak kell lennie, lehetőség szerint illeszkednie kell az iWiW design-jához!
§ Mindig legyen ikonja az alkalmazásnak
§ Mindig legyen preview-ja az alkalmazásnak
§ Legyen esztétikus Canvas view és profile view, igazodj az iWiW keretéhez
§ Alkalmazás mellett vagy használata során tilos a pop-up, pop-under!
§ Tilos az (audió és videó) autoplay!
6. Meddig terjed a fejlesztő szabadsága? (AZ IWIW ALKALMAZÁSFEJLESZTŐI ÁSZF-BEN MEGHATÁROZOTT KERETEKEN BELÜL)
§ Alkalmazás szabad névválasztás (akár márka elemeket is)
§ Szabadon megválasztható fejlesztői név
§ Szabadon megválasztható fejlesztői logó
§ Szabadon megválasztható fejlesztői weblink
§ Szabadon használható image, brand elemek a technológiai határokon belül
§ Szabadon választott funkcionalitás (a III./1. pontban részletezettek szerint)
§ Kifelé mutató hivatkozások (a III./1. pontban kifejtett kivételekkel)
V. HOGYAN JUT EL EGY ALKALMAZÁS A SANDBOXBÓL AZ ÉLES IWIW RENDSZERBE?
1. A Fejlesztői Portálon történő regisztráció után a fejlesztő lehetőséget kap, hogy a Homokozóban meg tudja kezdeni a fejlesztést és tesztelést.
2. A fejlesztő az alkalmazás elkészültekkor, a Fejlesztői Portálon az Új alkalmazás felvitele menüpontnál tudja ezt jelezni.
3. A fejlesztőnek ezután ki kell töltenie a Fejlesztői Nyilatkozatot, mely során nyilatkozik az alkalmazását érintő üzleti, jogi és technológiai kérdésekről.
4. Az alkalmazás ezt követően egy belső jogi, technológiai és üzleti ellenőrzésen megy keresztül. Kérdés esetén a megadott e-mail címen vagy telefonszámon keresztül veszi fel az Origo Zrt. a kapcsolatot a fejlesztővel.
5. Az eredményről e-mailben kap értesítést a fejlesztő. Amennyiben az ellenőrzés során Origo Zrt. nem talál problémát, úgy a fejlesztőt követő értesítés után az alkalmazás élesedik.
A gyártó szerint sokat gyorsult a fotók megjelenítése az oldalon a rendszer tavaly őszi üzembe állítása óta. A Sun Microsystems több termékét vezették be Magyarország legnagyobb látogatottságú közösségi oldalán. Az iWiW-en szeptember óta havonta 100 MB-os feltöltési kerettel bővített képtárhely áll a felhasználók rendelkezésére, melynek technikai hátterét Sun Fire X4540-es szerverek és a Sun Blade 6000 Modular System pengeplatformja adja – közölte ma a szervergyártó hazai leányvállalata.Az új gépeket a képtárhely megnöveléséhez vásárolták a közösségi oldal üzemeltetői. A kiválasztást hosszas tesztelés előzte meg, mely során nemcsak a különböző gyártók eszközeit, hanem teljes rendszerek, platformok ár/teljesítmény arányát vizsgálták. A Sun eszközeivel és megoldásaival a kép- és thumbnail-kiszolgálás teljesítménye több mint négyszeresére nőtt, és a kiszolgálás ideje 0,3 sec alá csökkent. A képtárhelyet adó rendszer lelke három darab Sun Fire X4540-es tárolószerver, amelyekben két darab, Barcelona magra épülő, négymagos AMD Opteron processzor dolgozik 32 GB memória és 48 darab SATA merevlemez társaságában. A kiszolgáló felelős az adatlapon megjelenő nagy képek tárolásáért, ami jelenleg 24 MB/sec forgalmat generál, de a rendszer e tekintetben jelentős tartalékokkal rendelkezik. A Sun Blade 6000 Modular System sorozatból itt alkalmazott készülékház 8 pengekiszolgálót tartalmaz, pengénként 64 GB memóriával, amelyek az iWiW-adatlapok kis előnézeti képeit szolgálják ki – közölte a cég.
Az európai országok többségében már a Facebook a mindent vivő közösségépítő szájt. Az IBM-es ManyEyes a Google és az Alexa adatai alapján készített egy vizualizációt az európai social network helyzetről.
Mint a grafikonból kiviláglik, Európában csupán néhány ország van, ahol helyi szolgáltatás tudott tartósan sikert elérni, és valamilyen szinten hátráltatni a Facebook egyre erősödő térhódítását. A legnépesebb ilyen ország Lengyelország, ahol jelenleg is a helyi Nasza-Klasa a mindent vivő online közösségi tér, a maga 27 millió regisztrált felhasználójával. Aztán Hollandia következik. Itt a helyi Hyves nevű közösségi szájt a legnépszerűbb. A harmadik pedig Magyarország (ugye az iWiW-vel). És ezzel vége is azon európai országok listájának, ahol helyi social network tudott az élen maradni az elmúlt években.
Ezen felül van még néhány nem tipikusan fejlődő piac. Az egyik például Észtország, amely az egyetlen olyan európai ország, ahol a Google Orkutja jelentős felhasználóbázissal rendelkezik. (A másik két balti államban a One a nyerő alkalmazás.) A másik érdekesség: Románia és Portugália, ahol pedig a HI5 előzi be a Facebookot. Ha az adatok nem is teljesen megbízhatóak, mindenesetre a tendenciát talán jól mutatja a fenti grafikon.
Újabb webkettes ismerősgyűjtő oldal jelent meg. A már nevében is hasonló myVIP alapfunkciói megegyeznek az iWiW-ével, de azért beljebb merészkedtünk, megnézni, hogyan csinálják mások.
Az úgynevezett webkettes (közösségi webes) alkalmazásoknak talán az egyik legsikeresebb változata a social networking, vagyis a közösségi hálózatépítő szájtok. Magyarországon eddig az iWiW [1] volt az egyeduralkodó ezen a téren félmilliós bázisával, miként az amerikai piacon a MySpace [2] a legsikeresebb – közel hetvenmilliós felhasználói táborával.
Nem meglepő tehát, hogy folyamatosan nőnek ki a földből a social networking szájtok [3]. Az egyik legújabb szolgáltatás egy magyar cég fejlesztése. A myVIP [4] funkcióiban szinte teljesen megfelel az iWiW-ből ismert alapszolgáltatásoknak: saját profiloldal, ismerősök meghívása, belső levelezés, képfeltöltés, keresés. Extraként pedig egy chatszobát találtunk. A szájt dizájnja jóval harsányabb, mint a nagy magyar elődé. Ezzel együtt valahogy az elrendezés, a menüpontok összképe letisztultabb hatást mutat: könnyebben igazodunk el az oldalon. Persze az ilyen oldalaknál mindig a legfontosabb, hogy mennyire értelemszerű, felhasználóbarát a működés.
Hogyan működik? Megkaptuk a meghívót levélben. Egy klikk, és máris fent vagyunk a myVIP oldalán, ahol elsőként az adatlapunkat kell kitölteni: név, mailcím, jelszó, nem, születési idő, ország és irányítószám. Nem kell megijednünk, a személyes adatainkat nem kell feltétlenül világgá körtülnünk, szűkíthetjük a kört ismerőseinkre, vagy el is zárhatjuk mondjuk irányítószámunkat a többiek elől. (Persze ettől még nyilván egy adatbázisban valahol a myVIP szerverén eltárolják az adatokat, akárcsak a többi regisztrációigényes webszolgáltatásnál.)
Na, szóval van már adatlapunk, be is lépünk az oldalra. A kezdőlapon van üzenőfal, ahol a szolgáltati közleményeket olvashatjuk. És ugyanezen a felületen látjuk, hogy ki jelölt minket ismerősnek, kitől várunk visszajelzést. Külön oldalon nézhetjük meg eddig felvett ismerőseinket, akiknek adatlapját és feltöltött képeit is megnézhetjük, valamint az emailkliens segítségével ismerőseinknek leveleket is küldhetünk.
Az ismerősök meghívása nagyon egyszerű felületen történik: mailcím, üzenet, és kész, máris megy ki a meghívó levélben. A Kereső is teljesíti az alapfunkciót: személyneveknél mindkét nevet figyelembe veszi, vagyis a „Nagy Lajos” kifejezésre nem kapjuk meg az összes Nagy családnevű felhasználót, csak azokat, akik Lajosok is – és ez nagyonis hasznos. A chat viszonylag egyszerűen használható: tematikus szobákban mászkálhatunk, ismerkedhetünk, barátkozhatunk még több és több ismeretlen ismerőssel. Ennyi.
Sajnos az iWiW-ről ismert kapcsolati térkép nincs a MyVIP-en – melynek segítségével dinamikus ágrajzot hozhatunk létre ismerőseinkből, és a köztük lévő esetleges ismeretségekből. Az iWiW-ről szintén ismert „kit ismerhetek” funckuó (vagyis az ismerőseim ismerőseinek véletlenszerűen megjelenítése) ugyan van a myVIP-en is, csak meglehetősen eldugták: a Kereső felület egyik almenüjében találtuk meg. piac odaát van
A myVIP – ahogy a fentiekből is kiderül – jelen formájában egy letisztult, felhasználóbarát iWiW-klón. Ám a szolgáltatás üzemeltetői azért ennél sokkal nagyobb ívű elképzelésekkel vágtak bele a social networkingbe.
Az oldal nem véletlenül van „.com”-os domén alatt: a projekt egyik vezetője, Holman Endre elárulta, hogy elsősorban külföldre készült a myVIP, „de mivel magyarok vagyunk, ezért mindig is a magyar része fog legjobban és leggyorsabban fejlődni. Minden új dolgot elsőnek itthon fogunk beindítani.” Ez jól hangzik, de persze azt is megkérdeztük, hogyan tudná felvenni egy ilyen szolgáltatás a versenyt a már befutott nagyokkal, tehát az iWiW-vel vagy a MySpace-szel, esetleg az Orkuttal [5].
Holman erre azt mondta, hogy bár a social networking marad a MyVIP alapja, „de rengeteg hasonló funkció lesz, mint a MySpace-en, hogy a látogatók jól érezzék magukat, és rendszeresen használják.” Sajnos azt többszöri rákérdezésre sem sikerült kideríteni, hogy mik lesznek ezek az újdonságok, de ha már a MySpace az összehasonlítási alap, akkor mi legalábbis blogszolgátlatásra, személyre szabható, alakítható saját nyitóoldalra, esetleg rss-alapú saját híroszlopokra és megosztható apróhirdetésekre gondolunk.
Persze azért megértjük, hogy – mintegy mellesleg – nem adták ki nekünk az újítások listáját, hiszen a következő hónapokban nyilván élesedik majd a verseny a social networkingben utazó szájtok között. Bár sokan el fogják intézni annyival a myVIP-et, hogy „ez csak egy klón”, és már meglévő iwiw-es profiljuk mellett nem kívánnak majd felépíteni egy újabb virtuális ismeretségi hálót, ezzel együtt azt üdvözölhetjük, hogy végre verseny van kialakulóban (a myVIP állítólag néhány nap alatt elérte a tízezredik regisztrációt), és ez mindkét webes szolgáltatásnak – elvileg – a javára fog válni. – írja az Index.
Egy balkáni emberkereskedő bandát számoltak fel nemzetközi együttműködéssel – jelentették be Belgrádban. Szerbiában 13, Bosznia és Hercegovinában pedig 12 embert vettek őrizetbe az Interpol, illetve tizenhárom ország rendőrségének közreműködésével.
A jelenség a természet- és magatartás tudományok fényében, a keresztény hagyomány értelmezése és erkölcsi értékelése.
Megnyílik a lehetőség a fejlesztők számára, hogy olyan külső szolgáltatásokat fejlesszenek, amelyek kihasználják a legnagyobb hazai kapcsolati hálóban rejlő erőt. Ehhez biztosít technológiai hátteret a 2007-ben indított OpenSocial újszerű és rugalmas szabványrendszere. A nemzetközi trendekhez igazodva az iWiW is megnyitja API-ját, hogy mint platform működhessen, lehetőséget teremtve különféle sokszínű, hasznos és szórakoztató alkalmazás megjelenítésére. A fejlesztők a http://dev.iwiw.hu/ címen elérhető – kezdetben kísérleti üzemmódban működő – Fejlesztői Portálon tudnak regisztrálni, illetve jutnak információhoz, segítséghez (Wiki, blog). A Fejlesztői Portálhoz csatlakozó ún. „Homokozóban” – amely az iWiW virtuálisan leképezett működési környezete – tesztelhetőek a kifejlesztett alkalmazások is. Az iWiW felhasználók várhatóan 2009 elején találkozhatnak az alkalmazásokkal, továbbra is, mint minden iWiW szolgáltatás esetén, önkéntes alapon. Jövő év januárban személyesen is lehetőség nyílik részletesebben megismerkedni az iWiW API nyújtotta technológia lehetőségekkel, üzleti koncepcióval. A nyílt napokra előzetes regisztráció útján lehet majd jelentkezni.
A Sun Microsystems több termékét vezették be Magyarország legnagyobb látogatottságú közösségi oldalán. Az iWiW-en szeptember óta havonta 100 MB-os feltöltési kerettel bővített képtárhely áll a felhasználók rendelkezésére, melynek technikai hátterét Sun Fire X4540-es szerverek és a Sun Blade 6000 Modular System pengeplatformja adja – közölte ma a szervergyártó hazai leányvállalata.Az új gépeket a képtárhely megnöveléséhez vásárolták a közösségi oldal üzemeltetői. A kiválasztást hosszas tesztelés előzte meg, mely során nemcsak a különböző gyártók eszközeit, hanem teljes rendszerek, platformok ár/teljesítmény arányát vizsgálták. A Sun eszközeivel és megoldásaival a kép- és thumbnail-kiszolgálás teljesítménye több mint négyszeresére nőtt, és a kiszolgálás ideje 0,3 sec alá csökkent. A képtárhelyet adó rendszer lelke három darab Sun Fire X4540-es tárolószerver, amelyekben két darab, Barcelona magra épülő, négymagos AMD Opteron processzor dolgozik 32 GB memória és 48 darab SATA merevlemez társaságában. A kiszolgáló felelős az adatlapon megjelenő nagy képek tárolásáért, ami jelenleg 24 MB/sec forgalmat generál, de a rendszer e tekintetben jelentős tartalékokkal rendelkezik. A Sun Blade 6000 Modular System sorozatból itt alkalmazott készülékház 8 pengekiszolgálót tartalmaz, pengénként 64 GB memóriával, amelyek az iWiW-adatlapok kis előnézeti képeit szolgálják ki – közölte a cég.
Újabb webkettes ismerősgyűjtő oldal jelent meg. A már nevében is hasonló myVIP alapfunkciói megegyeznek az iWiW-ével, de azért beljebb merészkedtünk, megnézni, hogyan csinálják mások.