Hiába van sokszoros túljelentkezés a jogi egyetemeken, a fiatal lányok többsége még ma is inkább modellkarrierre vágyik, és a cél érdekében sok mindent képesek bedobni. A Bors három pályakezdő lánytól kérdezte meg, mit vár a vakuvillogásban tervezett karrierjüktől. Három lány Kata, Petra és Lilla hírnévre vágyik. Az első lépést már megtették, Kőszegen a „Margarétában” pózoltak a fotós előtt, hogy megmutassák alakjukat a Bors olvasóinak.
– A nő csodálatos, központi helyet foglal el életünkben, nincs szebb, amikor a férfi mellett bájolognak. Szeretem, ha mellettem vannak”– mondta Mesteri Norbert.
A Cocktail-Press vezetője szerint egyre több szép lány indul el bátran a fotózás irányába, de irányítás és segítség nélkül egyedül alig tehet meg néhány lépést a siker felé. Ostrosits Kata első sikere az esküvői modellarc, de igazi álma, hogy utcai plakáton jelenjen meg. Férfi vélemények szerint „simán lehet topmodell”, talán modell barátjával együtt.
Akt képeket nem vállal, és vállalja a kitartó munkát a végcél érekében. Horváth Petra gyermekkori álma a modellkedés, most tanulja a divatszakmát. Először vett részt fotózáson, és szerinte kőkemény az elvárás. Célja egy elit szépségversenyen a dobogós helyezés. Szingli, mert szerinte a szép nők előtt, az első bók után megtorpannak a férfiak. Számára ideális férfikor a 20-30 éves korosztály, és nem várja el a chippendale alkatot.
Lukács Lilla modellkedéséről hat fős bizottság döntött, pedig csak hostess munkáról álmodott. Nem tagadja, pénz akar keresni, egy multicég arca akar lenni, hogy az emberek mindenhol felismerjék. Ezért vállalta a fotózást, ami részben hozzájárul ahhoz, hogy szingli lett. Szerinte a férfiak imádják a szép nők látványát, de nem szeretik, ha a „sajátjukat” mások nézegetik. (Borsonline)
Az erkölcsi relativizmus jellemzi leginkább a pornográfiához és a prostitúcióhoz való törvényalkotói és jogalkalmazói hozzáállást – állította lapunknak Rétvári Bence keresztény demokrata honatya és Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen egyesület munkatársa. Ennek egyik aktuális példája, hogy a kulturális járulék eltörlésével megszűnik többek között a pornográf tartalmakra vonatkozó 25 százalékos közteher is. A pornószakma képviselői örömmel üdvözölték a kormány döntését, miszerint 2010. január 1-jétől megszűnik a kulturális járulék. Az alkotó tevékenységek – könyvek, fotók, hanghordozók, filmek stb. – után fizetendő, leggyakrabban 0,2 és 3 százalék között mozgó közteher mértéke az erőszakos és pornográf tartalmak esetében 25 százalékos. A járulékból évente átlagosan 8 milliárd forint folyt be a Nemzeti Kulturális Alaphoz – tudtuk meg a szervezet elnökétől. Harsányi László elmondta, hogy a nemzetközi gyakorlat alapján bevezetendő módosítás szerint a jövőben az ötös lottó játékadója képezi majd az NKA mintegy 10 milliárdos pénzalapját. Mint mondta: az erőszakos és felnőtt tartalmak után befizetett összeg a 30 millió forintot soha nem haladta meg évente. Ezért szerinte nincs értelme arról beszélni, hogy ezzel a döntéssel bárki is támogatná a pornóipart.
„A valóban kulturális termékek esetében természetesen egyetértünk a járulékok eltörlésével, azonban az erőszakos és pornográf tartalmaknál ennek rendkívül negatív morális üzenete van. Hiszen miközben a kormány csökkenti a családok támogatását, a kiskorúakat és közvetve a családokat leginkább veszélyeztető tartalmakat burkoltan támogatja” – mondta ugyanakkor lapunknak Rétvári Bence kereszténydemokrata honatya, aki szerint ez utóbbiak esetében meg lehetett volna hagyni a járulékot.
Közismert, hogy hazánk és azon belül Budapest a pornóipar egyik fellegvára – és nem csak a „hagyományos” tartalmak tekintetében. Az extrém – állatokat, idős szereplőket, pedofil és más aberrált jeleneteket felvonultató – pornóról írt Fertő című könyve kapcsán Vujity Tvrtko korábban így nyilatkozott lapunknak: „Már kutatásaim első néhány hete után szembesülnöm kellett azzal, hogy Magyarországon rendszeresen aláznak meg, gyaláznak meg, fosztanak meg emberi méltóságuktól embereket egy sötét, perverz biznisz érdekében. (…) Bulgáriában, Szerbiában és Albániában is készítenek hasonló filmeket, de nem nagyipari módon. Ilyen technikai háttérrel, profi disztribúcióval, számítógépes hálózattal, SMS-megrendeléssel, mint a magyarok, senki más nem rendelkezik Kelet-Európában. Számos film van, amelyek külföldiként kerülnek forgalomba, ám nálunk készülnek.” (Veszélyben egy teljes generáció. Hetek, 2008. szeptember 19.)
Ráadásul rendszeresen előfordul, hogy iskolákat, kulturális és műemlék jellegű intézményeket bérelnek ki a pornót forgató stábok. Rétvári Bence szerint nem elsősorban a jogszabályi háttérrel van gond, inkább a szemlélettel, azzal az erkölcsi relativizmussal, ami a törvényhozás, illetve a jogalkalmazók – például a forgatást engedélyező iskolaigazgatók – részéről megnyilvánul. „Jellemző az a kormányzati kommunikáció, amely a GDP-számításnál külön kiemeli, hogy a prostitúció mennyivel növeli a nemzeti összterméket. Ez a megközelítés lehet, hogy kreatív, de a közjót nem szolgálja” – fogalmazott a kereszténydemokrata honatya.
Tóth Györgyi, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE) munkatársa ehhez hozzátette: a prostitúció kapcsán ugyanilyen erkölcsi relativizmus érzékelhető. Jellemző példaként említette, hogy szexuális szolgáltatásról ma számlát lehet adni, és ennek TEÁOR-száma éppen a gyermekfelügyelet után következik. „Ráadásul a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Szervezete nem kevés pályázati támogatásban részesült az elmúlt évben (összesen 64 millió forintban – a szerk.). A liberális felfogás szerint ugyanis a prostitúció arról szól, hogy a nők önként ajánlják fel a testüket. Ez azonban távolról sincs így, az ilyen történetek a legendák közé sorolhatók, hiszen a prostitúcióba való bekerülés átlagéletkora 14 év. Ami pedig még ennél is megdöbbentőbb: egy felmérés keretében 14 ifjúságvédelmi területen dolgozó szakembert kérdeztek a témában, akik úgy vélekedtek, hogy a 14 éves kor elmúltával a prostitúció már nem minősül illegálisnak. Valójában azonban, aki 18 éves korát be nem töltött személytől vásárol szexuális szolgáltatást, bűncselekményt követ el” – magyarázza a civil szervezet munkatársa. Szerinte az is probléma, hogy hatósági eljárások során többnyire a prostituáltakat vonják szabálysértési eljárás alá, miközben a New York-i egyezmény alapján őket áldozatnak kellene tekinteni. Tóth Györgyi úgy véli, hogy nagyobb hangsúlyt kellene tenni a kerítők és a futtatók leleplezésére. Már csak azért is, mert közismert a prostitúció és a szervezett bűnözés kapcsolata: sok esetben ebből a nem „olcsó befektetésből” származik a pénz a tőkeigényes drog- és fegyverkereskedelem működtetéséhez.
A NANE munkatársa szerint a cél érdekében akár azt is meg lehetne fontolni, hogy a prostitúciót igénybevevőket rendelje büntetni a törvény, mint ahogy például Svédországban. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) tájékoztatása alapján azonban erre aligha fog sor kerülni. A prostitúció ugyanis jelenleg – a védett övezeteken kívül, illetve ha van, akkor türelmi zónán belül – legálisnak számít. Amennyiben tiltott területen zajlik a prostitúció, az igénybevevőt akkor sem büntetik – és ezen a tárca nem is kíván változtatni. „Közhelyszerű, de igaz, hogy minél erősebb a tiltás, annál inkább virágzik egy tiltott tevékenység. Emellett azokban az országokban, ahol a prostitúció büntetendő, sem csökkent a száma” – fogalmaz válaszában az IRM illetékese, megjegyezve, hogy értelmezésük szerint a New York-i egyezmény sehol sem írja elő, hogy a prostituáltak ellen nem indítható szabálysértési eljárás. Hangsúlyozza azt is, hogy a hazai büntetőtörvénykönyv teljes mértékben alkalmas arra, hogy a futtatókat, kerítőket a prostitúció igazi haszonélvezőit büntetni lehessen.
Két pályázatára eddig 17 millió, illetve 47 millió forint uniós támogatást kapott a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesülete. Az előbbi keretében a prostituáltak jogainak elismertetéséért küzdenek, többek között diszkriminációs esetek feltárásával és médiakampánnyal. A másik projekt keretében szakmai képzésekkel egyesületüket igyekeznek fejleszteni. Ennek ellenére Földi Ágnes elnök asszony egyelőre nem érzi a kellő állami támogatást a prostituáltak helyzetének rendezéséhez, akiknek többsége szerinte anyagi kényszer miatt ugyan, de önszántából árulja a testét.
Azt, hogy az erkölcsi relativizmus nemcsak idehaza, hanem Európában is kézzelfogható, jelzi, hogy a prostituáltak egyesületének weboldalán a támogatott projektek ismertetése alatt a következő megjegyzés szerepel: „Jelen honlap az Európai Unió pénzügyi támogatásával készült. A benne foglalt nézetek a Magyarországi Prostituáltak Érdekvédelmi Egyesületének nézetei, és ezért semmiképpen sem tekinthetők az Európai Unió hivatalos állásfoglalásának.”
Sir Mick Jagger tizenhét esztendős lánya is a modell pályát választotta magának, apja legnagyobb bánatára. Georgia May ugyanis legújabb fotósorozatán csak egy fekete farmert visel. A provokatív képek láttán a Rolling Stones frontembere állítólag kifakadt, mondván, hogy unja, hogy körülötte minden nő a kifutók rabja lesz. Jagger idősebb lánya, Elizabeth is modellkedik, ami nem csoda, hiszen édesanyjuk, Jerry Hall is profi volt.
– Georgia a génjeiben hordozza a szépséget és a tehetséget. Hiszen ő Mick Jagger és Jerry Hall lánya. Csodás a külseje és elképesztő a kisugárzása – mondta róla a Hudson Jeans szóvivője a Daily Mailnek. – írja a Borsonline.
Sok csalódást tartogat az internetes társkeresés. Időhiány, magány és névtelenség. Többnyire ezek a tényezők játszanak közre abban, hogy egyre többen választják a társkeresés internetes formáját. Számtalan oldal kínál szerelmet a világhálón, így szaporodnak a sikertörténetek és a csúfos kudarcok. Sok ismert ember is megpróbálkozik a virtuális ismerkedéssel, közöttük van a megasztár Tóth Vera, a színész Magyar Attila és az egykori valósághős Majka, sőt a pornós Judy Néró is. Zsófi, a fiatal, értelmiségi, harmincas nő időhiány miatt választotta a világhálón való ismerkedést. Három vakrandija eltántorította a további próbálkozásoktól.
– Hihetetlenek a férfiak! A többségük csak szexpartnert keres a neten, küldözgetik az intim fotóikat. Aki átment az első, levelőzős rostán, és eljött randevúzni, az vagy a volt felesége miatt sírdogált, vagy kiderült róla, hogy egész másképp néz ki, mint ahogy leírta magát – nyilatkoztaZsófi.
Az egyik legnagyobb internetes társkereső üzemeltetője szerint a virtuális világba sem könnyebb igazi társat találni, mint a valóságban.
– Jelenleg 185 000 regisztrált tagunk van, voltak nálunk celebek is, többek között Majka, VV Frenki és Judy Néró is. Az internetes társkeresők nagy része téved, ha azt hiszi, heteken belül megtalálja az igazit. Ez türelemjáték, a neten is idő kell, hogy rátaláljunk az igazira. Ahogy a való életben – nyilatkozta Kellner Dénes, aki könyvet is írt tapasztalatairól.
A közvélemény-kutatások szerint az utóbbi öt évben egyre többen és egyre bátrabban keresnek a világhálón férjet, feleséget vagy titkos szexpartnert. A virtuális „húspiac” kínálata már olyan bőséges, hogy mindenki megtalálja a kedvére való falatot. Lassan eltűnik az az előítélet, hogy csak a szerencsétlenek és a rondák keresnek társat a világhálón.
A hazai sztárvilágban is akadnak, akik az interneten ismerték meg jövendőbelijüket. Judy Néró, pornósztár itt találta meg élete párját, ahogy Magyar Attila színész is rátalált az igazi Nyuszómuszóra.
– Annak idején azért regisztráltam, mert rájöttem, hogy szinte be vagyok zárva a színházba, ahol nincs alkalmam ismerkedni – mondta el Magyar Attila. – Feltettem a képeimet az oldalra. Így nem futottam felesleges köröket, csak olyan nőknek írtam, akiknek szimpatikus voltam. Három-négy lánnyal találkoztam, mielőtt megismerkedtem a kedvesemmel, akivel tökéletesen összeillünk. Egy év múlva feleségül vettem Mónikát, és most boldogan élünk – mesélte el sikersztoriját a színész.
Tóth Vera csalódott a netes partnerkeresésben.
– A barátnőim unszolására regisztráltam, de hamar rájöttem, hogy nem az én világom. Körülbelül egy hétig voltam tagja a társkeresőnek, de nem randiztam senkivel, odáig nem jutottam el. Fotóval voltam fent, vállaltam, hogy én vagyok. Sokan hitetlenkedtek, voltak zaklatók is, akik intim képeket kértek tőlem, összeségében tehát nincsenek jó tapasztalataim. A barátnőm viszont nemsokára férjhez megy, ő az interneten találta meg a társát – nyilatkozta Vera.
Ernyey Béla nemrég jelentette meg Pasi című könyvét az internetes társkeresésről. A színész harminc nővel randevúzott, párra azonban nem lelt.
– Ez egy regény, így nem lehet tudni, mennyiben szól rólam, illetve a főhősről, a Pasiról. A Pasi harminc nővel találkozott a netről, ám hogy mennyivel bújt ágyba, az az én titkom, talán mindegyikkel – mosolygott a színész, aki könyve miatt ma is tagja az egyik társkereső oldalnak. – Nálam nem alakult ki függőség, hiszen abba tudtam hagyni a netes társkeresést – zárta le a beszélgetést Ernyey. (Borsonline) Erotikus masszázs és csúszkamasszázs – Kurvák telefonszámmal – Masszázskereső – Kurvák és masszőrnők
Nagy-Britanniában a 14 éves diákok tanóra keretein belül hallgatják, ahogy egy bordélyház tulajdonosa felolvassa az általuk kínált szexuális szolgáltatásokat és azok árait. Legalább tizenöt iskola játszotta le azt a felvételt, melyen a madám ismerteti az általa dolgoztatott lányok kínálatát.
A felvétel elkészítését és bemutatását a Croydon Community Against Trafficking („Croydoni Közösség a Prostitúció Ellen”) szorgalmazta, hogy ezzel is elrettentsék a fiatalokat a prostitúciótól. A kritikusok szerint azonban ennek lejátszása egyáltalán nem helyénvaló 14-17 éves fiúk és lányok körében. A negyven perces prezentációt többnyire osztályfőnöki órán mutatták meg a gyerekeknek. A bemutató bevezetéseként „Katerina”, egy romániai prostituált elmeséli, pincérnői állást ajánlottak neki, így került Nagy-Britanniába.
Mikor megérkezett, egy lakásba vitték, ahol többen megerőszakolták, majd arra kényszerítették, árulja saját testét. Egy anya elmondta, kislányát teljesen feldúlták ezek a „szemléletes” órák, melyeket az észak-londoni Croydonban tartottak, ahol állítólag több mint ötven bordélyház található. A videó készítői a következőket mondták: „Egyik fő célunk, hogy elrettentsük az embereket a prostitúciótól, valamint főként a szexuális kizsákmányolástól.” „Hol tudnánk ezt jobb helyen tenni, mint az iskolákban, ahol azok a fiatalok vannak, akik nemsokára a lakosság felnőttjei lesznek?”
A herélés többnyire háziállatok hímjeinek ivartalanítása, kasztrálása. A herélés célja az alkalmatlan egyedek kizárása a tenyésztésből, ill. a munka- és haszonállatként tartott jószágok vérmérsékletének megváltoztatása. A herélt állat kezesebb, békésebb, hízékonyabb. – A herélés különféle eljárásai közül legarchaikusabb a herék szétroncsolása, „kitörése”. Ez a módszer régebben Eurázsia nagy részén ismert volt; a máramarosi ukránok még századunk elején is alkalmazták. Nálunk Baranyában, Somogyban vannak emlékei a ló töréssel való herélésének. – A herélés másik eljárása a herék elkötése. Régebben elterjedtebb lehetett, mint századunk derekán. Ma már csak a moldvai magyarok, csíki, gyergyói, bukovinai székely csoportok alkalmazzák, s kizárólag juhok esetében. Az ily módon ivartalanított kost fordított berbécsnek nevezik. – Az egész magyar nyelvterületen elterjedt, legáltalánosabb herélési mód a metszés. Ehhez a műtéthez a mén lovat ma is úgy döntik le, mint egykor a szkíták. Hurkot vetnek a négy lába csűdjére, majd kötéllel két hátsó lábát és egyik első lábát előre húzzák, a másik első lábát pedig hátrafelé. A talajt vesztett állat előkészített szalmára dől, lábait összekötözik. Két kis csíptető fácskával (cserepcsík) összeszorítják a herezacskó tövét, majd a heréket éles késsel kifejtik. A csíptetőt csak másnap veszik le. Ezt a műtétet sok vidéken hivatásos herélők végezték, manapság állatorvosi feladat. – A bikaborjú ledöntése szintén lábaira kötött kötelekkel történt, de a műtét egyszerűbb volt, akárcsak a disznóherélés. Gulyások, csordások, hozzáértő parasztok is elvégezték. – A juhászok a kosbárány heréit fogukkal húzták ki a felmetszett zacskóból. Ez a nagy szakértelmet igénylő eljárás az ország számos vidékén századunk derekáig gyakorlatban volt (Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy, Bakony, Palócság). A herélésnek ez a módja elterjedtségéből következtethetően igen nagy múltra tekint vissza. Ismerik az ural-altáji népek csakúgy (pl. lappok, mongolok), mint a Ny-európaiak (németek, svájciak, franciák). Feltűnő, hogy a merinótenyésztő spanyol pásztorok nem szokták herélni, hanem külön nyájakban tartották a kosokat. Az erdélyi magyar juhtartásban is hiányoznak az ürünyájak; az erdélyi pásztorok általában nem herélik a juhokat. – A herélést rendszerint ivarérés előtt végzik el az állatokon. Lovak, szarvasmarhák és juhok herélését tavasszal, hagyományosan nagypéntek napján ejtik meg; feltehetőleg kultikus okokból. Ugyancsak a húsvét előtti pénteken kurtítják meg a nősténybárányok (jerkék) farkát. A pásztorok a kivágott heréket tojással megsütve elfogyasztják. – A herélést követően megváltozik az állat megnevezése. Ló esetében csődör – paripa, herélt; szarvasmarhánál bika – tinó, ökörtinó, ökör; juhnál kos – ürü, ürütoklyó; sertésnél kan – ártány; baromfinál kakas – kappan. Előfordul, hogy a herélés nem sikerül. A rosszul herélt állatok neve: butacsírás vagy komor ló, komor bika. A későn herélt kos neve cap. – Irod. Tálasi István: A Kiskunság népi állattartása (Bp., 1936); Györffy István: Gazdálkodás (A magyarság néprajza, II., Bp., 1941–43); Szebeni Géza: A csíki juhászat (Ethn., 1962); Paládi-Kovács Attila: A keleti palócok pásztorkodása (Debrecen, 1965).